|
 2013.03.08.
Stabil,
biztos termelési háttér szükséges
A koncentrátumból készülő alkoholos italok komolyan torzítják
a piacot
Az
idén mintegy 29 millió euró – mintegy 8,5 milliárd forint
– támogatás érkezik a magyar szőlő- és borágazatba.
Dr. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért
felelős helyettes államtitkára
szerint a legfontosabb feladat a hazai szőlőültetvények megújítása,
hiszen megfelelő termőalapok nélkül nem lehet piacképes bort
előállítani.
Ez
a hozzávetőlegesen 8,5 milliárd forintos EU-s támogatás nagyságrendileg
hol helyezkedik el a szőlő-borágazatot érintő eddigi támogatásokhoz
viszonyítva?
–A szőlő- és
borágazat ötéves támogatási program keretében működik. A
2009-2013. évek közötti öt évre összesen 122 millió euró
áll rendelkezésre. Ha sorba nézem, talán a 2009-ben meginduló
támogatások voltak a legalacsonyabbak, 2010-2011-ben 23 millió
eurós nagyságrendű forrás állt rendelkezésre, ami most,
2012-2013-ban csúcsosodik; mindként évre 29 millió eurós támogatásról
beszélünk a szőlő- és borágazatban. Tehát lépcsőzetes
emelkedés jellemző. Jelen pillanatban a következő öt év támogatási
programját készítjük elő. Lényegében teljes ágazati,
szakmai konszenzus van abban, hogy a legfontosabb feladat a hazai
szőlőültetvények megújítása, hiszen megfelelő termőalapok
nélkül nem lehet piacképes bort előállítani. Egy stabil,
biztos termelési háttérre van szükség. Ezért a támogatások
85-90%-át az ültetvények megújítására fordítjuk, mely lényegében
az elöregedett ültetvények cseréjét, a kapcsolódó technológiák
megújítását teszi lehetővé – a legtöbb pénzt a VM erre
biztosítja. A második legfontosabb tétel pedig – ha már
megvan a megfelelő termőalap, a megfelelő ültetvény – a
borelőállítás technológiájának fejlesztése. Ezért
2013-ban 5,7 millió eurós nagyságrendben fizetünk ki borászati
üzemeknek technológiai fejlesztésre pénzeket, amik jelentős részben
a szőlőfeldolgozáshoz, a bortároláshoz és különböző borászati
munkafolyamatokhoz kapcsolódó technológiák megújítását
finanszírozza. Fontos, hogy elindítunk egy 1 millió euró keretösszegű
támogatást, amely harmadik országok piacain támogatja a hazai
borok promócióját. Ennek lényege, hogy az ázsiai, amerikai,
tehát az EU-n kívüli piacok megcélzását, pozícionálását
támogatja, hiszen ezek jól fizető, és a világ valamennyi
bortermő vidéke számára kívánatos piacok – ezt szolgálja
a borászatok számára kiírt összességében egymillió eurós
marketingtámogatás.
Magyarország egyik célja a 2014-től kezdődő uniós költségvetési
szakaszban az, hogy a mezőgazdasági termelői árakat minél
magasabban stabilizálják. Ezt hogyan képzelik el a szőlő-és
borágazat esetében?
–A korábbi időszakhoz hasonló nagyságrendű támogatásokon
kívül számos más dologra is oda kell figyelni. A szőlő- és
borágazatban az egyik legnehezebb kérdés az adminisztrációé.
Ennek oka, hogy a bor speciális termék, egyszerre élelmiszer és
jövedéki termék, alkohol és az EU piacszabályozási szabályai
alá tartozó termék. Ez a négyféle szabályozás komoly
adminisztrációs terhet jelent az ágazatnak. Két éve működtetünk
egy olyan, az ágazat szakértőivel közös munkacsoportot, amely
immár tucatnyi olyan egyszerűsítési javaslatot dolgozott ki és
valósított meg, amelyek lényegében ezeket a terheket próbálják
meg lépésről lépésre a lehetőségek keretei között levenni
a szőlőtermelők és a borászok válláról. Ennek a folytatására
törekszünk. Látható, hogy az informatikának, mint az élet
sok más területén, ebben az ágazatban is alapvető fontossága
lesz, hiszen a fejlesztés alatt álló informatikai rendszer révén
mindenkinek egyszerűbbé válik az adatok kezelése, a termelők
és a velük kötelező módon foglalkozó hatóságok élete is.
Ami még kiemelendő; jelen pillanatban is zajlik annak a hegyközségi
szervezetnek, hegyközségi rendszernek az átalakítása,
amelyben kötelező módon tag valamennyi szőlészettel és borászattal
foglalkozó hazai termelő. A következő évek legfontosabb kihívása
amellett, hogy jól költjük el a támogatás különböző
eurocentjeit, az: hogyan lehet minél jobban megszervezni a magyar
bor hazai és a külföldi piacokon való megjelenését. Ehhez
professzionális szakmai hátteret kell felépítenünk, hasonlóan
a nyugat-európai vagy akár dél-európai versenytársainkhoz, mégpedig
olyan hátteret, ami azt biztosítja, hogy nem leszünk hátrányban
az immár évtizedek óta a piacgazdaság farkastörvényei között
edződött szőlő- és bortermelő országokkal szemben.
Másik téma: A Vidékfejlesztési
Minisztérium kezdeményezte a Nemzetgazdasági Minisztériumnál
a gyümölcsborok köztes alkoholtermékké minősítését, a
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál pedig a borseprő
felhasználásának szigorú ellenőrzését. Mindezt mi tette szükségessé?
–Az elmúlt évben
meglehetősen mostoha természeti körülmények sújtották a
hazai szőlőtermelők jelentős részét, hiszen a téli és a
tavaszi fagykárok nagyon komoly terméskiesést okoztak. Ez azt
jelenti, hogy kevesebb szőlő, kb. 320 ezer tonna termett, tehát
2 millió hektoliternél kevesebb bort állítottak elő
Magyarországon. Viszont a bor iránti piaci igény állandó, így
a kisebb szőlőmennyiség miatti magasabb szőlőárak éppen ezért
olyan szereplők megjelenését eredményezték a piacon, akik akár
olcsó ázsiai származású gyümölcslé-koncentrátumból, olcsón
előállított alkoholos italokat tesznek a fogyasztók elé. Lényegében
ezek a nem gyümölcsből, nem szőlőből, hanem koncentrátumból
készülő alkoholos italok komolyan torzítják a piacot, háttérbe
szorítják azokat az igazi szőlőből és gyümölcsből készült
termékeket, amelyek alapanyaguknál fogva csak drágábban állíthatók
elő. Bizony az alacsony árszegmensben, az áruházak alsó
polcain lévő bortermékek piaci jelenlétét és versenyképességét
komolyan veszélyezteti ez a nem gyümölcsből készült
alkoholos ital, és ez ellen valamilyen formában fel kell lépnünk.
Ehhez keressük azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik,
hogy ezeket a típusú italokat visszább szorítsuk és a ténylegesen
szőlőből, gyümölcsből készült termékeket helyezzük előtérbe
a fogyasztók számára.
Medveczky Attila
|
