|
 2013.03.15.
Kiút az adósságcsapdából
Hogy a csabai kolbász prémium minőségű termék legyen
Szűkös tartalékforrásokkal
fogadták el Békéscsaba 2013-as költségvetését, amely minden
területen takarékos és feszes költséggazdálkodást irányoz
elő.
Még decemberi hír, a békéscsabai adósságállományt
részlegesen átvállalja a kormány. Ez már megtörtént?
–kérdezem Vantara Gyulát, Békéscsaba polgármesterét,
országgyűlési képviselőt.
–A vonatkozó törvény
mellékletében a békéscsabai adósságállomány 50%-os átvállalásáról
olvashatunk. Február elején előzetes tárgyalásokat
folytattunk a kormányzati szervekkel, a Belügyminisztérium Önkormányzati
Főosztályával. Akkor különböző adatokkal bizonyítottuk be
kérésünk jogosultságát a 60%-os átvállaláshoz. Mindezt a
magasabb fejlesztési aránnyal is indokoltuk, hiszen körülbelül
20 milliárdnyit fejlesztettünk az utóbbi 4-5 évben, jelentős
saját erőből. A végső döntés a közeljövőben múlva várható.
Tudtommal a kormány február 27-én tárgyalt erről, de még nem
tudjuk az eredményt.
A szocialista-szabaddemokrata kormányzások idején
mekkora adósságot halmoztak föl?
–2006-ig 2,5-3 milliárd forint volt az adósság, de
olyan fejlesztések történtek, amelyek sem a turizmust, sem a
munkahelyteremtést, sem a közlekedésbiztonságot nem szolgálták.
Helyette üzemeltetési célokra fordítottak, ami a város
szempontjából nem jelentett előrelépést. A jelenlegi adósságállomány
hozzávetőlegesen 12 milliárd forintot tesz ki, de ennek jelentős
részét a szennyvíztelep és csatornaépítéshez szükséges
források teszik ki. Az utóbbi 5-6 évben 900 millió forint értékben
építettünk kerékpárutakat. Turisztikai célú beruházásunk
a Csabai kalandpark, aminek célja a Csabai kolbász hírnevének
erősítése, hagyományainak ápolása. Mindemellett a parknak szórakoztató
funkciója is lesz. Ezen kívül még a legtöbb esetben saját erőből
oldottuk meg az út-és járdaépítéseket. A 2006-os választások
után készítettünk egy felmérést arról, hogy mi
foglalkoztatja a lakosságot, s ezek közül a járdaépítés is
szerepelt. Így körülbelül 600 milliós járdaépítési
programot saját erőből valósítottunk meg. Az ivóvíz-rekonstrukcióra
sem voltak pályázati pénzek, s így arra is saját erőből 700
milliót költöttünk. A fejlesztések a polgárok számára életminőség-javulást
és munkahelyteremtést eredményeztek, a városiasság érzetét
teremtették meg. 2006 óta nem is vettünk fel működési célra
hitelt, és a város biztonsággal tudja törleszteni a beruházási
hitelek tőke- és kamatköltségeit, ami éves szinten 729 millió
forint.
Polgármester úr a közelmúltban levelet küldött szét
a békéscsabai adózóknak, hogy tudják, mire költötte az önkormányzat
a befolyt összeget. Ezt el is várják a lakosok?
–Az átláthatóság miatt
immár az negyedik éve, minden adózási év elején kiküldjük
az adóértesítőkkel együtt azt a levelet, amiben számot
adunk. Ennek a tartalma másokhoz is eljut a médián keresztül.
Lássák: közvilágításra, köztisztaságra, utak, hidak
karbantartására, sport és szociális ágazatra, közösségi közlekedés
támogatására, fejlesztésekre, kultúrára mennyit költöttünk.
A levél végén arra figyelmeztetjük a lakosságot, hogy –
amennyire a jogszabályok lehetővé teszik, és engedik – nyilvánosságra
hozzuk az adósok nevét. Azzal a szándékkal, hogy a közösséggel
szemben a nem fizetőknek is van tartozásuk. Az adókból tudjuk
tovább finanszírozni azokat a feladatokat, amik a város előtt
állnak.
Mekkora főösszeggel fogadták el a költségvetést?
–16,5 milliárd forinttal.
Ami bizonyára jóval kevesebb a tavalyinál, hiszen az
állam jelentős terhet vett át az önkormányzatoktól.
–Így van, az elfogadott költségvetés 12,5 milliárd
forinttal kevesebb az előző évinél. Az állami fenntartásba
adott intézmények költségvetését már nem tartalmazza,
kiesett a városi kórházé – ez 4,5 milliárdos tétel volt
– , az átadott iskolákban dolgozó 1027 pedagógus és
technikai dolgozó bér- és járulékköltsége, valamint a járási
hivataloknak átadott 52 munkatársé. A város helyzete kicsit
speciális, mert mindemellett, mint megyeszékhely megkaptuk a
Munkácsy Mihály Múzeumot, a megyei könyvárat, és a Jókai Színházat
a további működtetésre. A városi költségvetések tartalmazzák
a beruházási költségeket is, és tekintettel arra, hogy kifutóban
van például a szennyvízberuházás, így ez is hozzájárul a költségvetési
számok csökkenéséhez. Emellett körülbelül 675 milliónyi
nem kötelező feladatot tudtunk felvállalni.
Tehát nincs arról szó, amit az ellenzék hangoztat,
hogy az állami szerepvállalás miatt többen az utcára kerülnek?
–Ez általánosságban sem
igaz, hát még Békéscsabán! Szinte természetes, hogy a
megyeszékhely polgármesteri hivatalában dolgoznak a legszakképzettebb
kollégák. Így a járási hivatalokba, kormányablakokba a
megyeszékhelyi önkormányzattól kerültek köztisztviselők. Az
pedig egyértelmű, hogy a megyeszékhely oktatásügyi szakértőivel
töltötték föl a Klebelsberg Központ állományát. Tehát mi
nem bocsátottunk el senkit, mindenkinek munkahelye van.
Békéscsaba
egyik „híressége” a csabai kolbász. Manapság sokat lehet
hallani húsipari cégek csődjéről. A csabai hússal, a csabai
kolbásszal jelenleg minden rendben van?
–Sajnos nincs,
és éppen ezért készült el a „csabai kolbászstratégia”.
Arra törekszünk, hogy a Csabai kolbász elismert, prémium minőségű,
kézműves termék legyen. A kolbászstratégia célja, hogy az önkormányzat
a minél minőségibb termékek előállítására ösztökélje a
kolbászgyártókat. Ehhez mi biztosítanánk a marketinghez szükséges
segítséget, és egy most bevezetésre kerülő védjeggyel a város
kiáll a minőség mellett.
|
