|
 2013.03.22.
Több mint száz előadást tartottunk a
betiltott, elhallgattatott költeményekből és dalokból
"Évtizedek
óta először történik meg, hogy magyar ügyért, önként és
szabadon állunk ki..." "...ma este erre a térre figyel
a fél világ. Itt most egy nemzet mutatja meg igazi arcát a népek
családjának." "...fogadjuk meg, hogy nyugton addig nem
maradunk, amíg minden magyar számára ki nem vívjuk a méltó
emberi élet lehetőségét, fogadjuk meg, hogy az összes érvényben
lévő nemzetközi szerződés és alapokmány tiszteletben tartása
mellett minden lehetségest elkövetünk magyar testvéreink
megmentése érdekében! Isten minket úgy segítsen!" Éppen
negyedszázada, hogy Csurka István beszéde elhangzott Ceausescu
falurombolása ellen, s vasárnap a román követség előtt majd
hatezres tömeg követelte Székelyföld autonómiáját.
A Székelyföldért Társaság által szervezett,
tüntetésen Csurka László Dsida Jenő Psalmus Hungaricus-át
szavalta.
–Felemelő érzés volt, először is a gyönyörű magyar
tömeg, a határon túli területekről, a szórványból érkezettek
székely népviseletbe öltözve, a
magyar nagyvárosokból feláradt
fiatal népdalénekesek és zenekarok, a szónokok,
mind-mind torokszorítóan szépen, tisztán becsülettel álltak
ki a Marosvásárhelyen megfogalmazott kiáltvány mellett, melyet
a Székely Szabadság
napján fogadtak el.
A Psalmus Hungaricust talán először a Bocskai
Szabadegyetem Színpadának, Trianon a magyar költészetben c. előadásán
hallhatta színházi
közönség Csurka László előadásában.
–Igen, a Bocskai Színpaddal
1999-től jártuk az országot. Több mint száz előadást
tartottunk a betiltott, elhallgattatott költeményekből és
dalokból. Ezeket a költeményeket éppen azért tiltották be,
mert erőt sugároznak. Mi pedig azért tűztük műsorra éppen
ezeket, mert általuk a költők sorának valódi hovatartozását
mutattuk fel. Tudniillik József
Attila Nem, nem, soha, vagy Juhász Gyula Trianon című
költeményeit kihagyták a szocialista irodalomtörténeti művekből,
a kor antológiáiból, mert az un. proletárhatalom költőjének
hazudták őket.
Amit persze József Attila is visszautasított volna, ha megéri
-Ezek
rendkívüli versek, s ennélfogva
minden ünnepnapunknak a saját kis „nemzeti dalaivá”
váltak. Ezt megérzi a néző, a hallgató; és fény, sokszor könny
csillan az emberek szemében, mikor ezeknek a verseknek a
kezdő sorait meghallja.
Csurka László ihletett előadója ezeknek a műveknek.
-A Bocskai Színpadon kívül én még ekkora tömeg előtt
nem szavaltam el Dsida Jenő Psalmusát. Talán önfényezésnek tűnik,
de a költemény elszavalása után több perces hatalmas
tapsvihar tört ki.
Azért október 23-án, a
Kossuth téren, amikor Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszéde
előtt elszavalta Márai Sándor Mennyből
az angyal c. költeményét ugyancsak zúgott a taps.
-Nagyon szeretem ezeket a verseket. Belém nőttek, és több
évtizedes tapasztalatom, hogy a közönség is nagyon szereti
ezeket a nagy magyar sorsverseket, s ezeken keresztül, persze az
előadót is. Már kialakult repertoárom van:
Wass Albert Emlékezés egy régi márciusra c. versét
március 15-én, június 4-én Juhász Gyula Trinanonját,
augusztus 20-án, és amikor az egész nemzet ügyéről van szó,
akkor a Psalmust, október és karácsony táján pedig a Mennyből
az angyalt szavalom el.
A balliberális sajtó
szélsőséges elemek megjelenését vizionálta.
–Nagyon fegyelmezett volt
a hallgatóság; sok fiatal jött el és a magyarok zöme székely
zászlóval érkezett a román nagykövetséghez. Nagyon sokan
voltunk, én a színpad körül és távolabb is kisgyermekes családokat
láttam, a közönség élvezettel hallgatta Pitti Katalin népdalait
és nézte a néptáncosokat
a demonstráción
ahol szinte minden korosztály képviseltette magát. A budapesti
nagygyűlés hangulata méltó volt az ügy jelentőségéhez; láthatták,
érezhették a székelyföldiek, hogy az anyaország polgárai támogatják
az autonómiatörekvésüket.
Medveczky Attila
|
