|
 2013.03.22.
Megmentik a Wenckheim-kastélyt
A kastély újjáépítésével munkahelyeket is teremtünk
Szabadkígyós önkormányzata
felújítja a Wenckheim-kastélyt mielőtt az épület állapota
annyira leromlik, hogy veszélybe kerülne az ország egyik jelentős
építészeti értéke. Az önkormányzat 350 millió forintnyi kötvényt
bocsátott ki a kastély felújítására, hogy az önrészt
fedezni tudják.
Mikor és milyen körülmények között épült a kastély?
– kérdezem Balogh Józsefet, Szabadkígyós fideszes polgármesterét.
–1875-ben kezdődött
el a kastély építése Ybl Miklós tervei alapján, és négy év
múlva elkészült a főépület. A kiszolgáló-épület, a
kocsiszín épülete és az istálló 1882-ben készült el, s az
év július 19-én tartották az avatási ünnepséget. Göndöcs
Benedek gyulai apátplébános, Wenckheim Krisztina nevelője,
celebrálta a szertartást. Több mint egy évtizedes hagyomány,
hogy július 19-én kastélyjátékokat rendezünk az épület előtti
téren, az „öreg hölgy” – Szabadkígyóson így nevezzük
a kastélyt – tiszteletére. A „hölgy” a 131. életévében
van, s ha közelről nézünk rá, látjuk, már sok a ránc
rajta, de messziről még mindig csodálatos látványt nyújt.
Tudtommal gróf Wenckheim József Antalról a kígyósi
puszta hajdani uráról mintázta Jókai Mór az Egy
magyar nábob című regényének főhősét. A helyiek
mennyire ismerik a település történetét?
–Érdekli a lakókat a település története. Én is úgy
tudom, hogy több irodalomtörténész szerint Jókai az említett
grófról mintázta regényének hősét, bár gyulai középiskolai
tanárom ezt cáfolta. Abban hiszek, hogy ez mégis így volt,
mert Wenckheim József Antal egy vérbő, de jóságos természetű
ember volt, akár Jókai nábobja. Polgármesterségem idején
szobrot is állítottunk a tiszteletére. Kelet felé néz, amerre
a puszta található. Szobor örökíti meg a család építészét,
Cziegler Antalt is.
Aki 1990 előtt tanult történelmet, azt hallhatta, minden
földesúr gonosz, lumpol, és kizsákmányolja a dolgozókat. Kígyóson
is ilyen emlékek élnek?
–Azért örülök ennek a kérdésnek, mert magyar-történelem
szakos tanár vagyok, és a főiskolai szakdolgozatom témája a
Wenckheim-birtok egy bizonyos korszaka volt. 1962-ben még sokan
emlékeztek a grófra és az intézőkre. Egyetlen egy ember se
mondott rosszat a Wenckheimekről. Szakdolgozatom konklúziója az
volt, hogy a birtokon meglehetős létbiztonságban éltek az
emberek. Amikor a birtokot modernizálták, vásároltak aratógépeket
is. De mivel azok több embert fosztottak volna meg munkájától,
ezért az aratógépeket nem üzemelték be. Akik a birtokon
dolgoztak, lakással rendelkeztek és bérezésük nagy részét
konvencióban kapták meg – így többek közt élelmiszerhez,
borhoz, tüzelőfához jutottak. Ezért is ez nem egy olyan környék
volt, ahol jellemző lett volna az agrármozgalmak sorozata, és
az elnyomorodás. Nagyapám ezen a birtokon volt bognármester;
nagyon megbecsülték a munkáját. Édesanyám pedig a ’30-as
években a kastélyban volt szobalány.
1945 után nagyon sok kastélyt lebontottak, és a
megmaradtak nagy része tönkrement. Mi lett a Wenckheim-kastély
sorsa?
–1944. augusztusában menekült el a család a kastélyból,
és a faluba 1944. október 6-án jöttek be az oroszok. 1945-ben
lebombázták a békéscsabai mezőgazdasági középiskola épületét
– érdekes módon itt tanult a kisebbik Wenckheim-fiú. Nem
tudom, kinek az ötlete volt, de a szabadkígyósi kastélyba költözött
be az iskola. Itt alakították ki a tanulószobákat, hálótermeket.
Természetesen még előtte az oroszok elvitték az értékesebb bútorokat,
s az a kevés holmi, ami utánuk ittmaradt, az szabad préda lett.
Kiderült, hogy a békéscsabai múzeum
11, a
Wenckheim -család viszonylag nagyméretű festményét őrzi. A
legkorábbi kép 1720-ban készült. Visszaigényeltük a képeket,
és ezeket bemutatjuk a kastély termeiben. Tehát az iskola intézménye
menekítette meg a kastélyt a végpusztulástól. Később az
iskola a magja lett annak az állami gazdaságnak, amit az a Timkó
Béla irányított, aki nagy szigorral és értéktisztelettel végeztette
az épület körüli munkákat. A politikai változásokkal az
iskola a megyei önkormányzat fenntartása alá került, míg
2011-ben ki nem költözött az épületből. A tanulók Gyulára
kerültek, ahol sokkal modernebb és praktikusabb környezetben
folyik az oktatás. A tulajdonjogot nem sikerült megszereznünk,
így csak a kastély vagyonkezelői vagyunk 2012 májusától. Számunka
nagyon fontos, hogy az épület megújulhasson, mert még 50 évet
nem bír ki a kastély renoválás nélkül.
Mi a céljuk az épülettel? Turisztikai látványosságként
hirdetik, vagy szállodát csinálnak belőle, mint tették sok
kastéllyal a rendszerváltás óta?
–Megvalósíthatósági tanulmányt készítettünk 10
millió forintért egy a szakmában neves budapesti céggel.
Emellett építési engedélyt is készíteni kellett. A tanulmány
szerint a földszinti nagy termeket a múlt század fordulója stílusa
szerint kell berendezni, bebútorozni. Megvannak azok a fényképek,
melyek alapján a bútorokat újra lehetne gyártatni. Az emeleti
részre felvinnénk a vízvezetékeket, az elektromos áramot, azért,
hogy a pályázat második részében magasabb osztályú szállodai
férőhelyeket tudjunk kialakítani. A földszint, a pince és a
teljes homlokzat felújításához a három dél-magyarországi
megyét érintő EU-s pályázaton indultunk el, de sajnos
sikertelenül, 83 pontot értünk el a 100-ból, de nem állt mögöttünk
politikai lobbi. Túlléptünk a csalódottság állapotán, és
keressük a következő pályázati lehetőséget. Számomra az a
szomorú, hogy ilyen jelentős EU-s pályázat nem lesz 2014-ig,
és én csak addig leszek polgármester, mert ez már a negyedik
ciklusom.
Nem támadták meg önöket azzal, hogy kastélyt renoválnak,
ahelyett, hogy munkahelyeket teremtenének, vagy a szegényeken
segítenének?
–Eddig még ezt nem mondták nekünk, de a kastély újjáépítése
és a munkahelyteremtés nem zárja ki egymást. Tizenötödik éve
vagyok polgármester, és a munkahelyteremtés mindig fontos volt
számomra. Inkubátorházunkban most 75 asszony dolgozik, ami egy
alig 3000 fős faluban jelentős szám. Minden törekvésünk a
munkahelyteremtést szolgálja, ezért is van kertészetünk, több
szántónk, állattelepünk, lipicai ménesünk. Egyik telepünkön
például 200 angol szarvasmarha, 400 birka legel. De a kastély
funkcióváltása is munkahelyteremtéssel jár. A megújuló földszinti
rész 20-30 embernek jelentene munkahelyet, a szállodafunkció
pedig jóval többnek. Az önkormányzat 350 millió forintnyi kötvényt
bocsátott ki a kastély felújítására, hogy az önrészt
fedezni tudjuk. Erkölcsi kötelezettségünk is a felújítás,
mert a kastély nem csupán Szabadkígyós, hanem az egész ország
jelentős építészeti kincse.
Medveczky Attila
|
