vissza a főoldalra

 2013.03.22. 

Véget ért a 20 éves privatizációs rablógazdálkodás kora

Állami cég veszi át a gyárat az eszközökkel és a dolgozókkal együtt

A 2012 szeptemberében stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősített MAL Zrt. irányítását és folyamatos működtetését az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. veszi át. Az intézkedés közvetlen kiváltó oka, hogy az illetékes bíróság a társaság ellen egyik hitelezője által benyújtott kérelem alapján elrendelte a felszámolási eljárás megindítását. Szerkesztőségünk vendége Hegmanné Nemes Sára, vagyonpolitikáért felelős államtitkár.

 Mi vezetett ahhoz, hogy éppen most rendelte el a bíróság a MAL Zrt. felszámolását?

 –A MAL Zrt. felszámolását magánhitelezői beadványra rendelte el a bíróság. Azt már korábban észlelte mind a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mind a kormány, hogy a MAL Zrt. komoly finanszírozási problémákkal küzd. Nem először segítette ki a MAL Zrt.-t a kormány, hiszen egyszer a Bakonyi Hőerőmű követelése kapcsán kellett az államnak a tavalyi év végén intézkednie, hogy az ajkai közszolgáltatás fennmaradjon. Idén január-februárra pedig az MVM Partner Zrt.-nek kellett átvennie a villamos áram szolgáltatást a MAL-nál, mert többmilliárdos tartozást halmozott fel a cég az E.On felé. Mivel a MAL folyamatos likviditási gondokkal küzdött, ezért óvatosságból a kormány még tavaly elfogadta azt a határozatot, amellyel stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősíti a céget. Ez azt jelenti, hogy csődeljárás vagy felszámolási eljárás esetén állami vagyonfelügyelő veszi át a MAL Zrt. irányítását és a folyamatos működtetést. A közelmúltban a bíróság elrendelte a felszámolási eljárás megindítását, és állami vagyonfelügyelőt rendelt ki a MAL-hoz.

 A vállalat önerőből végzett újjászervezése kudarcot vallott. Ezért a jelenlegi menedzsment a felelős?

 –A felelősség megállapítása nem a mi feladatunk. A vörösiszap-katasztrófa miatt eleve nehéz helyzetbe került a gazdálkodó szervezet. A termelés lecsökkent és a vevők egy része elbizonytalanodott. A bankokkal való egyeztetés során ún. reorganizációs tervet fogadtak el a hitelintézetek és a MAL Zrt vezetése, amely kapcsán a száraz technológiára való átállás mellett különböző reorganizációs intézkedéseket tettek a hatékony és életképes munka érdekében. Láttuk, hogy a bankok folyamatosan kiszivattyúztak minden pénzt a cégből, így a MAL likviditása folyamatosan romlott, hiszen hiába volt reorganizációs terv, hiába indult újra a termelés, ha minden plusz forrás a hitelezőkhöz került. A tulajdonosok magánszemélyek, s az biztos, ha egy jó piaccal rendelkező cég már az alapvető közüzemi díjakat nem fizeti azért, hogy a banki kamatokat fizetni tudja, nem elfogadható. Tény, hogy a banki hitelek nélkül ez a cég sokkal életképesebb lenne, ezért döntött úgy a kormány, hogy a térség legnagyobb foglalkoztatójához állami vagyonfelügyelő kerüljön. A jelenlegi felszámolási eljárással egy időben pénzügyi moratórium veszi kezdetét, s eltart május 31-éig. Ezalatt a beszállítói nem függeszthetik fel a cég folyamatos ellátását. Az állami vagyonfelügyelő pedig fizet a beszállítóknak. A működés zavartalan fenntartása a technológia sérülékenysége miatt, a vevőkör zökkenőmentes kiszolgálása érdekében elengedhetetlen.

 Az tehát a kiemelt kormányzati figyelem oka, hogy a térség jelentős munkáltatójáról van szó?

 –A MAL Zrt. a térség legfontosabb foglalkoztatója; több ezer család megélhetése függ a cég működésétől, termelésétől. Ráadásul sok kis-és mikrovállalkozás kapcsolódik a MAL-hoz. Szintén fontos szempont, hogy bármilyen üzemszünet újabb helyreállítási kötelezettségeket jelenthet, ezért mindenképpen szükséges, hogy az állam fokozott figyelemmel kísérje a cég a működését. Esetünkben nem arról van szó, hogy különben környezetvédelmi katasztrófa lenne, de bármilyen leállás esetén akár 10 milliárdos helyreállítási kötelezettség is felvetődhet.

 A MAL Zrt helyén állami vállalat működne?

 –A cég a felszámolás alatt állami vagyonfelügyelő irányításával működik. Az biztos, hogy az államnak maga a cég nem kell. Tehát nem a MAL céget veszi át az állam, hanem a cég eszközeit. Azaz a gyárat és a termelőeszközöket. Most alapítjuk a Nemzeti MAL-A Zrt. nevű vállalatot, amely a felszámolótól átvéve az eszközöket és munkásokat tovább üzemeltetné a gyárat. Az eljárás során alkalmazott forgatókönyv hasonló lesz a gyulai húsüzemben már alkalmazott és bevált módszerhez, azzal a különbséggel, hogy esetünkben a magyar állam lép be tulajdonosként, nem az önkormányzat. A gyárban nyugodt légkörben folyik a termelés, a beszállítók szolgáltatnak, mindenki megkapja a bérét. Mindehhez eleinte több milliárd forintot kell biztosítania az államnak, de megtérül a beruházás, mert a MAL-nak verseny-és exportképes terméke van. Így a termelés nyereségessé is tehető.

 Gondolom, akkor megpróbálják bebizonyítani azt, hogy az állam lehet jó gazda. A ’80-as évek végétől elkezdődtek a privatizációk mást sem hallottunk, mint azt, hogy az állam nem jó gazda. Sőt ezt sokszor éppen miniszterek, államtitkárok hangsúlyozták…

 –Azzal kell szembesülünk, hogy véget ért a 20 éves privatizációs rablógazdálkodás kora. Nagyon sok magánosított cég nehéz helyzetbe került, és a munkahelyek megmentése érdekében mégis az állam segítségére szorulnak. A MAL esetében is csak magánszemélyek a tulajdonosok, és az, hogy ők milyen mértékben felelősek egyrészt a környezeti katasztrófáért, másrészt azért, hogy a gyár ilyen gazdasági helyzetbe jutott, azt a polgári - és büntetőperek döntik el. Most tehát a rablógazdálkodás során anyagilag kiürített cégek – melyekből a tulajdonosok sok esetben már kivették a hasznukat – a piacvesztés és a gazdasági válság miatt az államtól várják a segítséget. Az állam a munkahelyek megőrzése érdekében minden segítséget megad, de erre csak úgy hajlandó, ha hozzá kerülnek a termelőeszközök, tehát szó sincs arról, hogy mi ezt a tulajdonosi kört szeretnénk támogatni.

Medveczky Attila