vissza a főoldalra

 2013.03.29. 

Zalaegerszeg megőrizte fizetőképességét

Nem kérünk az MSZP „kiszámítható” gazdaságpolitikájából

Március 1-jén négy zalai város –Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely és Lenti – polgármestere vett át adósságkonszolidációs szerződést a megyeházán. Összesen 6 milliárd forintról van szó, ami a négy város 11 és fél milliárdos tartozásának 60 százalékát jelenti.

 Zalaegerszeg városa adósságának 60%-át konszolidálja a magyar állam. Eredetileg 40%-ról volt szó. Miként sikerült ezt a +20%-ot elérni?– kérdezem Gyutai Csabától, Zalaegerszeg polgármesterétől, országgyűlési képviselőtől.  

–Folyamatosan tárgyaltunk a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkárságával. Úgy vélem, hogy ez a plusz 20% annak a felismerése, hogy Zalaegerszeg 2002-2010 között, amikor a legtöbb város eladósodott, megőrizte fizetőképességét. Az egyre nehezebb feltételek között sem adósodott el. Mindössze három milliárd forint adósságot halmozott fel, és a hitelek teljes köre fejlesztési hitel volt. Ebben egy 400 millió forintos lízing ügylet volt, amiből az öregek otthonát építette fel a város. A vonatkozó jogszabály szerint a lízing konstrukciókat az állam nem konszolidálta, és időközben 200 milliós fejlesztési hitel kifutott, így 2,4 milliárd forintról szólt a konszolidáció, és ennek a 60%-át, közel másfél milliárd forintot vett át az állam. Így a felszabaduló kamatterhek 200-250 millió forintot jelentenek. Ezt a mozgásteret beruházásokra, városfejlesztésre, mindenek előtt az ipari park fejlesztésre,  és munkahelyteremtésre kívánjuk fordítani.

 Sokan kérdezik: hogyan tudja a magyar állam megoldani az adósságkompenzációt?

 –Az önkormányzati adósság is beleszámít az államadósságba az európai uniós szabványok szerint. Amikor Magyarország vállalta azt, és kitűzött kormányzati cél volt, hogy az államadósság csökkentésére kerül sor, akkor ebben a körben az önkormányzati adósságot is csökkenteni, konszolidálni kell. Arról lehet vitatkozni, hogy ez milyen mértékű lehet egy adott település esetében. Zalaszentiván és Gerse 5000 fő alatti kisebb települések, ahol végig nem gondolt fejlesztésekre, szinte luxusberuházásokra fordították a hiteleket. Ezt most az állam átvette teljes mértékben. Ez a nagyobb, megyei jogú városok esetében nem így történt. Itt az adó erőképesség a saját bevételek nagysága is meghatározta a konszolidáció mértékét. Az egyik legnagyobb iparűzési adó bevétellel rendelkező Győr esetében ezért maradt 40%-on a konszolidációs szint.

 Az MSZP szerint, „ha egy kiszámítható gazdaságpolitika lenne, akkor az önkormányzatok képesek lennének a hitelek visszafizetésére.” Erről mi a véleménye?

 –Mi már ismerjük a „kiszámítható” MSZP-s gazdaságpolitikát. Nem kérünk belőle. 2002-től folyamatosan feladatokat kapott az önkormányzati szféra, és ehhez nem kapta meg az ezeknek a működtetéséhez szükséges forrásokat. Korrekt feladatmegosztás történt most az állam és az önkormányzat között. Az állam ellátja az állami t, az önkormányzat pedig a klasszikus önkormányzati területfejlesztési, városfejlesztési, településfejlesztési feladatokat. A mostani szituációban minden település abban érdekelt, hogy a saját gazdaságát fejlessze, hiszen a gazdaságból származó adóbevételek – mindenek előtt az iparűzési adó vagy az idegenforgalmi adó – teljes mértékben helyben maradnak.

 Vannak, akik azt mondják, sokkal több hitelt kellett volna felvenni, és akkor többet vitt volna el az állam…

 –Játsszunk el a számokkal: ha tíz milliárd forintos hitelállomány 60%-át konszolidálja az állam, a maradék 4 milliárd forintnak az éves hiteltörlesztéshez több mint másfél milliárd forint. Az a zalaegerszegi költségvetés számára lényegében kifizethetetlen lett volna. Becsületesen, takarékosan gazdálkodtunk, olyan mértékű hitelállományt vállaltunk, amelyet a város gazdasága elbír. Nemrég végeztünk el egy számítást, amiből az derült ki, hogy 2011-ben a város gazdaságában 174 milliárd forint árbevétel, nettó árbevétel képződött. Ebben az egymillió forint alatti cégeknek az árbevétele nem szerepel. Ez a magyar GDP 3%-a. Tehát relatíve  erős a gazdaságunk; ezt a kormányzat is tolerálta a magasabb konszolidációs szinttel és azzal, hogy 2012 decemberében további 800 millió forint működési támogatást kapott a város.

 A különböző EU-s pályázatok önrészeinek biztosítását meg tudják-e oldani hitel felvétele nélkül?

 –A városrehabilitációs , vagy az energetikai pályázatok esetében a kormány intézkedése következtében az önrész minimális vagy 100%-os támogatottságú. Egyéb pályázatok esetén pedig a konszolidációs törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzat az európai uniós pályázat önrészére hitelt vegyen föl, de mi minden pályázaton nem akarunk indulni. Olyan pályázatokon akarunk indulni, amely a város működési költségeit csökkenti. Lehetőség szerint úgy próbáljuk a pályázati rendszerünket alakítani, hogy minimális hitelfelvétellel kelljen számolni.