|
 2013.03.29.
Megszüntetnék a komlói szegénytelepet
A szocializmusból ránk maradt örökséget akarjuk többelemű
programban felszámolni
Pályázati
koncepciót nyújtott be Komló önkormányzata a településen
található szegregált lakókörnyezetek felszámolására és az
ott lakók integrálására. Siker esetén a nagyjából 300 millió
forintos összköltségvetésű program 100%-ban támogatásból
valósulhat meg.
Az ellenzék hajlamos mindent az Orbán-kormányra fogni.
Mikor is jöttek létre a komlói szegénytelepek? – kérdezem
Pólics Józsefet, Komló polgármesterét.
–Még az ’50-es évek elején, a komlói dübörgő
építészet időszakában alakult ki a sport-völgyi barakk városrész.
Ott az idők folyamán ilyen szükséglakásokat alakítottak ki,
amelyek én azt mondom, annak ellenére, hogy többször korszerűsítésre
kerültek, még a XIX. századi lakhatási körülményeknek sem
felelnek meg. A szocializmusból ránk maradt örökséget akarjuk
egy többelemű programban felszámolni, erre nyújtottunk be
koncepciót, mert úgy gondoljuk, hogy nem várható el attól a
családtól, attól a gyerektől, aki ilyen körülmények között
nő fel, hogy rendes tagja legyen a társadalomnak. Ezek a régi
barakkok alkalmatlanok a normális, életvitelszerű tartózkodásra.
Ezért szavaztuk meg a szegénytelep felszámolására vonatkozó
koncepciót, széles körű egyetértésben, minden képviselő támogatásával.
Városvezetőként fontosnak tartom, hogy ezekkel a kérdésekkel
foglalkozzunk, hisz ekkor tudunk előrébb jutni, s a múltban is
elértük, hogy a Kazinczy utcában közmű korszerűsítést
hajtottunk végre és jelentősen javítottuk a lakhatási körülményeket.
Mindemellett kártyás elektromos és vízmérő beépítésére
került sor. Nyolc hónap telt el a műszaki átadás óta, és
csak pozitív tapasztalatokról tudok beszámolni. Ez a program,
amire most koncepciót nyújtottunk be, ez sokkal szélesebb körű.
Tehát itt nemcsak arról van szó, hogy a lakhatási körülményeket
javítjuk, hanem komplex programban vesznek részt az érintettek.
A programon elemei: a felnőttképzés, a munkakeresési tanácsadás,
az egészségügyi szűrés, az egészségügyi felvilágosítás,
az egészséges életmódra nevelés, háztartás vezetésére való
tanítás, a közösségfejlesztési tréningek. S a végső elem
az új lakásokba való költözés. Csak azok költözhetnek új
lakásba, akik a komplex felkészítési időszakban arról
tesznek tanúbizonyságot, igen, ők alkalmasak az integrált környezetben
való együttélésre. Egy használaton kívüli óvoda-bölcsőde
részben 5 lakást alakítanánk ki. Az 5 lakásbérlőnek biztosítanánk
saját kerthasználatot, és ezzel is ösztönöznénk őket egy
kicsit az önellátásra való törekvésre, ami feltétele annak,
hogy lakáshoz jussanak. Bízom benne, hogy ezek a számukra kötelezően
történő lépések segíteni fognak abban, hogy csökkentsék az
ilyen hátrányos helyzetben lévő emberek számát, javítsuk a
felzárkóztatási, a munkaerőpiacon való elhelyezkedési lehetőséget,
és ezáltal segítsük őket az integrációban.
Hogyan fogadták maguk az érintettek ezt az elhatározást?
Mi van, ha valaki nem akar onnan elmenni?
–Vegyes a fogadtatás, ezért is írtuk azt a koncepcióban,
hogy a 25 lakásból nyolcat megtartanánk, és azoknál nagyfokú
korszerűsítést hajtanánk végre, tehát aki nem alkalmas az
integrációra, vagy nem akar menni ,az marad.
Lakások felújítása mindig egyszerűbb, mint a szemléleteket
megváltoztatni? Kik segítenek önöknek? Andragógusok, vagy a
roma önkormányzat tagjai?
–Ebben már van tapasztalatunk, mert a komlói bányabezárás
következtében a külterületeken lévő lakótömbök felszámolása
kapcsán már végeztünk, ha nem is ilyen komplexen, de ehhez
hasonló feladatot. Mi az előzetes koncepció összeállításába
bevontuk a Szent Kinga Karitász Alapítványt, a Kistérségi
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, illetve a roma
nemzetiségi önkormányzatot. A programban – ha sikeres lesz a
koncepció és nyer a pályázat, mert azért ez egy hosszabb időtartamot
vesz igénybe – az oktatási, egészségügyi, szociális szféra
szakemberei kiveszik részüket. Nagyon örülök annak, hogy
amint híre ment ennek a koncepciónak, nagyon sok használható
esettanulmányt kaptam. Ezeket hasznosítjuk szakembereink segítségével,
ezért is 100%-ban támogatott ez a program. És valójában a
lakhatási körülmények javítására vagy új építésre,
illetve vásárlásokra kevesebb, mint a fele összeg fordítódik,
a többi pénzt inkább a kapcsolódó programoknak a megvalósítására
fordítjuk.
Medveczky Attila
|
