|
 2013.03.29.
A helyi gazdaság- és közösségfejlesztés
motorjai
Célunk, hogy több lábon álljanak az agrárvállalkozások
Már 335 településen
működik korszerű Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér
(IKSZT). A szolgáltató terek kulcsfontosságú szerepet tölthetnek
be a következő, 2014-2020-as költségvetési időszakban. Szerkesztőségünk
vendége, V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár
szerint kezdetét vette az a folyamat, amelynek célja a helyi
közösség és a helyi gazdaság együttes fejlesztése, a falusi
élet minőségének javítása.
Idén második alkalommal rendezték meg az IKSZT Országos Szakmai Találkozót
március 5-én, Budapesten. Konkrétan mi az IKSZT-k feladata?
– Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér nem
csupán egy felújított művelődési ház, vagy könyvtár,
hanem a 21. század vidéki igényeinek megfelelő közösségi ház,
amely egyrészt közművelődési intézmény, de közösségfejlesztési
is. Befogad államigazgatási funkciókat, sőt vállalkozásfejlesztési
elemeket is, hiszen lehetővé tesszük azt is, hogy az épület
egy részét üzletként hasznosítsák, mert fenn kell tartaniuk
magukat. A Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásának köszönhetően
összesen 635 település régi művelődési házában vagy
elhanyagolt épületében nyílhat modern közösségi és szolgáltató
tér. Ennek a 635 címbirtokosnak meghatároztuk a kötelezően
ellátandó feladatok körét, emellett a helyi igényekhez igazítva
vállalhatnak külön feladatokat is. Így mindegyik IKSZT-ben
biztosítani kell a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tájékoztatási
pontjának a működtetését, de feladat az ifjúsági közösségi
programok szervezése, ifjúsági információs pont működtetése,
közművelődési programok szervezése, a lakosság és a vállalkozások
információhoz juttatása, kötelező elem a közösségi
internet hozzáférés biztosítása és a könyvtár működtetése,
abban az esetben, ha ilyen nincs a településen. Ha működik könyvtár
a településen, akkor legalább egy olvasósarkot kell biztosítani
az IKSZT-ben. Az önkéntes feladatok közé soroljuk azt, mikor a
civil szervezetek számára biztosítanak helyiséget, mikor tanodát
működtetnek, sőt postai szolgáltatást is lehet nyitni az épületben.
Jelenleg 335 település kezdte el a munkát.
Milyen szakmai tudás kell ahhoz, hogy valaki egy IKSZT vezetője,
munkatársa legyen?
–Vannak előírt feltételek, például a munkavállalónak
legalább középfokú végzettségűnek kell lennie, és legalább
egy munkatársnak közösségi animátori vagy e-tanácsadói képesítést
kell szereznie. De ezeknél sokkal fontosabb a helyi bizalom, hogy
az illető képes legyen a helyi közművelődést szervezni,
kapcsolatot tudjon tartani a civil szervezetekkel és a hatóságokkal.
Mire keresték a választ a március 5-ei konferencián?
–Nagyon fontos a tapasztalatok átadása. Mi különösen
azt akartuk elérni, hogy az Integrált Közösségi és Szolgáltató
Tér a helyi gazdaságfejlesztés helye legyen. Így a lakosság
és a vállalkozások információhoz jutását segítse elő akár
az internetes tanfolyamok megtartásával, adótanácsadással,
gazdálkodók fórumával, kézműves foglalkozások tartásával,
vagy azzal, hogy megmutatják, miként kell az ügyfélkapukat
használni. Erre mutattak be jó példákat a konferencián.
Másik téma: pályázatot írtak ki az agrárágazaton kívüli
munkahelyek létrehozására. Erre összesen 7,8 milliárd forint
áll rendelkezésre. Mi ennek a célja?
–Célunk, hogy több lábon álljanak az agrárvállalkozások.
Kizárólag azok pályázhattak, akiknek a bevételének több
mint a felét agrártevékenység adja. Tehát, ha a gazda falusi
turizmussal szeretne foglalkozni, és szálláshelyépítést visz
véghez, vagy a már meglévőt akarja bővíteni, akkor a pályázat
útján mindezt megteheti. Ha bemutató-, kóstoló-termet
szeretne létesíteni, vagy ipari szolgáltatást elindítani, az
is támogatható, sőt a pálinkafőzés is.
A fiatalok mennyire vesznek részt az ilyen pályázatokon, a
projektekben? Hiszen sokszor hallani elnéptelenedő falvakról.
–Az egyik legfontosabb feladatunk a fiatalok helyben tartása.
A gazdatársadalom öregszik, és látszik, hogy a legnépszerűbbek
a fiatal gazdákat megszólító pályázataink, ami bizakodásra
ad okot. Azt tapasztaljuk, hogy a fiatal gazdák azok, akik jobban
élnek a tevékenységbővítés lehetőségeivel. Az a célunk,
hogy a magyar agrárium ebbe az irányba haladjon; kilépjen a
monokulturális iparszerű mezőgazdaságból, így a növénytermesztés
mellett a gazda vállaljon állattenyésztést is, és emellett próbáljon
magasabb hozzáadott értékű terméket előállítani. A kormány
ezért akár kisebb élelmiszeripari üzemek – így vágópontok
– létrehozására is lehetőséget biztosít. Ez adja az alapját
annak, hogy a termelők megjelenhessenek a helyi portékájukkal a
piacokon. Ha mindehhez hozzákapcsolják a gazdák a falusi
turizmust, akkor magasabb ételminőséget nyújtanak a vendégeknek,
és biztosabb megélhetést generálnak.
Medveczky Attila
|
