vissza a főoldalra

 2013.11.01. 

A magyar családok akár 100-110 ezer forintot is megspórolhatnak évente

A 2014-es választások valódi tétje az, hogy folytatódik-e a rezsicsökkentés

A Fidesz-KDNP támogatja a Németh Szilárd képviselő által benyújtott indítványt, amely azt jelenti, hogy november 1-jétől csökken a villamosenergia, a gáz és a távhő ára 11,1 százalékkal. Németh Szilárd, országgyűlési képviselő, a Fidesz rezsicsökkentés ellenőrzéséért felelős munkacsoportjának vezetője szerkesztőségünknek elmondta: A DK-nak, az Együtt – PM Szövetségnek és az MSZP-nek, tehát Gyurcsány, Bajnai és Mesterházi csapatának nem a párnagázzal van problémájuk, hanem a rezsicsökkentéssel.

 A további rezsicsökkentésre vonatkozó 11,1% a nem éppen egy kerek arányszám. Hogyan történt ennek a kiszámítása?

 –Most jutottunk a rezsicsökkentés negyedik szakaszába, hiszen a legelső a kormányváltáskor rögtön életbe is lépett. Akkor azt tapasztaltuk, hogy a magyar családok fizetik a legtöbbet rezsire Európában. Ennek oka, hogy az MSZP-kormányok idején; a Horn-éra alatt vette kezdetét, de a Gyurcsány-Bajnai nevével fémjelzett időszakban is folytatódott az energiaszektor privatizációja. Ezzel hihetetlen áremelésre sarkalták a szolgáltatókat. 2002 és 2010 között 15 alkalommal emelték a villamos áram és a gáz árát. Így a villany ára 97%-kal, majdnem kétszeresére, míg a gázé 206%-kal, így háromszorosára növekedett. Ráadásul bőven meghaladta az infláció mértékét – az 58, 8%-ot – a növekedés. Mi ez szüntettük meg, mikor 2010-ben a miniszterelnök úr arra utasította a Magyar Energia Hivatalt, hogy kizárólag az inflációval arányos mértékben lehet emelni az árakat. Ez történt 2012 decemberéig, amikor történelmi lépésre szánta el magát a kormány és a Fidesz-KDNP frakció, ami azt jelenti, hogy nem emelésben, hanem csökkentésben gondolkodtunk. Úgy ítéltük meg, hogy az, hogy csak inflációval növekedhetnek a rezsiárak, csak átmeneti megoldást jelent. Érzékeltük, hogy az ország jobban teljesít, s már tavaly decemberében látható volt, hogy vissza tudjuk fizetni az IMF-hitelt, s gazdasági bővülés várható. Már 2013 elején azt is tudhattuk, hogy kikerül az ország a túlzott deficit eljárás alól. Ezért úgy ítéltük meg: azoknak a polgároknak, akik lehetővé tették mindezt, segíteni kell. A vásárló-erő kvalitáson azt kell érteni, hogy Európában nyomott a bérezés, s ugyanakkor hihetetlen magas az ár. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a távhő és az energia árát 10%-kal csökkentjük. Ez volt a második szakasz. Harmadjára hat tételben újabb rezsicsökkentés vezettünk be, ami a szemétszállítás, a víz-csatorna díjra, a szennyvízszippantásra, a kéményseprésre és a PB gázdíjra vonatkozott. Ezek ára átlagosan 10%-kal csökkentettek július 1-jétől. És most értünk a „negyedik fordulóhoz”, amikor november 1-jétől csökken a villamosenergia, a gáz és a távhő ára 11,1 százalékkal. Azért ennyivel, mert a decemberi árakhoz kell, hogy 20%-kal csökkenjen a rezsi ára. Tehát egy egyszerű matematikai műveletről van szó. A lényeg, hogy azt szeretnénk elérni: több pénz maradjon a magyar családoknál. Egy átlag magyar család, most a novemberi csökkentés után akár 100-110 ezer forintot is megspórolhat évente. Míg az egyedülállóknál, a kisebb lakásban élő nyugdíjasoknál 60-70 ezer forint maradhat egyéb kiadásokra. Ez mind olyan likvid forrást jelent, amire a családok arra költenek, amire szeretnének. Nyugdíjasokkal beszélgetve kiderül, hogy ők a rezsicsökkentés által megmaradt pénzt félreteszik a családnak, segítik anyagilag unokáikat, míg a fiatalok idős szüleiket tudják támogatni. A társadalmi mobilitás mellett a rezsicsökkentésnek gazdaságélénkítő hatása is van. Gondoljunk arra, hogy a kiskereskedelem bevétele hónapok óta bővül. A júliusi kiskereskedelmi bővülési adatok 1,2% -ot mutattak, ami azt jelenti, hogy a rezsicsökkentéssel marad a polgároknál annyi pénz, amit szabadon el tudnak költeni. A csökkentés másik jelentős gazdasági vetülete, hogy legutóbb 1974-ben volt ennél alacsonyabb infláció: most 1,3 %-os a pénzromlás mértéke Magyarországon. Ezt bizony még abban az Ausztriában is megirigyelhetnék, ahová Bajnai Gordon kimentette a teljes vagyonát és céghálózatát.

 A javaslat része az is, hogy 120 millió köbméternyi párnagázt is fel lehessen használni; párnagázt mobilgázzá minősítenének át. A tárolóban található gázt két részre osztják: párnagázra és munkagázra. A párnagáz az a gáz, ami a be- és kitároláshoz szükséges minimális nyomás fenntartását biztosítja. Barlangok esetén a párnagáz emellett a stabilitásért is felelős. A párnagáz nagyjából a teljes tárolási kapacitás harmadát-felét teszi ki, és ezt sosem tárolják ki. A DK viszont tiltakozik a párnagáz eladásáról szóló javaslat miatt. Mi van mindennek a hátterében?

 –A DK-nak, az Együtt – PM Szövetségnek és az MSZP-nek, tehát Gyurcsány, Bajnai és Mesterházi csapatának nem a párnagázzal van problémájuk, hanem a rezsicsökkentéssel. Csak olvassuk el az üggyel kapcsolatos kijelentéseiket. Amikor nekik lehetőségük volt a rezsicsökkentésre, akkor folyamatosan árat emeltek és megterhelték a magyar lakosokat. Most pedig bejelentették, ha ők kerülnek kormányra, akkor megszüntetik a rezsicsökkentést. A párnagáz az a gáz, ami a tároló alján található, segíti a nyomáskülönbséget fenntartani, s ezzel meggátolja az elvizesedést. Senki nem akarja eladni a párnagázt, hiszen ez egy vésztartalék. A törvényjavaslat szerint: amennyiben gázhiány lépne föl, akkor a párnagáz egy részét föl lehet használni a kompenzálásra.

 Nemrég úgy fogalmazott, hogy meg kell alkotni a közműszolgáltatási törvényt, át kell dolgozni a fogyasztóvédelmi törvényt. Mi teszi mindezt szükségessé?

 –Nem elég a rezsicsökkentésről beszélnünk, hanem annak a fenntarthatósága érdekében is mindent meg kell tennünk. A rezsicsökkentés fenntarthatósága pedig az ön által említett jogszabályokon alapul. A közműszolgáltatási törvényt úgy kell módosítanunk, hogy annak alfája és omegája: a lakossági közműszolgáltatások kizárólag nonprofit jellegűek legyenek. Hiszen 2010-ig ezek a nagy cégek jelentős profitot termeltek, s azokat kivitték az országokból. A külföldi tulajdonú közműszolgáltatók 1995-től, a privatizáció évétől 2011-ig 140 milliárd forintot vittek ki osztalékként, ledokumentáltan külföldre. A többi pénzről nem tudunk, de sejtjük, hogy ennél jóval több profit hagyta el az országot. A nonprofit jelleg nem arról szól, hogy nem keletkezik ott haszon, hanem, hogy azt vissza kell forgatni az ellátás biztonságának, fenntarthatóságának és minőségének javítására. A fogyasztóvédelmi törvényt pedig azért kell újragondolni, mert számtalan fogyasztóvédelemmel kapcsolatos problémát hozott a felszínre a rezsicsökkentés. A szocialista kormányok ideje alatt mindig a szolgáltatók érdekében születtek törvények, s most ezt a rendszert a fogyasztók szemszögéből nézzük. Éppen ezért javaslatomra született meg a kötbér, ami azt jelenti, hogyha valamelyik szolgáltató nem hajtja végre a rezsicsökkentést, s arról nem tájékoztatja a számlán elkülönített módon a fogyasztókat, akkor 10 ezer forintos kötbért köteles fizetnie, nem az államnak, hanem magának a fogyasztónak. Ez azért jelentős, mert eddig csak a fogyasztókat kötbérezték a szolgáltatók. A műszaki biztonsági felülvizsgálat kérdésében pedig azt mondja a frakciószövetség, hogy ennek az anyagi vonzatait a szolgáltatónak kell állnia. Ha fogyasztókat megvédjük jogszabályi szinten, akkor a rezsicsökkentést fenntarthatóvá tesszük. Sőt az állampolgár nem csak azt érzi így, hogy több pénz marad nála, hanem megtapasztalja, hogy ez a rendszer értük működik. Ezt hívják közszolgáltatásnak, aminek lényege, hogy a közösséget szolgálja, s nem a profitéhes cégeket.

 Több mint félmilliárd forintnyi kötbér megfizetésére köteleztek országszerte összesen tíz távhőszolgáltató céget hibás számlázás miatt. Hogyan látta, ezen hibák mögött szándékosság, vagy figyelmetlenség húzódik?

 –Ezeket a cégeket tetten értük. Akik Magyarországra panaszkodnak Brüsszelben, vagy a tengeren túl, azt mondják, hogy nálunk a jogszabályokat nem tartják be. Az egyik jogszabályunk, a rezsicsökkentésről szóló törvény kimondja, hogy a fogyasztókat tájékoztatni kell arról, hogy náluk milyen módon valósult meg ez a csökkentés. Az említett tíz cég nem a törvény passzusai szerint cselekedett. Ennél tíz szolgáltatónál kettő esetében politikát is csináltak, így a budaörsi SZDSZ-es polgármester, Wittinghoff Tamás és a makói szocialista városvezetés. Utóbbi esetben olyan újságcímek jelentek meg, mint például „Makó ellenáll”. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója úgy tájékoztatott, hogy minden egyes kiszabott határozat, mely kötelezi a szolgáltatókat a kötbér megfizetésére, jogszabályilag megalapozott, tehát hiába fellebbeznek másodfokon, azt elveszítik. S ha a bíróság is megállapítja a jogsértést, akkor ki kell fizetniük a 10 ezer forintot összesen 55 ezer fogyasztó esetében. Remélem, hogy ez a precedensértékű lesz. Ezen kívül még több bírságra került sor. S ezek a pénzek most a becsapott fogyasztókhoz kerülnek.

 A magyarországi mintát követve ígéri az energiaárak lefaragását a brit Munkáspárt. Sőt, Csehországban is gondolkodnak a magyar példa realizálásán. Nem fura, hogy egy baloldali párt követi a magyar polgári kormány intézkedéseit?

 –Az Ön által említett országokon kívül szlovák, lengyel politikusok is gondolkodnak a rezsicsökkentés bevezetésén. Nagy –Britanniában az ottani kisvállalkozókat is érintené a rezsicsökkentés. Orbán Viktor miniszterelnök úr pedig bejelentette, hogy a következő lépés a témában az lesz, hogy a kisvállalkozók is olcsóbb energiaárhoz juthatnak. Jelenleg is azokra a kisvállalkozókra, egyéni vállalkozókra, betéti társaságokra, amelyek otthonokban vannak bejelentve, vonatkozik a rezsicsökkentés, hiszen háztartási energiát fogyasztanak. Erre egy példa, hogy a hideg-meleg burkolók használnak PB-gázt, s így annak fogyasztása számukra is olcsóbb. Azért indítottuk el a közműszolgáltatók visszavásárlásának tendenciáját, s már megtörtént a Fővárosi Vízművek visszavásárlása. Emellett szándékunkban áll a csatornázási művek és az E-ON visszavásárlása is. Célunk, hogy minden gáztározó többségi állami tulajdonban legyen. Ezzel nem csak a rendszer fenntarthatóságát tudjuk biztosítani, hanem meg tudjuk határozni azt, hogy a hazai kisvállalkozói körünk is olcsó gázhoz jusson hozzá. Én az egészbe nem vinnék be politikai ideológiát, mert ez a program nem bal, vagy jobboldali, hanem a hazai családokat védi. A magyar parlamentnek az a feladata, hogy a magyar állampolgárok érdekében hozzon pozitív döntéseket. És az nagyon sokat számít, hogy 2,5 millió polgár támogatja nevével, címével, aláírásával megvédte a rezsicsökkentés politikáját, ezzel Magyarország függetlenségét. A 2014-es választások valódi tétje az, hogy folytatódik-e a rezsicsökkentés, vagy sem.

Medveczky Attila