|
 2013.11.01.
Óvodákat, iskolákat, sportcsarnokokat
építettünk Érd térségében
Nem tartom szerencsésnek, hogy Diósd belterületén ipari
kapacitást létesítsenek
Az
elmúlt három esztendőben lényeges változások történtek
Pest megye Érd központú választókerületében. Jelentősen növekedett
a csatornázottság, csökkent a földutak aránya, óvodák épültek,
iskolákat újítottak föl, új bölcsődét építenek és
augusztusban megnyílt az Érdi Városi Sportcsarnok.
Amikor 2010-ben Pest megye 8. számú választókerületének
képviselőjévé választották Érd megyei jogú városa
infrastruktúrája nem volt megfelelő állapotú, és rossz
iskolai ellátással rendelkezett a település. Azóta sikerült-e
ezen a helyzeten változtatni?
– kérdezem Dr. Aradszki Andrást, a Fidesz-KDNP közös
országgyűlési képviselőjét, választókerületi elnököt.
–Ez egy igen összetett kérdés;
és pozitívumokról tudok beszámolni: a hozzávetőlegesen 32
milliárd forintos csatornázási beruházás a közeljövőben
befejeződik. Így Érden, Diósdon és Tárnokon – igaz az utóbbi
település nem tartozik a jelenlegi választókerülethez – közel
100%-os lesz a csatornázottság állapota, míg a korábbi években
ez az arány 20-22%-os volt. Ezen nagy teljesítmény mögött óriási
munka húzódik. A lakosság türelmét külön köszönöm,
hiszen végig szolidárisak voltak a projekt gyakorlati megvalósítóival,
a munkásokkal szemben. Azon túlmenően, hogy kiépült a szennyvízhálózat,
sikerült elérni azt, hogy Érden mintegy 40%-kal növekedett a
pormentes utak aránya. A csatornahálózat elkészültét további
útfelújítások és a felszíni víz elvezetésének kialakítása
követik, de ezekre már csak 2014 után kerülhet sor az EU-s
források mértékének megfelelően. A következő téma: az
iskolarendszer állapota. Iskoláinkat már az állam üzemelteti,
viszont befejeződött az érdi Gárdonyi Géza Általános Iskola
átalakítása, s ami még lényegesebb, hogy egy új óvoda épült,
s kettőnek pedig a kapacitását növeltük. Erre azért volt szükség,
mert a térségben viszonylag magas az átlagéletkor, hála
Istennek sok gyermek születik. Az, hogy a jövőben három éves
kortól kötelező lesz óvodába járatni a gyermekeket, további
kapacitásnövelést irányoz elő. Bízom benne, hogy ezeknek a követelményeknek
a térség önkormányzatai képesek megfelelni.
Nem csak Érden, hanem Diósdon is magas a
fiatalok aránya. Ott is történtek hasonló fejlesztések?
–Diósdon óvoda épült,
és most fejeződik be egy bölcsőde létesítése. Az utóbbi
intézmény valószínűleg már tavasszal átadásra kerül.
Azzal, hogy Diósd városi rangot kapott, elérhető-e
az, hogy több beruházó érkezzen a településre?
–Nagy sikernek könyvelhető el, hogy Spéth Géza polgármester
úrral együttműködve elértük, hogy Diósd városi rangot
kapjon. Amikor 2010-ben képviselővé választottak, polgármester
úrnak tanácsoltam, hogy pályázzák meg a városi címet, mert
az további lendületet ad a település vállalkozóinak, egyesületeinek,
s nagy energiákat lehet mozgósítani a helyi fejlesztésekre is.
Tehát nem csupán a cím elnyerése motivált bennünket, hanem
az is, hogy fokozottabban tudjunk részt venni a források lehívásában,
és az állami támogatások is növekednek a városi rang
megszerzésével. Szinte minden adott ahhoz, hogy Diósdon
nagyvolumenű fejlesztések történjenek a jövőben, mert a főváros
közelsége is lehetőséget biztosít a további befektetők
letelepedésére. Mindehhez azonban a városnak újra kell
gondolnia a település rendezési szabályozását, mert az ipari
célra használható területek elhelyezkedése jelenleg nem
szerencsés. Hasonló feladat vár Érdre is, ahol a már említett
infrastrukturális beruházások azért is szükségesek, hogy
megalapozzák a helyi gazdaság fellendülését. Sajnos Érd, történelmi
örökségéből fakadóan, a beruházásokkal kapcsolatosan
kifejezetten hátrányos település. Ha a megyei jogú városok
iparűzési adó bevételét vizsgáljuk, akkor Érd a sor végén
helyezkedik el. A következő ciklus nagy kihívása, hogy
mindezeket a problémákat orvosolni tudjuk.
Képviselő úr szeptemberben a Polgári Szalon
vendégeként elmondta: a Kerox Kft. diósdi építkezésének
megkezdésével kapcsolatban a helyi KDNP és személy szerint ön
is kifejezetten tiltakozott. Sőt a civilek demonstrációt is
szerveztek a gyár újabb üzemegységének létesítése ellen. A
Kerox Kft. több mint 20 éve működik Diósdon a jelenlegi
Homokbánya úti telephelyén és tudtommal 500 embernek biztosít
munkahelyet. Mi a baj a további bővítéssel?
–2012-ben szembesültünk
azzal a problémával, hogy a Kerox új üzemegységét nem az
eddigi telephelyéhez közel, hanem a város belterületén akarja
felépíteni egy ipari övezetté nyilvánított telken. Önmagában
az, hogy a cég ott építkezik még nem jogellenes, s biztos
megvan ennek a gazdasági racionalitása is. Azt viszont nem
tartom szerencsésnek, hogy a város szívében ipari kapacitást
létesítsenek, még akkor sem, ha mellette, a „múlt örökségeként”
a már nem üzemelő csapágygyár épülete áll. Ezért, egyetértve
a lakosság kérésével, megpróbálunk olyan megoldást találni,
hogy ezt az üzemegységet ne belterületen építsék föl, s úgy
tudom, hogy e tekintetben a beruházó cég is kellő rugalmasságot
tanúsít.
Képviselő úr folyamatosan sportolt, kosárlabdázott,
Szeged és a Kecskemét NB-I. osztályú csapataiban játszott. Választókerületében
történtek sporttal kapcsolatos beruházások, fejlesztések is?
–Az érdi sportcsarnok korábban
felépült, de hét évet kellett arra várni, hogy a létesítmény
a város birtokába kerüljön. Ezért tartom nagy eredménynek,
hogy augusztusban éppen a Férfi U19 Kézilabda Világbajnoksággal
nyitotta meg kapuit a sportcsarnok. Azóta ez a csarnok a bajnokságokon
jól teljesítő érdi felnőtt női kézilabdacsapat otthona, s a
helyi szurkolók nagy számban látogatják a mérkőzéseket. Az
érdi női kézilabdacsapat utánpótlásában több mint 200
gyerek játszik, de más sportágak iránt is nagy az érdeklődés.
A január 1-jétől az új választókerületemhez tartozó Törökbálinton
pedig olyan modern iskolát adtak át, amelynek épületében
uszoda és sportcsarnok is üzemel. Az is büszkeséggel tölt el,
hogy Diósdon a férfi kosárlabdacsapat feljutott az NB II-be, s
már ott küzd a nagyobb sikerekért.
Jelenleg az érdi központú választókerület elnöke.
Ehhez a kerülethez januártól több település is tartozik.
Sikerült megismerkednie azóta ezen községek, városok lakóinak
elvárásaival?
–Megismertem már a jövőbeni
1. számú választókerület településein élők gondjait, igényeit.
Amikor az önkormányzatok adósságrendezéséről döntött az
országgyűlés már azon szomszédos települések adósságcsökkentési
százalékainak meghatározására is odafigyeltem, melyek nem
tartoztak a választókerületemhez. Ennek eredményeként azt
lehet látni, hogy például Érd városa 70%-os adósságleírást
ért el, s míg Törökbálintra vonatkozóan eredetileg 40%-ot
terveztek, de ezt az arányt 60%-osra sikerült megemelni. Azt is
figyelemmel követem, hogy azok az önkormányzatok is támogatást
kapjanak, melyek adósság hiányában nem részesültek adósságrendezésben.
Konkrétan Sóskútra és Pusztazámorra gondolok. Nagy eredmény,
hogy az utóbbi település 50 milliós támogatást kapott a napközi
otthonos óvoda rekonstrukciójához, a fűtés korszerűsítéséhez.
Igaz, Sóskút és Pusztazámor, ahogy Tárnok is, Csenger-Zalán
Zsolt jelenlegi választókerületéhez tartozik, de képviselő
úrral együttműködve feltérképeztem ezeket a településeket,
megismerkedtem a polgármesterekkel, a képviselőtestületekkel,
a civil szervezetek vezetőivel. Azt tapasztaltam, ambiciózus,
tehetséges, tettre kész politikusok irányítják ezeket a településeket,
és számíthatok együttműködésükre. Azt tapasztalom, hogy a
választópolgárok örülnek annak az előterjesztésnek, amely
folytatja a rezsicsökkentés folyamatát, amelynek mértéke és
technikája olyan szintű, amely nem veszélyezteti még az ellátásbiztonságot.
Ezért is lényeges, hogy az országgyűlés olyan nyilatkozatot
fogadjon el, mely kifejezi azt: nem engedünk az EU az irányú
nyomásának, amivel azt szeretnék elérni, hogy adjuk föl a
rezsicsökkentési politikánkat. Nem hátrálunk meg, mert mi a
magyar polgárok érdekét tartjuk szem előtt.
Medveczky
Attila
|
