|
 2013.11.01.
A legfontosabb a kisközösségek hálózatának
kiépítése
Hatezer fiatalt szeretnének megszólítani ,és közösségekbe
kapcsolni
Országos
kisközösség-fejlesztési programot indít a Magyar Cserkészszövetség
és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az Európai Unió támogatásával.
A kormány támogatja a kezdeményezést, mert egyetért a cserkészszövetség
ifjúságnevelő tevékenységével. Langerné
Victor Katalin, a Magyarság Háza igazgatója
szerkesztőségünknek elmondta:
a
megfelelően működő ifjúsági kisközösségek képesek hozzájárulni
a helyi identitás kialakulásához.
Az országos kisközösség-fejlesztési program megvalósításában
milyen szerepet kap az ön által vezetett Magyarság Háza?
– A projekt egyik megvalósítója
a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., hiszen ez a szervezet
rendelkezik elegendő tapasztalattal az alapok kezelésében, a
kisközösségekkel kapcsolatos pályázatok kiírásában és végig
vitelében. A konzorciumi szövetség másik tagja pedig a Magyar
Cserkészszövetség. A Magyarság Háza igazgatójaként főleg a
kisközösségek helyzetéről tudok információkat nyújtani,
illetőleg ellátom a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. képviseletét.
Konkrétan milyen kisközösségekre vonatkozik ez
a program?
–Ifjúsági kisközösségeket szeretnénk létrehozni,
fejleszteni, mert a tapasztalataink szerint a tizenéves
fiataloknak elég kevés lehetőségük van a közösséghez
tartozáshoz. Tehát a Kisközösségi ifjúságnevelés támogatása
program ezt a korcsoportot célozza meg, s lehetőséget ad a
fiataloknak arra, hogy olyan személyek legyenek a közösségekben,
akik megtanulják azt, miként lehet őket igazi csapattá
szervezni. Igaz, az országban több ifjúsági rendezvényt
szerveznek, ifjúsági pontokat is működtetnek, de ezek száma
nem elegendő a legkisebb, leghátrányosabb helyzetű térségek
fiataljainak megszólításához, és közösségbe szervezéséhez.
A projekt fő célcsoportja elsősorban az általános iskolások,
középiskolások, vidéken élő gyerekek és szüleik, valamint
pedagógusok, közösségekkel foglalkozó szakemberek.
Tehát a kisebb településen élő fiatalok szabad idejének
autentikus, értelmes eltöltését szeretnék megvalósítani
ezzel a projekttel?
–Így van, hiszen a gyerekek hétköznaponként az
iskolában tanulnak, és lényeges, hogy hétvégenként, szabad
idejükben ne lézengjenek, hanem értelmes, nevelő célzatú közösségi
programokon vegyenek részt. A szülőkkel, pedagógusokkal és
oktatási szakértőkkel megismertetjük az élményközpontú közösségi
nevelést, valamint a közösségi-, kortárs vezetőkre épülő
ifjúsági munka módszertanát. Szakmai segédleteket dolgozunk
ki, és az aktív együttműködések kialakítását is támogatjuk.
Egy olyan működő, ifjúsági pedagógiai hálózat létrehozása
a célunk, mely a közoktatással, családokkal és az egyházakkal
szorosan együttműködve a tapasztalati tanulás eszközeivel a
személyiség egészét fejleszti.
Ha gyermek- vagy fiatal korban az érintett korosztálynak
nincsenek saját élményen alapuló tapasztalatai a közösségi
létformáról, az befolyásolja majdani felnőtt kori mentalitásukat
is?
–Úgy ítéljük meg, hogy a megfelelően működő
ifjúsági kisközösségek képesek hozzájárulni a helyi
identitás kialakulásához. A hátrányos helyzetű térségben
élő fiatalok, ha nem tartoznak kisebb csoportokhoz, ha nincsenek
közösségi élményeik, akkor elköltöznek az adott településről,
és idővel – tudom, hogy erős ez a kifejezés – gyökértelenné
válnak, mert semmi sem köti őket ahhoz a helyhez, ahol felnőttek.
Ezért nagyon fontos, hogy a tizenéveseket, de akár már a
kisebbeket is szakemberek, a helyben a feladatra alkalmas személyek
kis csoportokba összefogják, és értelmes elfoglaltságot
biztosítanak számukra. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a
Magyar Cserkészszövetség keresi és támogatja munkájukban
azokat a szervezeteket, amelyek célul tűzték ki, hogy közösséget
építenek, valamint közvetítik az öngondoskodás, felelősségvállalás
és az önkéntesség szemléletmódját. Az itt felsorolt összes
tulajdonságnak fontos szerepe van a felelős felnőtté válás
folyamatában.
Elegendő azok száma, akik egy adott település ifjúságát
közösséggé tudják alakítani?
–Szinte az összes településen élnek olyanok, akik
a helyi közösségi élet felpezsdítésén fáradoznak. Ők
viszont nem minden esetben tudják azt, hogy a tizenévesekkel miként
kell kommunikálni. Éppen ezért a projekt egyik lényeges eleme
az a módszertani kézikönyv, ami nem kifejezetten pedagógusoknak,
vagy ifjúságpolitikai szakembernek, hanem azoknak készül, akik
nagyon szeretnének tenni valamit a településük jövője érdekében;
hiszen azt látják, hogy céltalanul csellengnek a fiatalok, de
azt nem tudják, milyen programokat és milyen formában
szervezzenek nekik. Ez a módszertani kézikönyv számukra nyújt
segítséget, mert részletesen leírja a kisközösségek elindításának
folyamatát.
Terveznek úgynevezett vezetői tréningeket is?
–Olyan képzéseket szervezünk, melyeknek fontos
eleme a tapasztalatok átadása. Ezért is lényeges a Magyar
Cserkészszövetség szerepe, hiszen az abban tevékenykedők jól
tudják, mivel lehet a fiatalokat a szabadidő értelmes eltöltésére
motiválni.
A program során intézmények is épülnek, vagy
azok kínálatát szeretnék bővíteni?
–Ez a projekt nem az ifjúsági házak építését
teszi lehetővé. A legtöbb településen léteznek olyan helyiségek,
termek, ami lehetőséget biztosít a foglalkozásokhoz, de a
szakemberek szerint a legjobb, ha a szabad kerül sor ezekre az
alkalmakra. Átvitt értelemben persze építkezünk: az ifjúság
bázisait hozzuk létre.
A nukleáris családmodell – amelybe beletartozik a
családtagok esetleges elmagányosodása is – általánossá válásával
a gyermekek számára elsődleges közösségi élményt az általános
iskola jelenti, ahol már kiskamasz korban számos devianciával
találkozhatnak. Ez a program azt is elősegítheti, hogy a
fiatalok mögött legyen egy biztos háttér?
–Mindenképpen, hiszen már önmagában példaértékű az
ifjúság számára, ha találkoznak olyan emberekkel, akik településük
közösségi állapotán jobbítani szeretnének. A mindennapos
megfelelési kényszer, az eredményorientáltság mellett a családok
és a közösségek széthullása és az ebből fakadó feszültségek
viharában kell helytállnunk.A programok szervezésével, és a példamutató
személyekkel való megismerkedéssel elérhető, hogy a fiatalok
minél nagyobb számban vegyenek részt a közösségi összejöveteleken,
és életre szóló barátságok szövődjenek köztük. A közösség
többet jelent emberek formális csoportjánál. A jól működő
közösségbenélményeken keresztül tanítják, védik a
fiatalokat. Így együtt élik át a közös sikereket.
Kérdőíves felmérésről is olvastam a projekttel
kapcsolatban. Mely településeket keresik föl a kérdezőbiztosok?
–Szakembereink döntik el, hogy melyik legyen az a 15
település, ahol elvégzik a felméréseket. Főleg azokat a leghátrányosabb
településeket keresik föl a kérdezőbiztosok, ahol nagy nehézséget
jelent a kisközösségek kialakítása. De arra törekszünk,
hogy az ország minden területéről többféle településtípust
térképezzünk föl.
A kialakult kisközösségek programjainak megvalósításához,
ha például a határon túli magyar településeket szeretnék
meglátogatni, lehet-e pályázati forrást nyerni?
–Nagyon sok pályázati lehetőséget biztosít a kormány
és az EU a fiatalság számára, s kérem, tekintsenek el attól,
hogy ezeket most részletesen felsoroljam. Tapasztalataink szerint
az információhiány miatt maradnak le a pályázatoktól a különböző
ifjúsági szervezetek, mert elszigetelve működnek. A projekt
egyik legfontosabb eleme a kisközösségek hálózatának felépítése.
Ebbe a hálózatba beletartoznak a már működő, és a jövőben
kialakuló ifjúsági csoportok egyaránt. Így elérhető az,
hogy a kisközösségek egymást is segítik az információáramlásban
és a pályázatírásban.
A céljuk, hogy a kiemelt program keretében legalább
6000 fiatalt szólítsanak meg és próbáljanak kisközösségekbe
kapcsolni.Ezt mennyi idő alatt lehet elérni?
–A projekt 2015. július 31-ig tart, addig legkevesebb
hatezer fiatalt szeretnének megszólítani és reményeink
szerint közösségekbe kapcsolni. Ez a szám első olvasatra
magasnak tűnik, de ahhoz képest, hogy mennyi fiatal él az országban,
igen alacsony. Bízunk benne, hogy a hálózati formával, az új
módszertani könyv segítségével a projekt lezárása után is
nagyon sok településen jönnek létre ifjúsági kisközösségek.
Medveczky Attila
|
