|
 2013.11.01.
Hétéves álom valósul meg a Balatonnál
Programunk elnyerte a kormány kiemelt támogatását
Hamarosan
megjelennek a tenderkiírások a közel 18 milliárd forint nettó
értékű, 85 százalékos uniós támogatású dél-balatoni
szennyvízberuházások kivitelezésére, amelyek során 2015 közepéig
18 településen építik ki vagy újítják meg a szennyvízelvezető
és -tisztító rendszert. A projekt idén tavasszal nyerte el a
kormány kiemelt támogatását, és nyár végén írták alá a
támogatási szerződését.
Jelenleg milyen állapotban vannak a dél-balatoni települések
szennyvíztisztító rendszerei? –kérdezem Hidvégi Józsefet,
Fonyód város polgármesterét.
–A Balaton csatornázottsága és szennyvíztisztítása
közvetlen a parti részen rendezett. A dél – balatoni szennyvízelvezetési
és tisztítási projekt, mely összesen 18 települést érint,
megvalósulása jelentősen elősegítené a szennyvíztelepek
nagyobb befogadóképességét, illetve az úgynevezett háttértelepülések
teljes szennyvíztisztítását. Egyedül Balatonendréd az a
partközeli település, ahol szennyvízelvezetés megoldatlan. A
18 milliárd forint értékű beruházásba egyrészt három – a
karádi, a somogytúri és a siófoki agglomeráció – új
szennyvíztisztító kiépítése és kettő – a balatonlellei
és kéthelyi – megújítása, bővítése tartozik. Ezen felül
csatornakiépítési munkálatok zajlanának a karádi és somogytúri
agglomerációban. A többi településen kisebb volumenű szennyvízelvezető
beruházások történnek; azokon az utcákon, melyeket mostanra
teljesen belaktak.
Régebben miért nem lehetett támogatást
szerezni egy ilyen nagyságrendű projektre?
–A dél-balatoni szennyvízkezelő rendszerek kiépítéséért,
fejlesztéséért 2005 óta küzd a térség. 2004-ben a szennyvízelvezető
és –tisztítók környezetvédelmi előírásoknak való
megfeleltetése uniós kötelezettségvállalás volt, s ezért a
baloldali kormány annak idején azzal kampányolt, hogy megoldják
a települések szennyvízelvezetési gondjait. Akkor 76
Balaton-parti települést vontak be a projektbe, és sokan hittek
abban, hogy ezt véghez is viszik, hiszen a tó körzetében,
megfelelő csatornázottság, illetve szennyvíztisztító hiányában
nem adhatnak ki építési engedélyt. Tehát csatornázottság nélkül
sem szállodát, sem üzemegységet nem lehet építeni. Térségünkben
a két fázisú projektből 2010-ig még a tervezési szakasz sem
zárult le. 2011-ben a dél-balatoni társulás elnöke lemondott,
mert úgy látta, így megvalósíthatatlan ez a program. Marcali
polgármestere, a hajdani elnök, lemondásával, majd az általa
vezetett város kiléptetésével magára hagyta a visszafizetési
kötelezettséggel terhelt társulást, és annak immár 18
tagtelepülését. Jómagam 2011. novemberétől vagyok a társulás
elnöke, s arra kértek föl, hogy legalább a projekt első fázisát
zárjuk le, hiszen 380 millió forintnyi visszafizetési kötelezettsége
volt a társulásnak, amiért nem tudta megvalósítani még az előkészítést
sem. Az összeg visszafizetése 15-16 kistelepülés biztos anyagi
ellehetetlenüléséhez vezetett volna. Elkészítettük a
terveket és a tanulmányokat. 2012. január 3-án tárgyaltam először
a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökével, s már június
30-áig teljesítettük az elvárásokat. A pénzügyi zárást is
eléveztük tavaly decemberben. Óriási sikernek tartom, hogy
mind az öt agglomerációra vonatkoztatva a megvalósítási
szakaszra 2013. nyarán aláírtuk a támogatási szerződést.
Ebben az is nagy segítséget jelentett, hogy a projekt idén
tavasszal nyerte el a kormány kiemelt támogatását, ami lényegesen
lecsökkentette a hivatalos határidőket.
85%-os EU-s támogatásról olvastam. A beruházás
megvalósulásához szükséges maradék összeget önerőből állják?
–Ezt a támogatottságot 94-95%-ra szeretnénk költség-haszon
elemzéssel fölemelni. Hiszen az ilyen típusú építéseknél
lehetőség kínálkozik a 85%-os támogatottság növelésére. A
maradék 5%-ra pedig önerő alapra szeretnék pályázni. Igaz, a
Balaton-parti települések még meg tudnák oldani az önerő
kifizetését, de a háttér-és kistelepülések már nem.
A 2015-ig tartó munkálatok nem zavarják-e meg a nyári
turistaforgalmat?
–Ahogy már említettem a Balaton-parti településeken
csak 4-5 utcán végeznek majd a beruházásunkhoz kapcsolatos
munkálatokat, s azokat akár tavasszal is meg lehet valósítani.
A szennyvíztisztítók felújítása pedig külterületen történik,
ami nem befolyásolja az idegenforgalom alakulását. A háttértelepüléseket
érintő csatornaépítések pedig azért lényegesek, mert minden
egyéb fejlesztés alapjait jelentik.
S ha már a turizmusnál tartunk: Fonyódon egész éves
rendezvényekkel várják a turistákat, vagy a szezon csupán a
nyárra korlátozódik?
–Már évekkel ezelőtt megtapasztaltuk, hogy az önmagában
nem elég, ha csak a strandolási időszakot emeljük ki. Ezért nálunk
a turisztikai szezon egész évben tart. Fonyódon például
kiemelkedő rendezvény a harcsafesztivál, illetve a kolbászfesztivál,
s a többi balatoni település is rendez hasonló attrakciókat.
Amikor befagy a Balaton, jégkarnevált szervezünk, amire sokan
érkeznek Somogy megye minden részéről. Igyekszünk a téli
Balaton szépségét is bemutatni a turistáknak, de a gondot az
jelenti, hogy a legtöbb szálláshely csak a nyári szezonra összpontosít.
Ezért azt szeretnénk elérni, hogy a déli parton minél több
minőségi, négy csillagos szálloda épüljön, mert ezzel erősen
fellendíthetnénk a térség idegforgalmát. Úgy látjuk, hogy
óriási lehetőség rejlik a Csiszta Fürdő fejlesztésében. A
Csiszta Fürdő a kevésbé ismert hazai termálfürdők közé
tartozik, pedig nincs a „világ végén”, a Balaton déli
partjának közelében, városunktól mindössze 5 kilométerre
található. S mivel nem találtunk más forrást, így önerőből
építettük ki a fürdőt Fonyóddal összekötő utat. A Csiszta
Fürdő kénes, szénsavas vize minősített gyógyvíz, s azért
nem él a köztudatban annyira, mert nem fejlesztették. Ennek
ellenére a fürdőbe nyaranta rengeteg visszatérő vendég érkezik
Németországból.
Medveczky Attila
|
