vissza a főoldalra

 

 

 2013.11.01. 

Soós Anna egyetemi docens, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese, magyar tagozatfelelős

Rangot jelent a Magyar Tagozaton tanulni

A BBTE Magyar Tagozatán 21 karból 2 teljesen magyar nyelvű, és 15-ön magyar nyelvű képzés is van. Mintegy 500 magyarul oktató szakember vesz részt az oktatásban és több mint 6000 a magyarul tanulók létszáma. 79 alapképzési és 40 magiszteri program, 25 doktori iskola és 28 doktori program végezhető el magyar nyelven. Évente a diákok mintegy 5%-a tanul külföldön az ERASMUS, CEEPUS vagy más csereprogramok keretében. Rektorhelyettes asszonnyal az nagy múltú intézményben beszélgettünk a Magyar Tagozat múltjáról, struktúrájáról.

 Mióta létezik magyar tagozat a Babes-Bolyai Tudományegyetem falai között?

 –1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem jezsuita kollégiumot alapított Kolozsváron, mely egyetemi rangon működött. Az intézményben az oktatás nyelve nem volt magyar, és azokat a kritériumokat, melyeknek ma egy egyetemnek meg kell felelnie, nem teljesítette. 1872-ben alakult meg a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem a következető karokkal: Jog-és Államtudományi Kar, Orvostudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv-és Történettudományi Kar, Matematikai és Természettudományi Kar. A XIX. század ’80-as éveiben az egyetem fölvette a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem nevet. S akkor már magyar nyelvű képzés folyt az egyetem falai között. Az idők viharában az egyetem átélt két világháborút, és néhány költöztetést is. Hiszen 1921-ben a tudományegyetem Szegedre költözött, míg I. Ferdinánd Király Egyetem néven működött román oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény Kolozsváron.

1940-ben a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött városunkba, s öt évre rá királyi rendelettel két külön egyetem működését ismerték el: a Bolyai Tudományegyetemet, valamint a később Viktor Babes nevét felvevő Román Egyetemet. 1959-ben történt meg maga az egyesítés, tehát azóta beszélhetünk Babes-Bolyai Tudományegyetemről. Akkor a magyar tagozat létezett, de a 80 –as évektől igen visszaszorított formában működött. 1990-ben vette kezdetét az a munka, amely a tényleges tagozat építését célozta meg. A ’90-es évek elején elkülönítették a magyar tagozathoz tartozó álláskereteket; meghatározták pontosan, hogy mennyien tanulhatnak nálunk. Néhány éven belül a magyar diákok külön beiskolázási számot kaptak. 1996-97-től nagyon sok szakon lehetett az első évfolyamtól a felsőfokú mesteri képzésig végig magyar nyelven tanulni. Szintén a magyar tagozat kialakításához tartozott, hogy minden kar titkárságán biztosították azt a személyzetet, aki a magyar hallgatókat kiszolgálja. Az igazi gondot viszont az jelentette, hogy a tanárok nem voltak önálló intézetben, önálló magyar tanszékeken, hanem együtt voltak a román kollégákkal a különböző karokon. A magyar tanszékekbe való csoportosulás csak a következő lépés volt, amelyet a 2011-es oktatási törvény tett lehetővé. Ennek következtében megalakultak az úgynevezett intézetek. Tehát a román oktatási rendszer lecserélte a tanszékeket intézetekre. Ezért Romániában a felsőoktatás területén az intézet fogalma különbözik a magyarországitól. Így egyetemünkben is lehetővé vált, hogy a különböző intézetekben nem csak egy szűk területről érkező oktatók dolgoznak, hanem a társterületek képviselői is. Így két évvel ezelőtt az oktatási reform következtében létrejöttek az intézetek nálunk is, és ezzel a Magyar Tagozat önállósulása lényeges lépést tett. Ezután mind a Magyar, mind Román, s a Német Tagozat kialakította a saját működési szabályzatát, amely a charta mellékleteként jelenik meg. Jelenleg a Babes-Bolyai úgy definiálja magát: mint multikulturális egyetem, ahol az oktatás három tagozatba sorolódik. A Babes-Bolyai Tudományegyetem a romániai felsőoktatási intézmények között ragsorban mindig is a fő helyen volt. S azt tudjuk, hogy egy egyetem akkor érhet el ilyen színvonalat, ha benne magas szintű kutatás zajlik. A kutatás viszont sokszor nem mehet végbe csupán tagozati szinten. Ennek egyszerű az oka: a kutatás egy olyan csoport-munka, amiben együtt dolgoznak magyar, román és külföldi kutatók is.

 A 2011/1-es számú Nemzeti Oktatási Törvény alapján elvégzett hivatalos rangsorolás szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem a második helyen áll az országban működő felsőoktatási intézmények között. Azóta is tartja magát ez az egyetem az országos rangsorban?

 –Az biztos, hogy az élmezőnyben vagyunk. A Babes-Bolyai Tudományegyetem bizonyos kritériumok szerint első, más nézőpontot vizsgálva a második helyen áll az országos rangsorban a bukaresti egyetemmel versenyben. Lényeges,hogy az adott évben milyen az egyetem tudományos teljesítménye. Kiemelendő, hogy a magyar érdekeltségű oktatási intézmények közül a Babes-Bolyai Tudományegyetem az, amely bekerült a legjobb minősítéssel rendelkező egyetemek közé, mint kutató és oktatóegyetem.

 Erdély területén több magyar érdekeltségű egyetem is működik, így például Kolozsváron a Sapientia, vagy Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem. Ezek az intézmények nem rivalizálnak egymással?

 –Tagadhatatlan, hogy a párhuzamos szakokat illetően ezekkel az egyetemekkel is versenyhelyzetbe kerültünk. Mindez motivációs tényezővel is bír, hisszük, hogy a minőség dönt a diákok egyetemválasztásában is. Természetes folyamat, hogy egyre több magyar nyelvű képzést kínálunk Erdélyben, és a Sapientia megjelenését valós szükséglet hozta létre, hiszen műszaki és agrárterületen a BBTE-n nincs képzés.

 Mit jelent a Babes-Bolyai Tudományegyetem hallgatójának lenni?

 –Határozottan rangot jelent egyetemünk hallgatói közé tartozni, s mindezt onnan is tapasztaljuk, hogy több olyan kérés érkezik felénk, hogy az általunk adott diplomával külföldön szeretnének elhelyezkedni. Ehhez nekünk minőséget kell adni a végzőseinknek, s még nem volt rá példa, hogy nem fogadták volna el BBTE –n szerzett diplomát, se itthon se külhonban.

 Mint a Magyar Tagozat felelősének milyen plussz feladatai vannak?

 –Számomra örömteli feladatot jelent, hogy a Magyar Tagozat tevékenységét úgy fogjam össze, hogy egyrészt a fölnövekvő nemzedék felé a BBTE-t egy vonzó felsőoktatási intézménynek mutassuk be. Ennek keretében október elején tartottuk meg a középiskolások hosszú hétvégéje rendezvényt, amely 180 középiskola tehetséges diákjának teszi lehetővé, hogy betekintsen az egyetem munkájába. A Magyar Tagozat számára lényeges, hogy ide vonzza a tehetséges fiatalokat, s így kapcsoljuk össze a középiskolai tudományos kutatást az egyetemivel. Másrészt olyan rendszert szeretnénk kialakítani az egyetemen belül, amely önálló megjelenítést biztosít a Magyar Tagozatnak. Ilyen rendezvényünk volt 2012. október 1-jén egyetemünk 140. születésnapjának megünneplése, s az volt az örömteljes jelenség, hogy ennek a rendezvénynek a megszervezésében nem csupán a tagozatunk, hanem az egész egyetem, nemzetiségre való tekintet nélkül, kivette a részét, s így együtt ünnepeltünk. Ezt a megjelenítést tovább szeretnénk erősíteni, s a kollégákban tudatosítani, hogy igen lényeges a szerepünk az erdélyi, s a romániai magyar társadalom formálásában.

 A magyar oktatók közös struktúrába szerveződtek?

 –A Magyar Tagozatnak megvannak a kari intézetei, s ezekre épül az az igazgatótanács, amelyik tagozatunkat egyetemi szinten összefogja. Rendszeresen találkozunk, a sajátos problémákat külön megbeszéljük, megoldást keresünk rájuk. Ilyen problémát jelent az, hogy miként lehet a tanrendeket úgy összehangolni a Magyar Tagozaton, hogy az a hallgató számára átlátható legyen, s közben mi a lehető legmagasabb színvonalat tudjuk biztosítani.

 A magyar diákok felvételi ponthatárait, a követelményeket is rektorhelyetes asszony állítja össze?

 –Az oktatási minisztériumtól évente megkapjuk, hogy mennyi tandíjmentes helyet oszthatunk ki az egyetemen belül. Ez idén 5490 volt az alap-, és 3450 a mesterképzésben. A BBTE-n belül 236 alapképzési és 234 mesteri program indulhatott. Jelenleg Magyar Tagozaton 79 alapképzési és 40 mesteri programunk akkreditált. Feladatom, hogy szakokra lebontsam azt a kvótát, amit kaptunk a minisztériumról. Így minden kar és minden szak megkapja a tandíjmentes helyek számát. A beiskolázási kapacitást szakokra bontva pedig a minőségbiztosítási rendszer határozza meg. Mondok erre egy példát: a matematika szakra a tagozatunk kap 15 ingyenes helyet, és a kapacitásáig, ami jelenleg 50 fő, annyi tandíjas hallgatót veszünk fel, amennyien jelentkeznek és a felvételi vizsgán megfelelő minősítést kapnak. Ebből következik, hogy a tandíjmentes bejutáshoz szükséges ponthatár különbözhet az egyes tagozatokon.

 Már említettük, hogy az egyetemeknek nem csak az oktatás, hanem a kutatás is feladatuk. Vannak olyan kiemelt kutatási témák, melyek a Magyar Tagozathoz köthetőek?

 –Ezek azok a témák, melyek magyarságkutatással foglalkoznak. A Hungarológiai Doktori Iskola kutatásai kimondottan tagozatunkhoz tartoznak. A BBTE Magyar Tagozatán 21 karból 2 teljesen magyar nyelvű – a katolikus és a protestáns – , és 15-ön magyar nyelvű képzés is van. Így egyértelmű, hogy a Római Katolikus Teológiai Kar és a Református Tanárképző Kar kutatásai a magyarsághoz kötődnek. Mint említettem, egyetemünk a kutatóegyetem minősítéssel rendelkezik, ennek elnyerésében a magyar kollegák világszinten elismert munkája lényegesen benne van.

 A Babes - Bolyai Tudományegyetem képes-e biztosítani a romániai magyar iskolák minőségi tanárutánpótlását?

 –Fő feladatunk a minőségi tanárutánpótlás. A gondot az jelenti, hogy a román oktatási rendszerben a tanárképzés területén sok a probléma. Az egyik,hogy az alapképzésben együtt van a tanár -és a tudósképzés. Tehát a leendő kémikus együtt tanul a leendő kémiatanárral. S aki tanár szeretne lenni, olyan pedagógiai modult vesz föl, ami feljogosítja a tanításra. Sajnos ugyanez a séma vonatkozik a mesteri képzésre is. Tapasztalom szerint ahhoz, hogy valaki jó tanár legyen, ez a modul elégtelen. Ezért nem egyszer előterjesztettünk a minisztérium felé olyan javaslatot, ami a problémát orvosolni tudná. Mindez nem csak a Magyar Tagozat gondja, s attól függetlenül, hogy jó tanárok dolgoznak nálunk, a képzés rendjét nem változtathatjuk meg. A legjobb, legrangosabb 5 romániai egyetem konzorciumba tömörült, és próbál egyeztetni különböző oktatási és kutatási kérdésekben, s együttes erővel teszünk a szaktárca felé olyan javaslatokat, melyek a minőséget országos szinten javítaná.

 Van-e arra lehetőségük, hogy külön pályázatokat írjanak ki a magyar nemzetiségű hallgatók számára?

 –A kutatási pályázatok egységesen működnek az egyetem keretén belül, ahogy országos szinten is. Olyan pályázat, ami kimondottan a Magyar Tagozat számára létezik a diákok számára kiírt részképzéspályázatok, amelyek magyarországi egyetemekre jelentenek ösztöndíjat.

 Kialakult-e az a szakkollégiumi rendszer, ami megteremti a tehetséges diákok kibontakozásának feltételeit, tudományos pályájuk nyomvonalát?

 –Hiába francia eredetű a Collegium, s bár a román oktatási rendszer a francia mintát követi, a szakkollégiumi rendszer mégsem honosodott meg. A BBTE háttérintézménye, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet,  2004 óta szakkollégiumokat alakított ki az egyes karokon, de úgy, hogy a bentlakásos rész, tehát maga a kollégium nem létezett. Idén,  a tavasszal átadott kollégiumi épület egyik részében, a bentlakásos rendszert is megvalósítottuk. A hallgatók felvételiznek a szakkollégiumba, amihez bentlakás járul, és a programokat elindítottuk. Tudjuk, hogy amíg egy szakkollégiumi munka gyümölcse beérik, az beletelik jó néhány esztendőbe, de mi már annak örvendünk, hogy végre elindult ez a rendszer.

 Milyen kapcsolatuk van a magyarországi egyetemekkel? Jönnek-e vendégelőadók, esetleg vendégdiákok?

 –Minden jelentős magyarországi egyetemmel együttműködési szerződést kötöttünk, melyek közös mesteri és doktori képzésekre is vonatkoznak. A közös magiszteri képzésre vonatkozó legfrissebb szerződést szeptember elején írtuk alá Budapesten, ahol rektor úrral voltunk az ELTE vendégei. Emellett a Corvinus, a Debreceni, a Szegedi, a Pécsi és Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel az együttműködési szerződés alapján működik a kapcsolatunk. Ezáltal kölcsönös tanár-és diákcserére kerül sor. Hozzánk is jönnek Magyarországról; erre egyik példa a Szegedi Egyetemmel az úgynevezett „áthallgatás”. Október elején voltak itt nálunk a szegedi diákok, akiket mi elszállásoltunk, előadásokat hallgattak meg, s részt vehettek programjainkon. S a mi hallgatóink számára is megvan ez a lehetőség Szegeden. Ez az első szintje az együttműködésnek, míg a második, amikor hosszabb ideig tartózkodnak a diákok vendéghallgatóként másik egyetemen. A harmadik esetben már nem csupán magyar-magyar együttműködésről van szó, mert évente a diákok mintegy 5%-a tanul külföldön az európai ERASMUS, CEEPUS vagy más csereprogramok keretében. Az informatikai CEEPUS hálózat  annyira sikeres, hogy 2004-ben és 2007-ben is elnyerte a  Miniszteri Díjat. ERASMUS-kapcsolatunk minden egyetemmel létezik, s igen sok diák jön hozzánk is, s tőlünk is sokan tanulnak fél évet, évet külhoni intézményekben.

 Az erdélyi magyar tehetséges diákok szülőföldjükön kamatoztatják-e tudásukat?

 –Ez karonként, tudományterületekként változik. S éppen azért, hogy diákjaink megtalálják az utat ahhoz, hogy Erdélyben maradjanak, szükséges a közös mesteri és doktori képzés a velünk együttműködő egyetemekkel. A közös képzéseknek az a lényege, hogy megvan a kötödés a szülőföldhöz, s így nagyobb a lehetőség arra, hogy a BBTE Magyar Tagozatának hallgatói itt maradnak tudósnak, tanárnak, közgazdásznak vagy jogásznak.

 Mennyire könnyű, vagy nehéz a tapasztalt, tudós kollégák Kolozsváron tartása?

 –Ez is tudományterületek függvénye. Sikerült kinevelünk egy remek fiatal generációt, s ők azért is tudnak szülőföldjükön maradni, mert az oktatási minisztérium másfél évvel ezelőtt „felszabadította” az állásokat és bővíthettük egyetemi oktatóink, kutatóink sorát. Előtte erre nem volt lehetőségünk. S arra pedig nagyon büszkék vagyunk, hogy a régió életét befolyásoló közéleti, gazdasági, politikai személyiségek jelentős hányada szellemi műhelyünkből került ki.

 

Medveczky Attila