|
 2013.11.08.
Raduly
József fideszes fővárosi önkormányzati képviselő, a Művészeti-
Oktatási-Kulturális Közéleti Alapítvány elnöke a Muzsikus
Cigányok Parkjáról
Mi motiválta
arra, hogy javaslatot tegyen a Muzsikus cigányok parkja létrehozására?
– Az emlékhely kialakításával az értékmentés és -közvetítés
volt a cél. Ma Magyarországon a 800 ezer főnyi cigányság 80%-át
a romungrók, az úgynevezett magyar cigányok teszik ki. A magyar
társadalom, illetve a magyar nemzet gondolkodásában és ismeretében
a cigányság homogénnek, egyneműnek tűnik, holott a cigány társadalom
igenis heterogén, megosztott. A cigányság Magyarországra három
hullámban érkezett, amely időben és kulturális sajátosságokban,
életvitelben, értékrendben mást és mást mutat. Az első cigányokra
vonatkozó feljegyzés, írásos dokumentum 1423-ból származik.
Ugyanis Zsigmond király menlevelet adott a Brassó városában
megjelenő mintegy 120 főt számláló cigány kumpániának,
akinek vezetője egy Ladislav nevű vajda volt. Így a kumpánia
útlevelet, kiváltságlevelet – melyben adózás alóli teljes
vagy részbeni mentességet –, illetve szabad költözködést
kapott Európa-szerte.
Így jórészt a történelmi
Magyarországon keresztül, magyar uralkodók engedélyével
jutottak el Európa legtávolabbi pontjaira. Részben ezért, részben
mert jelentős hányaduk az országban maradt, s második hazájának
tekinti a cigányság Magyarországot. A magyar nép azért is
fogadta barátságosan őket, mert a török veszedelem miatt a
leendő katonát, illetve a katolikus keresztény hit terjesztésének
lehetőségét látták bennük. A romungrók csoportját ma a
muzsikus, a munkás és a kereskedő -cigányok egy része
alkotja. Tehát a cigányzenész ebben a hazában közel 700 éve
él. S bizony tudni kell, hogy a muzsikus cigány társadalom a
cigányság arisztokráciája volt. Ezt nem azért mondom, hogy a
többi testvéreimet lenézzem, hanem mert ez a tény. A muzsikus
cigány a munkájával, a művészetével, értékrendjével és
életvitelével kivívta a cigányság és a többségi társadalom
elismerését. S így a cigányarisztokrácia követendő életmintát
tudott adni a cigányságnak és a magyar népnek is. Ők voltak a
zenei utazó nagykövetek, és így Magyarországnak és a cigányságnak
dicsőséget szereztek. Ezeknek a remek muzsikusoknak eddig még
nem volt emlékművük, s fővárosi politikusként megvizsgáltam
azt, mit tudok tenni annak érdekében, hogy a cigány művészek
zsenialitását méltó emlékpont hirdesse. Ennek a parknak az a
lényege, hogy mind a dzsessz-, mind a klasszikus muzsikusok munkásságáról
megemlékezik. Az álmom egy olyan háromméteres szoborcsoport létrehozása,
ami az egész ország muzsikus cigányainak állít emlékművet történeti
leírással. A cigánymuzsika és a magyar nép büszkeségeként
említhetők a következő nevek: Bihari János, Cinka Panna,
Patikárius Ferkó, Sárközi Ferenc, Boka Károly, Magyari Imre,
a prímáskirály XXXVI. Rácz Laci, a XX század „még fénylő
időszakából” pedig Járóka Sándor, Lakatos Sándor, Berki László,
Pertis Jenő, Bobe Gáspár Ernő, Kozák Gábor József és még
sorolhatnánk. Régi adósság, hogy nekik rangjuknak, eredményüknek
és művészi színvonaluknak megfelelő emléket állítsunk. Meg
kell köszönnöm Tarlós István főpolgármester úrnak azt,
hogy az elsők között karolta fel a kezdeményezést. Kocsis Máté
polgármester úr pedig örömmel támogatta elképzelésemet.
Hogyan választották ki azt a nyolc személyt, akinek ma
leleplezték a domborművét?
– Az egyik lényeges rendező elv az volt, hogy a
muzsikusnak legyen Budapesthez kötődése. A másik, hogy a XX.
század fénykorában játszott. Így az utókor vissza tud emlékezni
az adott zenész muzsikájára és emberi nagyságára.
Ez az emlékpark példát is mutathat a helyi cigányság
számára?
–Nemcsak a józsefvárosi,
hanem az egész ország muzsikus cigányságának példát mutat
ez a park. A társadalmi felzárkózásnak nagyon sok feltétele
van, s ezek közül nélkülözhetetlenek a szimbólumok, az eszményképek
és a példaképek. Ez a park jelképezi azt, hogy a többségi társadalom
elfogadja és elismeri, hogy a cigány kultúra a magyar kultúra
része, míg a cigány fiataloknak példaképeket ad, megmutatja,
hogy a vályogházak, a szegényes világból kellő szorgalommal
meddig lehet eljutni. Így növekedhet a cigány értelmiségiek
száma. Az értelmiségi nem csupán egyetemet, főiskolát végzett
ember, hanem ír, olvas, értelmez, s ezek hatására dönt és
cselekszik. Kiáll meggyőződése mellett, majd ez manifesztálódik
abban, hogy egy kisebb vagy nagyobb csoport élére áll. A cigány
értelmiséginek pedig lokálisan kell tevékenykednie, úgy, hogy
ne szakadjon el gyökereitől.
Medveczky Attila
|
