|
 2013.11.08.
Nógrád felkerült
az ország fejlesztési térképére
Három éve a romjaiból kell újjáépíteni az egészségügyet
Egymilliárd
forint értékben kezdődtek útfelújítások Nógrád megyében
: a felújításokat hét helyszínen, összesen 15 kilométernyi
szakaszon végzik el. A salgótarjáni megyei kórház pedig 2
milliárd 44 millió forintot nyert el a Struktúraváltás támogatása
a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátás fejlesztésével című
programra az Új Széchenyi Terv keretében, a támogatás mértéke
százszázalékos.
Kormányzati törekvés, hogy a szükséges források előteremtésével
középtávon megtörténjen az úthálózat rendbetétele – erről
nemrég számolt be lapunknak Völner Pál államtitkár úr.
Milyen jelenleg a megye úthálózata? – kérdezem Becsó
Zsoltot, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökét, megyei útügyi
miniszteri biztost.
–A 2002 és
2010 közti időszakra az alulfinanszírozás volt jellemző, és
a kedvezőtlen időjárás is a hazai úthálózatok romlását
okozta. Ezért a kormány arra törekszik, hogy a szükséges források
előteremtésével középtávon elvégezze az úthálózat
rendbetételét, így a legégetőbb problémák kezelésére
nagyfelületű burkolatjavításokat tartalmazó országos útfelújítási
program indult el 33 milliárd forintos keretösszeggel. A munkálatok
egyes helyszíneken már idén megkezdődhetnek, s a tervek
szerint legkésőbb 2014 tavaszára be is fejeződnek. Országosan
összesen 530 kilométeren javítják az útállapotokat. Nógrád
megyében a programon belül hét helyszínen, összesen 15 kilométeren
végeznek útfelújításokat 1 milliárd 43 millió forintból.
Egyértelmű, hogy sokkal nagyobb az igény, s nincs az a pénz
– ahogy szokás mondani – , amit ne lehetne elkölteni az útállapotok
javítására, fejlesztésére. De már az is örömteli, hogy ez
az összeg rendelkezésünkre áll. A legfontosabb számunkra az,
hogy a 21-es főúton, Mátraszőlős
és Mátraverebély között felújító aszfaltréteget kap a
teljes pálya. Továbbá az útpálya mindkét széléből 1,5-1,5
métert visszamarnak teljesen a betonútalapok szintjéig. Az
ilinyi bekötőút is megújul, úgy, hogy annak első 1 kilométerén
teljes szélességű aszfalt-felújító rétegépítésre kerül
sor. S a felújítás a község határáig tart, megoldva ennek a
településnek a megközelítési problémáját, hiszen a járhatatlan
állapotú bekötőút miatt jelenleg már buszok sem tudtak közlekedni.
A harmadik szakasz a Keszeg és az alsópetényi csomópont közötti,
amely szintén a jelenlegi szélességében újul meg. A következő
a bujáki bekötőút, aminek első 5 kilométerét érinti a
beruházás. Ez az egyetlen olyan szakasz, aminek a felújítása
valószínűleg áttolódik 2014 első negyedévére, mert
illeszkednie kell a kisbágyoni belterületi csatornaépítéshez.
A sorban ötödikként szerepel a Borsosberény és Horpács közötti
2,5 kilométeres felújítás, a hatodik és hetedik szakaszunk
pedig Szarvasgede bel-, illetve külterületére vonatkozik, ahol
összesen 800 méteren történnek munkálatok. A felújított út
a még 2012-ben a regionális operatív program támogatásából
renovált Szarvasgede-Csécse-Ecseg-Kozárd útvonal kezdőcsomópontjához
csatlakozik. A kivitelezésre alkalmas időjárás miatt a munkavégzés
már elkezdődött, s reméljük, hogy november végéig – a már
említett bujáki szakasz kivételével – befejeződik. Nógrád
megye országos közúthálózatának felújítására így három
év alatt, ennek a döntésnek is köszönhetően, 7 milliárd 136
millió forint állt rendelkezésre. 2006 és 2010 között az
ilyen célra felhasznált összeg alig haladta meg az 5 milliárd
500 millió forintot – tehát ezen a területen is mind a megye,
mind a kormány jobban teljesít, mint a Gyurcsány-Bajnai fémjelezte
időszakban.
Mint útügyi megyei biztos, ön döntött arról,
hogy mely útszakaszokon történjenek a munkálatok?
–A Magyar Közút Nonprofit Zrt-től nagyon alapos felmérő
anyagot kaptam a megyei közúthálózat helyzetéről. Azt is
figyelembe kellett venni, hogy a jelenlegi ciklusban hol és
milyen jellegű útfelújításokat tudtunk realizálni a regionális
operatív program forrásainak igénybevételével, vagy a Magyar
Közút és a NIF segítségével. Arra törekedtünk, hogy az egész
megye területén azonos legyen az útfelújításra jutó forrásmegosztás,
s azokon a szakaszokon kerüljenek sor a munkálatokra, ahol a
legszükségesebbek az ilyen jellegű fejlesztések. Így sem
tudtunk minden problémát megoldani, mert továbbra is gondot
jelent a pusztaberki, vagy a bárnai bekötőút helyzete. Egyelőre
átmeneti megoldásként kátyúzással enyhítünk ezen szakaszok
útviszonyain. Mindent egybevetve elmondható, hogy szakmai
megalapozottságú politikai döntést alakítottunk ki a megye úthálózatának
rendbetételére.
Ilyenkor mondja az ellenzék, hogy mindez csupán
kampányfogás a 2014-es választásokra. Mi erről a véleménye?
–Több tízmilliárd forintos beruházásra lenne szükség
ahhoz, hogy ausztriai színvonalú közúthálózat épüljön ki
Nógrád megyében, ezért minden olyan segítséget meg kell becsülnünk,
amely által bizonyos szakaszokon a meglévő utakat rendbe tudjuk
tenni. S egyértelmű, hogy akkor kell élni a lehetőségekkel,
amikor azok elérhetővé válnak. Azért történhetnek meg most
33 milliárd forintból az országos útfelújítások, mert a
kormány politikájának köszönhetően hazánk kikerült a túlzottdeficit-eljárás
alól.
A megyei útfelújításokkal elérhető-e az,
hogy több beruházó érkezzen a térségbe?
–Természetesen az útfelújításoknak logisztikai, a térség
megközelíthetősége és a közlekedésbiztonság szempontjából
is nagy jelentőségük van. Amikor egy befektető meghozza a
letelepedésre vonatkozó döntését, az úthálózat minéműségét
is megvizsgálja. Ezért is tartjuk a legfontosabbnak a 21-es főút
fejlesztését, s a négysávosítási program folytatását közel
4 kilométeren, a megyehatártól egészen Szurdokpüspökiig.
Meg lehet-e állítani az ilyen típusú projektek
kivitelezésével a fiatalok elvándorlását?
–Ez igen összetett kérdés. Nógrád megyében is
megtapasztaltuk azt, hogy a kellő nyelvismerettel, tudással felvértezett
fiatalok külföldön, vagy más hazai nagyvárosokban kerestek és
találtak munkát. Bízunk benne, hogy a már elindított fejlesztések,
s a jövőre vonatkozó tervek sokkal vonzóbbá teszik Nógrád
megyét. Szeretnénk azon a fejlesztési térképen, amire sikerült
felkerülnünk a kormány kitüntetett figyelmének és a helyi széles
körű összefogásnak köszönhetően egyre több zöld-és
barnamezős beruházásokat elindítani, s élni a szabad vállalkozási
zónák által kínálkozó lehetőségekkel. Olyan jellegű
fejlesztéseket szándékozunk elindítani a megyében, melyek még
komfortosabbá teszik a településeket, s ezzel megteremtjük a
megfelelő életminőséget, feltételeket ahhoz, hogy a fiatalok
helyben találjanak munkát, s a tőlünk elvándoroltak visszatérjenek.
Ehhez nyilvánvalóan szükséges a közúthálózat fejlesztése
is. Természetesen nekünk is az a célunk, hogy a megye fiataljai
helyben kamatoztassák tudásukat, s itt alapítsanak családot, s
a térséget dinamikusabb fejlődési pályára állítsuk. Mindez
azt eredményezi, hogy újra élettel telik meg Nógrád. Ellenkező
esetben a megye elöregedésének folyamata még inkább
felgyorsul.
A másik lényeges téma, hogy kétmilliárd
forintos fejlesztés valósul meg a salgótarjáni Szent Lázár
Megyei Kórházban. Igaz, hogy a megyei kórház már az előző
ciklusban is beadta ezt a pályázatát?
–Még a szocialista kormányzat idején a megyei kórház
beadta pályázatát a struktúraváltás elősegítésére, de az
akkori döntéshozók ezt nem támogatták. A Gyurcsány-Bajnai
kormányok olyan pályázatokat is preferáltak, ahol a privát érdek
jelent meg – gondoljunk a Hospinvest- érdekeltségekre. Mindez
akkor nem szakmai, hanem politikai alapú döntés volt. 2010 óta
most jutottunk el abba a fázisba, hogy megjelenhetett a Struktúraváltás
támogatása a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátás fejlesztésével
című pályázat az Új Széchenyi Terv keretében. Így a már
előkészített projektünket kellett aktualizálni, s a salgótarjáni
megyei kórháznak sikerült 2 milliárd 44 millió forintot
nyernie a célok megvalósítására. Sőt mindemellett a pásztói
Margit Kórházban 210 millió, a balassagyarmati Dr. Kenessey
Albert Kórházban pedig 1 milliárd 780 millió forint értékben
fejlesztenek, így a három Nógrád megyei intézményben összesen
mintegy 4 milliárd forint értékben valósulnak meg különböző
beruházások. A megyei kórházban a projekt alapvetően eszközfejlesztésre-beszerzésre
irányul, aminek értéke meghaladja az 1,5 milliárd forintot.
Ezen belül is kiemelkedő jelentőségű a mágneses rezonanciás
(MR) készülék beszerzése és üzembe helyezése, mivel a megyék
között már csak Nógrád nem rendelkezett ilyen géppel. Így a
megye lakossága a lakhelyéhez közel hozzájut az MR-szolgáltatáshoz,
ezzel nő a túlélési esély, rövidül a betegút. A
projektelemek közt szereplő központi sterilizáló pedig képes
ellátni a megye másik két kórházát, a balassagyarmatit és a
pásztóit is. A gasztroenterológiai laborba új videoendoszkópos
tornyot vásárolnak, hogy csökkentsék a várakozási időt. Az
intenzív osztályon elkülönítő jön létre. Ott három zárt
bokszot építenek ki külön befújó-elszívó rendszerrel, és
egy komplett zsiliprendszert a szakszemélyzetnek, ezzel is csökkentve
a fertőzésveszélyt. A szocialista érában a kórházak azért
adósodtak el, mert elvonták tőlük a pénzt, ezért három éve
a romjaiból kell újjáépíteni az egészségügyet, ennek
elemei közé tartozik az adósságrendezési és a béremelési
program is.
Medveczky Attila
|
