vissza a főoldalra

 

 

 2013.11.08. 

Székkutas újjászületett

Bemutatjuk az antikommunista Fehér Gárda tevékenységét is

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkára kijelentette: Székkutas jó példája annak, hogy egy élhető települést hogyan kell megszervezni. Az itt élő 2400 lakosra fejenként egymillió forint fejlesztési forrás jut a következő években – mondta a fideszes politikus a község felújított emlékházának átadásán.

 Hogyan tudták elérni, hogy a település lakosaira fejenként egymillió forint fejlesztési forrás jusson? – kérdezem Szél Istvánt, Székkutas polgármesterét, a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás elnökét.

 –A tervek elkészítésének és a pályázati források elnyerésének az alapfeltétele az a széleskörű összefogás, ami a községben 2010-ben létrejött. 2010 tavaszán a térség országgyűlési képviselője, Lázár János, és őszén pedig a polgármester a képviselőtestülettel együtt olyan szerződést kötött a település lakóival, ami azt tartalmazza: azért dolgoznak, hogy a székkutasiak reális elképzeléseit megvalósítsák. Így a képviselőtestületben a mai napig nincs széthúzás; az a legfontosabb, hogy a falu lakossága számára minél jobb életkörülményeket teremtsünk.

 A település honlapján ez olvasható: „községünk az elmúlt időszakban nagy változásokon esett át.” Milyen változások történtek az elmúlt 3 esztendő alatt?

 –Az első, és a legfontosabb a 2008 óta napirenden lévő szennyvíz-csatornázási 1,1 milliárd forintos projekt benyújtása volt. A pályázatot megnyertük, s reményeink szerint jövő tavasszal elkezdődik a beruházás. A második lényeges munka, az ivóvízminőség-javító projekt, amelyben Hódmezővásárhely, Mártély és Székkutas közösen vesz részt, a teljes összeg 1,6 milliárdos, ebből a településünket 400 millió forint érinti, és a falu ivóvízhálózatának rekonstrukcióját, illetve 20-25 lakás vezetékes ivóvízzel való ellátását jelenti. A községet az elmúlt években többször is veszélyeztette a belvíz, ezért mindenki örült annak, mikor sikeresen pályáztunk a „Székkutas Község belterületi vízrendezés I. ütemének” 65 milliós projektjével. A kivitelezési munkálatok éppen a napokban értek véget. Emellett közintézményeket is fejlesztettünk. A sportkomplexum felújítására 80 milliót nyert a község önkormányzata, a beruházás a jövő év tavaszára fejeződhet be. Szintén megújul a település főtere, Művelődési Háza és parkja 80 millió forint értékben. Nemrég adtuk át a felújított falumúzeummal kialakított Emlékházat. Valljuk, nem létezhet település múzeum nélkül, hiszen általa a helyiek, az iskolás gyerekek megismerik a falu múltját, történelmét, s egy ilyen létesítmény turisztikai vonzerővel is bír. A közigazgatási területen belüli fejlesztésekhez tartozik a Kakasszéki Gyógyintézet felújítása, és az egykor országos hírű, Kakasszéki-tó rehabilitációja. Az immár állami fenntartású Erzsébet-kórház Kakasszéki Gyógyintézetben közel 400 millió forint értékben a nappali ellátású kezeléshez szükséges infrastruktúrát alakítják ki. A gazdaságfejlesztés érdekében is igen sokat tett az önkormányzat, ahogy a helyi cégek is. Folyamatos egyeztetésekkel mintegy 60 millió forint értékben gazdaságfejlesztési pályázatokat nyertünk, így épült ki a helyi csokoládégyár és a pálinkafőző üzem. S a székkutasi gyógynövényfeldolgozó cég is nyert 100 millió forintot. Ezek mind munkahely-teremtéssel egybekötött programokat jelentenek. Bízom benne, hogy két év múlva olyan településen élhetünk, ahol a már európai színvonalú infrastruktúra kiépítésével nagyban javul a székkutasiak komfortérzete.

 Mi mindent láthat az érdeklődő a nemrég átadott Emlékházban?  

–Külön érdekesség, hogy az épületet az 1930-as években, az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) támogatásából hozták létre. Az ONCSA-keretből épült annak idején a falu több utcája; a zselléri sorban élő családos embereknek teremtettek annak idején ilyen módon lakhatási lehetőséget. Ezt az építkezést annak idején a térség országgyűlési képviselője, dr. Temesvári Imre is nagyban támogatta. Az emlékház felújításának első elemeként a vizesblokkot és a villanyvezetéket építettük ki, hiszen ezek megléte alapvető feltételei a kihelyezett helyismereti tanórák tartásának, és a turisták fogadásának. A múzeum legtágasabb helyisége a hajdani falusi nagyszobát mutatja be hagyományos belső térrel, s a község híres embereinek hagyatékaiból is láthatunk használati eszközöket, például, a falualapító Gregus Máté távcsövét, katonaládáját. Ezek mind abba a korba vezetik vissza az érdeklődőket, mikor egy egyszerű tanyaközpontból létrejöhetett Vásárhely-Kutaspuszta községe. A másik szobában a térség őskori emlékeit, így különböző cserépedényeket állítottunk ki. Két teremben a XX. század második felének eseményeire emlékezünk: a Fehér Gárda –mozgalomra, az erőszakos téeszesítésre, a kulákosításra, a gyapottermesztés abszurdumára. Egy bitófát állítottunk fel, s rajta három fotó: a halálraítélt fehérgárdistákat ábrázolja. Tudjuk, hogy 1948-tól sorra jelentek meg a parasztságot sújtó rendelkezések a szövetkezetesítésről, valamint a beszolgáltatási kötelezettségekről, a tanyarendszer felszámolásáról. A parasztság elégedetlensége érthető módon országszerte nőtt, az őket sújtó, megélhetésüket, létüket fenyegető intézkedések hatására. A Hódmezővásárhely és Orosháza közötti tanyavilágban élők mindennapjait is átható létbizonytalanság és az erős remény hatására 1949-ben ellenállási mozgalom szerveződött. A szervezkedés motorja a Felvidékről származó Blahó János lett, aki elsőként Kovács István székkutasi szeszfőzdést szervezte be, akihez pálinkát főzni járt. Ezzel a mozgalom 1949 augusztusában megkezdte működését, és a szervezők aktivitásának köszönhetően gyorsan gyarapodott a tagok létszáma, rokoni, baráti, ismeretségi kapcsolatokon keresztül több száz fő került kapcsolatba a Fehér Gárdával. A vezetőket 1951-ben kivégezték, és a mozgalmat elfojtották. Korabeli állambiztonsági dokumentumok és fotók szemléltetik az 1940-es évek végének egyik legjelentősebb antikommunista ellenállási mozgalmát…Aki ismeri Székkutast, tudja, mit jelent a Piroska-kultusz. Az 1920-as években cserediákként itt vendégeskedő, később ismert íróvá lett Hugo Hartung kutaspusztai élményeit idézte föl Gyakran gondolok Piroskára című regényében. Mindez a falumúzeumban nem kapott helyet, hanem a Magyar Állami Vasutak épületében szeretnénk egy olyan kiállítóhelyet létesíteni, miáltal a Piroska-kultuszt elevenítjük föl.

 Vissza a jelenbe: a kormányzat adósságrendezési intézkedései milyen módon érintették a községet?

 – A magyar állam 42 millió forint adósságot vállalt át Székkutas település önkormányzatától. Ekkora volt az az összeg, amit az előző képviselőtestületek halmoztak föl kevésbé településfejlesztésre, inkább EU-s fejlesztések önerejének felvállalására. Azóta az önkormányzatnak nincs hitele, s a beszedett adók többségét a fejlesztésekre tudjuk fordítani.

 A községben élők helyben találnak munkát, vagy bejárnak a közeli városokba dolgozni?

 – Székkutason a helyi gyógynövényfeldolgozó az egyik legnagyobb foglalkoztató; de a termelőszövetkezet, az önkormányzat és az állami fenntartású intézmények is többeknek adnak munkát. A kis-és középvállalkozások pedig 30-40 főt foglalkoztatnak. Hozzávetőlegesen összesen 300 ember dolgozik a helyi szolgáltató és kereskedelmi szektorban, de a falu lakóinak jelentős többsége mezőgazdaságból él, vagy abból egészíti ki keresetét. Emellett néhányan a közeli nagyvárosokba, Hódmezővásárhelyre, vagy Orosházára járnak át dolgozni, s éppen azért jelentősek a székkutasi fejlesztések, hogy a lakosok ne költözzenek el a településről a jobb megélhetés reményében.

 

Medveczky Attila