vissza a főoldalra

 

 

 2013.11.15. 

Hofélia

Nem csak azért, mert felettébb élveztem humorát, noha tudtam szelepként működik Komlós  színházában, hanem mert ma ugyanazt a bornírtságot tapasztalom a liberálbolsi értelmiség ún. véleményalkotói részéről, amit Hofi annak idején kiröhögtetett. Persze kiröhögtetni, pellengérre állítani akkortájt a mesebelien bunkó szervet lehetett. Akit senki meg nem védett, és a bunkóságát a rendszer garantálta. A bunkó-rendszerfenntartójának, az ávós Komlós Jánosnak csak Latinovits mert visszaszúrni 1976-ban, a Mikroszkóp nézőteréről, hova a színpadon lévő Komlós, az igazgató leszólt neki: kit üdvözölhetek a ritka vendégben: Latinovits Zoltánt, a híres színészt, a Latinovits földbirtokos fiát vagy a legidősebb Gundel-unokát? Latinovits: Én is zavarban vagyok mert nem tudom, kinek köszönjem meg a kedves érdeklődést, Komlós Jánosnak, a Mikroszkóp Színház igazgatójának, az egykori ávós tisztnek vagy a szegedi rabbi fiának?

Ezt a történetet Hofi soha sem zenésítette meg, ettől függetlenül jól szórakoztam Logika című élcén, melyben az egyszeri rendőr így okítja kezdő kollégáját:

Tudod-e mi a logika? Nem? Figyelj, elmagyarázom: van akváriumod?

Van

Ebből logikailag következik, te szereted az állatokat. Igaz?

Persze

Ha szereted az állatokat, akkor szereted a természetet, ha szereted a természetet, szereted az életet, ha szereted az életet, akkor te a csajokat szereted, igaz?

Igaz hát!

Na látod, ilyen marha egyszerű, ez a logika!

Megtetszett  módfelett az okfejtés a szervnek, gondolta mindjárt bemutatja friss tudását a járőrtársának: Figyelj, tudod-e mi fán terem a logika?

Én? Nem.

Na, mondd csak, van neked akváriumod?

Nekem? Nincs.

Hát akkor te buzi vagy!

 Körülbelül a kabarébéli szerv szimplifikált logikája alapján osztogatják ma a rasszista bélyegeket a 2010-ig totális hatalmat birtoklók sajtómunkásai. 

Történt, hogy Balog Zoltán miniszter a Lungo Drom szolnoki kongresszusán a következőket mondta: „Nem tűrjük a cigányok gyalázását, de Önök se tűrjék meg maguk között a bűnözőket, a zavarkeltőket!”

Ebből  a teljesen tárgyszerű, mondatból szűrte le a szerv logikájával bizonyos Becker, hogy Balog Zoltán a cigánybűnözés rasszista toposzát legitim retorikai elemként használja. Ezzel vége a politikailag tisztességes beszéd kánonjának. Punktum.

Majd a „szerv logika”  mentén továbbhaladva rámutat a fő bűntársakra cigánystigmatizáció ügyben:  ezek, Kállai a borsodi fővajda és környezete a borsodi cigányok. A Magyar Narancs, a legtrágárabb sajtótermék címet méltán kiérdemelt szennylap szerzőjének mondanivalója a vajdáról: operettszerű figura(!), bűnöző, csalásért, testi sértésért éppen most is ítélet alatt áll. 

Végül a miniszterre és a cigányszervezet vezetőjére löttyinti epéje keserű tartalmát. Beteg képzelete már a gettóba repíti, ahol ember embernek Farkas Flóriánja, ahol pénzért a cigány önkormányzatokon keresztül testvér a testvért, anya a fiát, a borsodi vajda s a vele kollaboráns cigány környezete pedig Baloggal karöltve szaggatja a társadalom szövetét.

A szerv levonja következtetését: Balog miniszter gyalázza a cigányokat, kiváltva ezzel belőlük előbb-utóbb az agressziót.

 

czyla