|
 2013.11.22.
A keresztény élet, a hagyomány és a művelődés
ápolása Marosszentgyörgyön
November 9-én egész
napos programmal ünnepelte születésnapát a marosszentgyörgyi
Kolping család egyházi civil csoportosulás. A „család”
megalakulásáról, lényegéről, tevékenységéről Baricz
Lajos marosszentgyörgyi római katolikus plébános-költőt, a
csoport vezetőjét kérdeztük.
Adolf Kolping 1813. december 8-án született egy pásztorcsalád
negyedik gyermekeként a Köln melletti Kerpenben. Elemi iskolái
elvégzése után cipész lett. 22 évesen érezte a papi hivatást,
ezért gimnáziumba iratkozott, utána elvégezte a teológiát,
1845-ben Kölnben pappá szentelték. A szegénységben, reménytelen
életkörülmények között tengődő fiatal férfiak sorsa emlékeztette
saját életére. Hogy segíthessen rajtuk, megalapította a Kölni
Legények Egyletét, amely 1851-től Katolikus Legényegylet néven
vált ismertté. Kolping halálakor, 1865. december 4-én már 15
országban 200 000 tagot számlált. Ezekből alakult a most is
tevékenykedő Kolping Család Egyesület, amelynek 2008-ban 60
országban 450 000 tagja volt.
A Kolping Család Egyesület lényege: egyházi civil
csoportosulás, mely feladatának tekinti lelki, szellemi támogatást
nyújtani a tagoknak és a tagok révén a rászorulóknak, hogy jó
keresztényként éljenek a családban, az egyházban és a világban
– tájékoztatott Baricz Lajos plébános.
A marosszentgyörgyi Kolping család 1993. november 14-én
alakult meg 30 taggal. A húsz év alatt részben cserélődött a
tagság, de a mag ugyanaz maradt. Jelenleg 37 személy alkotja a
„családot”.
„Fő tevékenységünk a keresztény élet megélése, a
hagyomány ápolása, a művelődés mindennapivá tétele. Sok
rendezvényünk van: könyvbemutató, festészeti kiállítás,
irodalmi-zenés megemlékezés, népdalest, műsoros szüreti
Kolping bál, farsangi bohózat stb. Van énekkarunk, tánccsoportunk,
zenekarunk, futballcsapatunk, pingpong-bajnokságot szervezünk.
Sokat kirándulunk, zarándokolunk, és természetesen az egyházközség
életében tevékenyen kivesszük a részünket. Rászorulókat
segítünk: sárpataki öregotthont, Pál atya „gyermekeit”,
Kistécső, Felsőrekecseny, Nyikómalomfalva árvízkárosultjait
segítettük, a helyi rászorulóknak csomagot osztottunk” –
mondta el lapunknak a plébános-költő.
Maros megyében Abosfalván, Szőkefalván, Nagyernyében,
Székelyvéckén, Szászrégenben, Marosvásárhelyt, Segesvárt működik
Kolping csoport. Romániában 77 Kolping család van 2450 taggal,
ennek mintegy harmada magyar nyelvű. Az Erdélyi Kolping Szövetségnek
közös programjai vannak, az ivói Kolping Táborban pedig nyári
közös táborozás, közös munka, Csíksomlyón pedig közös
zarándoklat.
Az utóbbi években jelentős virágzásnak indult a
marosszentgyörgyi magyar kulturális élet, amelynek egyik fő
mozgatórugója Baricz Lajos plébános-költő. Arra kértük
adatközlőnket, beszéljen költői-írói és helyi kultúra
szervezői tevékenységéről is.
„Isten országát és meggyötört népemet szolgálom”
Megtudtuk, hogy Baricz Lajosnak eddig 17 verskötete jelent
meg és két elbeszéléskötete. Ezen kívül van még másik 6 kötet,
amely különféle területet ölel át. A 17 kötetben 1052 vers
jelent meg.
„Ha egy újságban, folyóiratban, könyvben/antológiában
megjelenik egy versem, igyekszem azt megszerezni és megőrizni.
Írásaimat nem védem, ha feltüntetik a szerzőt, bárhol, bármikor,
akár tudtom nélkül is használhatják, mert ezekkel én szolgálni
szeretném a Földön Isten országát és a meggyötört népemet.
Ha valaki előveszi és használja bárhol, már elértem a célomat
vele. No meg különben sem ebből élek, ez számomra kedves időtöltés.
Ami a kulturális tevékenységet illeti: ha a zsinagóga az a
hely, ahol az istentisztelet és a kulturális élet zajlik, akkor
miért ne legyen ilyen egy plébánia?
Nem lehetünk azok, akik mi magunk az Isten dicsőítését
visszautaljuk a templomba. Minden rendezvény lehet
istentisztelet. És kell is lennie! Ezért a tanácsterem, amelyet
színpaddal is elláttunk, szolgált már unitárius imateremként,
az RMDSZ gyűléstermeként, táncteremként, a Csak tiszta forrásból
népdalest, Tavaszi szél vizet áraszt gyerek népdalvetélkedő
házigazdájaként, könyvbemutatók, képzőművészeti tárlatok,
énekkari találkozók, amatőr színjátszók, versmondók, énekesek,
balladamondók vendéglátójaként. És akkor még nem szóltam a
Kolping Család, Hit és Fény közösség, a Gróf Petki Dávid
Cserkészcsapat, a Jubilate, Jubilate Deo, Szent Cecília együttes,
a Rákóczi Szövetség tevékenységeiről, amelyek a tanácsteremben,
illetve a másik rendelkezésre álló két teremben zajlanak”
– nyilatkozta lapunknak Baricz Lajos.
Nemes Gyula
Központ
|
