|
 2013.11.22.
A sportba érdemes és szükséges
befektetni
Meghatározó a szabadidős sportprogramok, illetve az egészségjavítást
célzó sporttevékenységek támogatása
Míg Nyugat-Európában
a lakosság több mint 30%-a rendszeresen sportol, addig nálunk
ez arány alig éri el a 10%-ot. Az is közismert tény, hogy a
magyarok egészségi állapota a kontinensen majdnem a
legrosszabb. Kiemelt terület a versenysport mellett a szabadidősport;
a diák- és hallgatói sport támogatása is fontos célja a kormánynak,
amelynek keretében meghatározó szerepet kap a szabadidős
sportprogramok, illetve az egészségjavítást célzó sporttevékenységek
támogatása.
Képviselő úr Pest megye 11-es számú választókerületének
egyéni országgyűlési képviselője. Ehhez a választókerülethez
tartoznak olyan települések, melyeket szívesen keresnek föl a
turisták. Sikerült-e a térségnek 3,5 év alatt az ország
egyik legfontosabb turisztikai célpontjává válnia?
– kérdezem Dr. Hadházy Sándor országgyűlési képviselőt,
a sport- és turisztikai bizottság tagját, a Magyar Kézilabda
Szövetség alelnökekét.
–Csak részben
sikerült elérni, hogy a választókerületem az ország jelentős
turisztikai célpontjává váljon. Régen a Dunakanyar önálló
turisztikai desztináció volt, s valamikor az 1990-es évek közepén
olyan döntést hoztak, amely szerint olyan központi régiót
hoznak létre, amibe a főváros és a környéke is beletartozik.
Kétségtelen, hogy vannak előnyei ennek, mert a Dunakanyar úgy
jelenik, meg, mint a központi régióhoz tartozó turisztikai
desztináció, de mégis több hátrányról beszélhetünk. A
fejlesztési források elosztásánál Budapest, kiemelt jelentősége
miatt, kapta meg a jelentős tételeket. Ezért a Dunakanyar térségének
az elmúlt néhány esztendőben nem jutott sok turisztikai jellegű
támogatás. Ettől függetlenül történtek beruházások, így
a Visegrádi Palota fogadóépülete idén került átadásra,
valamint Szentendrén is történt néhány szállásfejlesztés,
így a Bükkös panzióé. De átfogó turisztikai fejlesztésekről
nem beszélhetünk. Más irányú beruházások elsősorban EU-s
és önkormányzati forrásokból valósultak meg, ezek a
2014-2020-as ciklusban valósíthatók meg. Ide tartoznak az árvízvédelmi
fejlesztések; Szentendrén ez már megvalósult, s folyamatban
van Tahitótfaluban, s reményeink szerint hamarosan elkezdődik
Visegrádon is. A szentendrei projekt 1,3 milliárd forint összköltségű
volt, a visegrádi hasonló nagyságrendű lesz, míg a tahitótfalui
pedig megközelítette az 1 milliárd forintot. Az utóbbi településen
a projekt befejezése 2014-re várható. Ezen kívül jelentős
fejlesztésként könyvelhető el a szentendrei járó betegellátó
intézetet érintő 1200 milliós beruházás. Mindez térségi
jelentőségű, de mégis Szentendre város „magára maradt”,
mert a többi önkormányzat nem vett részt a finanszírozásban.
Így a 710 milliós állami támogatást a városnak kellett kipótolnia.
Szintén Szentendrén valósult meg – s ez turisztikai jellegű
fejlesztés is –a főtér rekonstrukciója, melynek során
burkolat felújítás, utcabútorok kialakítása, és néhány épület
renoválása történt meg. Ez a beruházás meghaladta az 1 milliárd
forintot.
El lehet-e azt mondani, hogy a 11-es választókerületben
a vállalkozók többsége a turizmusból él?
–Ez túlzás, de azt tudjuk, hogy Visegrádon a vállalkozók
többsége a turizmusból él szállásadóként, vendéglátóként,
vagy kereskedőként. Szentendrén már összetettebb a munkaerőpiac,
de annak egyik legjelentősebb területe a turizmus.
Még 2010-ben az volt képviselő úr egyik célja,
hogy a turisztikai fejlesztések összeegyeztethetőek legyenek a
helyi értékek megőrzésével, az ott élők életminőségének
javításával. Ezt el tudták érni?
–Mindezt részben sikerült
megvalósítani, hiszen minden turisták által nagy számban látogatott
településen vannak feszültségek, hiszen a turizmus nem jelent
egyenletes terhelést. Például Visegrádon a tavaszi és őszi
kiránduló forgalom jóval nagyobb, mint a téli, vagy a nyári,
s ez fokozottabban igénybe veszi az infrastruktúrát, a
kereskedelmet, a vendéglátást, másrészt az egyéb közműveket
is. A másik feszültségforrás magából a forgalomból adódik,
hiszen a turizmus időként zajjal, környezeti terheléssel jár.
S ezt a helyben lakók nem mindegyike fogadja ezt pozitívan. A
helyi politikusoknak az az elsődleges feladatuk, hogy a feszültségeket
enyhítsék. Ezt Visegrádon könnyebben meg lehetett oldani, ám
Szentendrén a belvárosban folyamatosak a feszültségek,
melyeket kezelni kell. Ez nagyon nehéz kérdés, mert,
vitathatatlan, hogy akik a fővárosból kijönnek szórakozni, élményeket
keresnek, míg az ott lakók nyugalomra vágynak.
Mennyire tekintethetőek a választókerület
települései az agglomeráció térségének? Vannak-e köztük
úgynevezett alvóvárosok?
–A térség teljes egészében Budapest agglomerációjához
tartozik, még Visegrád is. Nagyon jelentős a reggeli és az
esti munkába járó forgalom, ami a 11-es főúton és az utóbbi
évben a váci úton történik az M0-ás északi hídjának köszönhetően.
Tehát egyes települések, így például Csobánka, Pomáz lakóinak
döntő többsége a fővárosba jár be dolgozni. Ettől függetlenül
ezeket a településeket nem nevezném alvóvárosnak.
Képviselő úr a sport- és turisztikai bizottság
tagja. A kormány a sportot stratégiai ágazatnak tekinti. Épültek-e
új tornacsarnokok, tornatermek a választókerület településein?
–Jómagam is kiemelt ágazatnak tekintem a sportot, mert
komoly gazdasági tényezőről van szó. Egyrészt a sport gazdasági
háttere jelentős mértékben bővül az egész világon, így
Magyarországon is, másrészt az egészségmegőrzés, az életminőség
javításában is jelentős a szerepe. A térségben több
tornaterem és tornacsarnok található, új nem épült, viszont
megújult a Rákóczi Gimnázium tornaterme, és már dolgoznak a
Móricz Gimnázium tornacsarnok felújításán. Ezen kívül
tervbe vettük a budakalászi tornacsarnok felújítását is.
Mindhárom beruházás TAO- forrásból valósul meg a kormány
politikájának köszönhetően. Előkészítés alatt áll egy
igen nagy beruházás: a pomázi Nemzeti Kézilabdacentrum felépítése.
Ennek tervei évekkel korábban elkezdődtek, s bízunk benne,
hogy megkapjuk a kormány támogatását, és hamarosan elkezdődhetnek
az építési munkálatok. Értelemszerűen nem csupán a kistérség,
hanem a szomszédos települések, így Békásmegyer sportéletén
is nagyon lendít ez a beruházás.
Akkor mégis mi lehet az oka, hogy a
sportcsarnokok fejlesztését az ellenzék sokszor luxusberuházásnak
tarja?
–Ennek elsősorban politikai és nem racionális okai
vannak. Azt mindig el lehet mondani, hogy a sportcsarnokok
fejlesztése helyett a gyermekétkeztetésre, az egészségügyre,
vagy a táboroztatásra kéne költeni. A kormányzat fontosnak
tartja a diákétkeztetést, amire rendelkezésre állnak a
megfelelő források. A táboroztatásra pedig pályáztatási
rendszert dolgozott ki és működtet a kormány. Az egészségügy
területén is jelentős fejlesztések valósultak meg. Nem a kormánypárti
politikusok, hanem a szakemberek állítják, hogy olcsóbb megőrizni
az egészséget, mint visszaszerezni. Nagyon magas a táppénzben
eltöltött napok száma, és a megelőzés mindig olcsóbb, mint
a probléma kezelése, és egy egészséges korosztály kialakítását
célozza meg a kormányzat. Lehetőséget kell teremteni arra,
hogy minél többet sportoljon a lakosság. Míg Nyugat-Európában
a lakosság több mint 30%-a rendszeresen sportol, addig nálunk
ez arány alig éri el a 10%-ot. Az is közismert tény, hogy a
magyarok egészségi állapota a kontinensen majdnem a
legrosszabb. A beteg embernek rossz a közérzete, ami kihat a
munka végzésének aktivitására. Ez is gazdasági tényező,
ahogy az is, hogy a beteg ember gyógyítása nem kevés pénzbe
kerül. Az orvostudomány fejlődik, de az új eljárások igénybevétele
egyre költségesebbek. Kiemelt terület a versenysport mellett a
szabadidősport; a diák- és hallgatói sport támogatása is
fontos célja a kormánynak, amelynek keretében meghatározó
szerepet kap a szabadidős sportprogramok, illetve az egészségjavítást
célzó sporttevékenységek támogatása. Fontos számunkra a
mindennapos testnevelés óra bevezetése, és ehhez a megfelelő
tanerő és tárgyi eszközök, tornatermek biztosítása. A
stadionépítés pedig több szempontból is lényeges. Egyrészt
megrendelést, munkát biztosít a magyar építőiparnak, másrészt
áfa-bevételek keletkeznek, harmadrészt pedig arra törekszünk,
hogy a stadionok új közösségi teret jelentsenek a családok számára.
Természetesen az is lényeges, hogy megfelelő színvonalú
sporteseményeknek adjanak otthont a stadionok, aminek lényeges
eleme az utánpótlás nevelés, amire csak a látványsportágak
esetében évi 30 milliárd forint biztosított. A Magyar Kézilabda
Szövetség alelnökeként azt látom, hogy jelentősen megtöbbszöröződött
az utánpótlás nevelésben részt vevők száma, elkezdtük a
szakemberek képzését, a felszerelések beszerzését. Néhány
hónap alatt senki se várjon ezektől az intézkedésektől csodát,
de biztos vagyok benne, hogy 3-4 múlva már érzékelhetők a változások
a gyakorlatban is.
Mint választókerületi elnökhöz, újabb települések
tartoznak önhöz. Sikerült-e megismernie az ott élők elvárásait,
problémáit?
–Ezt a munkát már
elkezdtük; felkerestem a települések polgármestereit, civil
szervezeteit. Gyűjtöm az információkat, s őszintén szólva különösebb
meglepetések nem értek. Így a 10-es út problematikája korábban
is ismert volt számomra. Nagy szükség lenne az ürömi csomópontnál
egy körforgalomra, ez ügyben beszéltem is Völner Pál államtitkár
úrral. Ő azt mondta, hogy mindezt a vasútvonal átépítésével
együtt lehet megvalósítani. A közeljövőben közúti
szakemberekkel bejárást tartok, s megtekintem az összes problémás
helyet, s abból állapotfelmérést készítek annak érdekében,
hogy rangsorolni lehessen a közlekedési gondokat. Az egészségügy
és az oktatás területén is számos tennivalónk van, így a
pilisvörösvári többszintes járóbeteg intézményben nincs
felvonó, ami a betegek számára nagy problémát jelent. Úgy
hiszem, hogy a szentendreihez hasonló, bár volumenében kisebb
rekonstrukció keretében kéne ezt az intézményt felújítani.
Igaz, hogy már az állam a fenntartója az iskolának, de minden
bizonnyal ott is jelentős épületre vonatkozó fejlesztéseket
kell megvalósítani.
A Budapest-Esztergom vasútvonal fejlesztése
mennyiben segíti a térségben lakók problémáján?
–Mindez hatalmas fejlődést jelent, hiszen más országokban
is bevált, hogy a nagyvárosok környezetében elővárosi vasútvonalak
működjenek. Ezzel lehet kiváltani megfelelő infrastruktúra,
minőségi vonatközlekedés, pontos járatok ellenében a közúti
forgalmat.
Mekkora segítséget jelentett a térség önkormányzatai
számára az adósságátvállalás?
–Egyetlen egy önkormányzatról hallottam, amelyik
politikai indokból nem írta alá az adósságátvállalási megállapodást.
Azt pedig szintén örvendetes, hogy a kormányzat az 5000 lélekszám
feletti települések adósságát immár 100%-ban átvállalja
2014. februárjáig. Így az önkormányzatok megszabadultak az adósságoktól,
és új, szigorú, kötött pályán működhetnek tovább, hiszen
csak kormányengedéllyel lehet hitelt felvenni. A kormány csak
akkor járul hozzá a hitelfelvételhez, ha meg van róla győződve,
hogy az adott település, belátható időn belül, önerőből képes
visszafizetni a hiteleket. Nagyon lényeges, hogy a jövőben az
önkormányzatok, a polgármesterek abban lesznek érdekeltek,
hogy a településeken működő vállalkozások jól teljesítsenek.
Tehát a települések megszabadultak az adósságcsapdából és
új városfejlesztési politikát képesek elkezdeni.
Medveczky
Attila
|
