vissza a főoldalra

 2013.11.22. 

Erősítjük a hazai zöldség-gyümölcs termékek iránti keresletet

A helyi termelők számára az őstermelői piacokon kívül újabb lehetőséget teremt a megújított közétkeztetés

A Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette a Magyar Zöldség-Gyümölcs Ágazati Stratégiát. A mezőgazdaság legnagyobb munkahelyteremtő ágazata a zöldség-gyümölcs szektor, amelynek magas kézimunkaigényével és eltartó képességével központi szerep jut a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben egyaránt. Szerkesztőségünk vendége Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár.

 A Magyar Zöldség-gyümölcs Ágazati Stratégia a Nemzeti Vidékstratégiában (2012-2020) megfogalmazott Kert-Magyarország program százötven éves eszméjét hivatott a gyakorlatban megvalósítani. Az „új kertszellemet” annak idején Németh László, egy három nemzedéken át föld- és kertművelő, sokgyerekes gazda család – közvetlenül már tanárszülőtől származó – sarja engedte ki a palackból. Ezt az eszme most tehát átültethető a gyakorlatba?

 –Németh László kertészetről szóló írásaiban olyan lehetőségeket ismert fel az ágazatban, melyeket a stratégia célkitűzéseiben meghatároz, ilyen például a minőségi termelés gyakorlata, vagy a kertészet a lakosság vidékre történő visszahúzó erejének felélesztése a munkahelyteremtés által.

 A Magyar Zöldség-gyümölcs Ágazati Stratégia az elmúlt évtizedek negatív folyamatainak visszafordítását célozza. Melyek voltak ezek a negatív folyamatok?

 –Az ágazatban az átlagosan kis birtokméretek alacsony termelési mennyiséget eredményeznek, így a termelők piacra jutásának lehetőségei is korlátozottabbak, különösen az olyan magas koncentráltsági fokú piacon, mint amilyen a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem. Az egyéni gazdaságok esetében a birtokméret magas fajlagos költségeket eredményez, nehezíti a modern technológiák gazdaságos alkalmazásának lehetőségét, kedvezőtlen alkupozíciót jelent a kereskedőkkel és az input beszállítókkal folytatott tárgyalásokon. A modern kiskereskedők a termékbeszerzést sok esetben regionális szinten szervezik meg, ezért a hozzájuk történő beszállítás tekintetében a hazai termelőknek a külföldi termelők is konkurenciát jelentenek. A tapasztalatok szerint a kisebb gazdaságok nem tudnak elég pénzt fordítani korszerű technológiák bevezetésére, a tárgyi eszközök pótlására, fejlesztésére, továbbá sokszor nehézséget okoz a megfelelő piaci információkhoz való hozzájutás, amely pedig a piaci változásokra adandó gyors reakció alapja. A rendszerváltozás után a gyümölcságazatban a korábbi termés a felére esett vissza. Jellemzőek maradtak a nagy termésingadozások és a többféle ültetvénytelepítési program ellenére is csak kis mértékben változott a termelés. A gyümölcstermelés egyik fő gondját az ültetvényszerkezet strukturális problémái jelentik: a rossz ültetvényszerkezet és a nem optimális fajtaszerkezet évről évre visszatérő kínálati problémákat okoz, továbbá az érési idő sok esetben nem igazodik a piaci igényekhez. A gyümölcstermesztésünkre még mindig az almatermesztés túlsúlya jellemző, de az utóbbi években láthatóan elindult a csonthéjas gyümölcsök termőterületi felfutása, ami jobb termelési szerkezet kialakulásának lehetőségét vetíti előre.

 Azt milyen módszerrel kívánják elérni, hogy a megtermelt áru teljes mennyisége értékesüljön a piacon?

 –A kereskedelem koncentráltsága, a technológiai hiányok, valamint a finanszírozási problémák gyenge termelői alkupozíciót eredményeznek, ezért a zöldség-gyümölcs ágazat termelői nagy részének létkérdés a kínálat koncentrálására hivatott szervezetekbe tömörülni. Elsődleges ágazati prioritás a TÉSZ-ek (termelői értékesítési szervezetek) megerősítése, hiszen rajtuk keresztül növelhető az ágazat technikai és technológiai színvonala, elősegíthető a friss piacok elérése és könnyebben megoldható a feldolgozóipar ellátása megfelelő minőségű, és mennyiségű hazai alapanyaggal. A háztáji gazdálkodás, a termelői és helyi piacok létrehozása, valamint a kínálat és kereslet egymásra találását célzottan segítő speciális hálózatok létrehozása szükséges az élelmiszer útjának lerövidítéséhez a termelő és a fogyasztó között. A piacaink újjáépítésében és fejlesztésében a tömegpiaci és a réspiaci termékkörök és időszakok meghatározásával tudatos marketing stratégia kiépítése szükséges. Követni kell a fogyasztói igényeket, megfelelő promóciós és marketing eszközökkel pedig erősíteni a hazai zöldség-gyümölcs termékek iránti keresletet. Mindezen eszközök kombinációjával, és a stratégia többi célkitűzésének teljesülésével elérhető, hogy egyetlen szem termék se vesszen kárba.

 Zöldség-gyümölcs termelésünk szerkezete jelentősen átalakult az elmúlt húsz évben, és a feldolgozóipari termékkör teljesen leszűkült és ma már csupán 5-6-féle termékből állítanak kereskedelmi mennyiségű készterméket. Ezen miként lehet változtatni?

 –A feldolgozói termékkör kiszélesítéséhez növelni kell a termelői és feldolgozói kapacitást, és fejleszteni a technológiát. A termékkínálat kiszélesítéséhez a hazai kereslet növelése az első lépés, majd az erre épülő termelői bázis szélesítésével és a minőségi árualapok növelésével lehet a feldolgozóipari termékkört bővíteni, valamint exportpiaci lehetőségeket építeni. Az egyes külpiacokon nagy kereslettel bíró termékek esetében az exportra történő termelés a szükséges versenyképességi tényezők megléte esetén megelőzheti a termék hazai fogyasztásának elterjedését.

 Tudtommal a Zöldség-gyümölcs termékeink exportpiaci kereslete lényegesen nagyobb, mint amennyi értékesíthető árualappal jelenleg rendelkezünk. Mi ennek az oka, és mit lehet tenni a bővítés érdekében?

 –Az ágazat számára a legnagyobb külpiacot jelentő Európai Unió piacán a frisspiaci zöldség-gyümölcs termékek kereslete jelenleg meghaladja a kínálatot. Az exportlehetőségek kiaknázását a zöldség-gyümölcs termelésünk technikai és technológiai fejlesztésével, valamint a rendelkezésre álló, koncentrált, nagy tömegű és minőségi árualapjaink jelentős növelésével lehet elérni.

 Az áruházláncok egyre szigorodó követelményeinek sok magyarországi termelő nem tud eleget tenni, ezért kiszorul ebből az értékesítési csatornából. Miként lehet ezeken a termelőkön segíteni, hogy elkeseredésükben ne hagyjanak föl a zöldség és a gyümölcs termesztésével?

 –A zöldség-gyümölcs termelői csoportok és a szervezettség magasabb fokán álló termelői szervezetek feladata a termelés és értékesítés szervezése, a termelői érdekek képviselete, az együttes fellépés kereteinek biztosítása és a stabil termelői jövedelmezőség elősegítése. A TÉSZ-eket megalakító termelők termékeiket közösen viszik piacra, így versenyképesekké válnak, csökken hátrányuk a nagy volumenben termelő és vásárló szereplőkkel szemben, így a termelők nem szorulnak ki ebből az értékesítési csatornából.

 Szükséges-e a fogyasztói, vásárlói szemlélet megváltoztatása is?

 –Természetesen szükséges ez az intézkedés a hazai kereslet bővítése érdekében, hiszen termelésbővítést csak meglévő keresletre lehet alapozni. A fogyasztásösztönző programok felvilágosítják a fogyasztókat a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztásának egészségmegőrző hatásairól és ösztönzik a napi többszöri fogyasztást, a hazai márkázott és biotermékek térnyerésének elősegítése szintén fontos feladat.

 Az országos termésátlag még mindig alacsony, ezért az európai versenytársak magasabb termésátlagaival és adott esetben korábbi érésidőszakával igen nehéz versenyezni. Viszont egyre nagyobb az igény a hazai, egészséges termékek fogyasztására. Itt segíthetnek az őstermelői piacok minél nagyobb számú létrehozása?

–A belföldi piacokon való értékesítés volumenét fellendíti a közvetlen értékesítés, mely egyúttal növeli az élelmiszer-biztonságot, hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez és a kisvállalkozások fellendítéséhez. A helyi termelők számára az őstermelői piacokon kívül újabb piacszerzési lehetőséget teremthet – a Mintamenza program alapján – az egészségesebb, korszerű táplálkozás érdekében megújított közétkeztetés is.

 A mezőgazdaság és ezen belül a kertészet meghatározó tényezője a víz és a belvíz. Hogyan lehet a közeljövőben növelni az öntözött területek nagyságának növelését, és lesz –e elegendő pénz a belvizek elleni védekezésre?

 Az országos vízgazdálkodási programoknál figyelembe kell venni az egyes termőtájak kertészeti termesztésének fejlesztéséhez szükséges öntözővíz igényeket is, a tervezett víztározókat és csatornarendszereket úgy szükséges méretezni, hogy azok lehetőséget adjanak a jelenlegi alacsony öntözési arány kibővítésére. Az öntözővíz takarékos öntözés szabályozási és pénzügyi feltételeinek megteremtésével, valamint a szükséges technikai fejlesztések megvalósításával a kertészeti ágazat által hasznosított termőterületek öntözhetősége biztosítható lesz. Várhatóan a tervezett források rendelkezésre állnak majd a fejlesztésekre, azonban a támogatható intézkedések, a támogatási pénzügyi keret és annak feltételei jelenleg kidolgozás alatt állnak, ezért azok még nincsenek meghatározva és elfogadva.

 Odafigyel a stratégia az oktatás és szakemberképzés kérdéskörére is?

 –A stratégia célként fogalmazza meg a mai elvárásoknak megfelelő gyakorlati szakemberképzés hátterének megteremtését, valamint az ágazati szaktanácsadási rendszer kialakítását a versenyképes termelés feltételeinek megteremtése érdekében.

 A termelőknek jutott támogatásoknak jelentős a szerepe van a vállalkozások finanszírozásában, stabil működésében. A zöldség-gyümölcs ágazat szereplői a jövőben milyen jogcímen vehetnek igénybe jövedelempótló támogatásokat?  

–A jövőben a tervek szerint támogatható lesz a kertészeti-technológia fejlesztés, az ültetvénytelepítés és –korszerűsítés, a vízrendezés, melioráció és az öntözés hatékonyságának javítása, a kertészeti létesítmények és kertészeti technológiák általi energiafelhasználás hatékonyságának javítása, az ágazatspecifikus kockázat-megelőzési eszközök, és a fentebbi intézkedésekhez kapcsolódó általános infrastruktúra-fejlesztések.

 Mekkora forrás áll ahhoz rendelkezésükre, hogy az életképes gazdaságok versenyképes gazdaságokká fejlődhessenek?

 –A tervezett fejlesztések támogatása érdekében a támogatható intézkedések, a támogatási pénzügyi keret és annak feltételei jelenleg kidolgozás alatt állnak, ezért azok még nincsenek meghatározva és elfogadva.

 Magyar Zöldség-Gyümölcs Ágazati Stratégiával kapcsolatban főleg kiknek a véleményére kíváncsiak?

 –Véleményeket az ágazati fejlesztésekben közvetlenül és közvetetten érintettektől egyaránt vár a Vidékfejlesztési Minisztérium, az állami szféra szereplőitől, szakmai és civil szervezetektől, kutatóintézetektől, termelőktől, a termelői szervezetek csoportjaitól, szaktanácsadóktól, és a fogyasztóktól egyaránt.