vissza a főoldalra

 2013.11.29. 

A kormány rejtett erőforrásként tekint a cigányságra

Olyan hírek kerülnek ki külföldre, melyek hazugságon alapulnak, s felnagyítják a problémákat

A kormány kiemelt céljának tartja a romák helyzetének javítását és kultúrájuk megismertetését. A kabinet 2011 decembere, a felzárkózási stratégia elfogadása óta azon dolgozik, hogy hosszútávon tartós megoldás születhessen a szegénységre és a társadalmi konfliktushelyzetekre. Dr. Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár elmondta: nem magasabb idehaza a diszkriminatív alapú támadások száma, mint Németországban, Franciaországban, vagy éppen Svédországban. Ennek ellenére olyan hírek kerülnek ki külföldre, melyek hazugságon alapulnak, s felnagyítják a magyarországi problémákat.

 Lapunk néhány héttel ezelőtt számolt be arról, hogy megnyílt Józsefvárosban a Muzsikus Cigányok Parkja. Mit gondol, az ilyen és ehhez hasonló intézkedésekkel elérhető-e az, hogy a romák megismerjék saját kultúrájukat?

 –Természetese, hiszen nem csak a romák, hanem minden nemzetiség esetében a kultúra olyan támaszt jelent, amelynek megismerésén keresztül az önazonosság, és a másokhoz való viszony jól meghatározható. Minden egyes személynek, népcsoportnak feladata, hogy folyamatosan foglalkozzon kultúrájával, identitásával, s ehhez képest sikerül meghatározniuk a viszonyt a többségi társadalomhoz és a kisebbségekhez.

 Azt senki sem vitatja, hogy az oktatás, a kultúra kitörési pont lehet. A kormány az elmúlt három évben mit tudott tenni annak érdekében, hogy a roma és többségi társadalommal megismertesse a cigányság kultúráját?

 –A nemzeti felzárkózási stratégia négy kiemelt beavatkozási területe – foglalkoztatás, oktatás, egészségügy, lakhatási körülmények – mellett a kultúrára mindig is úgynevezett ötödik pillérként tekintettünk. Sokan vitatják annak a létjogosultságát, hogy legyen külön a roma kultúra támogatására szolgáló fejezet. Azt tudjuk, hogy a roma művészek támogatására a Nemzeti Kulturális Alap pályázatai rendelkezésre állnak. Emellett is fontosnak tartjuk a kultúrára felhívni külön a figyelmet, mert azt tapasztaljuk, hogy még 20 évvel a rendszerváltoztatás után is a roma kultúra, identitás kérdése az összes többi nemzetiséghez képest nehéz helyzetben van főleg az útkeresés szempontjából. Az elmúlt három év ezen a téren történő intézkedéseivel azt szeretnénk elérni, hogy a minden magyar állampolgárt megillető támogatási rendszer mellett minél nagyobb figyelmet fordítsunk a felvázolt szempontokra. 2012-ben 30 millió forinttal támogattuk a roma kultúrát, s ez az összeg idén több mint másfélszeresére növekedett. Ezzel az 50 millió forinttal a cigány nyelv ápolását, fejlesztését, a hagyományok megőrzését, átadását, a roma nemzetiségek múltjának megismerését, a különböző kultúrából származó emberek kölcsönös elfogadást szeretnénk elősegíteni. Minderre nagyon komoly az igény; amit bizonyít, hogy 251 pályázat érkezett be erre a keretre, s 142 pályázó nyert támogatást. Csak a szakmai értelemben magas színvonalú pályázatokat támogatjuk.

 Bizonyára lényeges a példák felmutatása is, hogy a cigány fiatalok megismerjék, hogy tanulással, a kultúra ápolásával egyesek milyen magas szintet értek el.

 –Természetesen; mint bármely nép esetében a cigányságnak is egyszerre kell foglalkozni a saját múltjával, a kulturális értékekkel, és azokkal a modern ágazatokkal, melyekben például a cigány muzsikusok – gondolhatunk a dzsesszre – nagyobb számban vesznek részt. Tehát a roma kultúra ugyanolyan élő és szerves organizmus, mint bármely nép, vagy nemzetiség kultúrája. Képessé kell tenni a roma kultúrát is arra, hogy azokkal az eszközökkel, lehetőségekkel, vagy kihívásokkal tudjon élni és szembesülni, amely például a magyar kultúrát érik.

 A cigányzenéről jut eszembe, hogy régebben több roma muzsikus panaszkodott arról, hogy az éttermekből kiszorultak, és helyüket a gépzene vette át. Ezen lehet változtatni?

 –Tudtommal a témát érintően fővárosi és kerületi szinteken is történtek kezdeményezések, melyek arra irányultak, hogy élőzene szóljon a vendéglátóhelyeken. Mindebben a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ is kiemelkedő szerepük volt. Magam is találkoztam olyan cigányzenészekkel, akiknek van lehetőségük az éttermekben ennek a muzsikus hagyománynak az ápolására. Emellett egyre több fiatal tehetséges cigány muzsikus alkot kimagaslót a dzsessz és a világzene műfajában, sőt a klasszikus zenében is. Sokan tanulnak és dolgoznak híres külföldi zeneakadémiákon, zenekarokban.

 2010 előtt sokszor felvetődött annak a kérdése, hogy valóban célba érnek-e a cigányság megsegítésére fordított források. Mára kidolgoztak-e olyan rendszert, ami mindezt ellenőrzi?

 –A nemzeti felzárkózási stratégia egyik alapvető újítása – amelyet idén júniusban, amikor az országspecifikus ajánlások megjelentek, illetve az Európai Bizottság megfogalmazta a véleményét a nemzeti stratégiák előrehaladásáról, jó példaként felhozta, hogy sikeres az általunk létrehozott – monitoring rendszer. Ez azt garantálja, hogy a lehető legtöbb forrás hatékonyan jusson el a célzottakhoz. A rendszer magában foglalja az általunk bevezetett szoros pénzügyi ellenőrzést, és már a pályázatok elbírálásánál is figyelembe vesszük a szakmai megalapozottságot.

 A romák társadalmi és gazdasági integrációja kétirányú folyamat, amely megköveteli úgy a többség, mint a roma közösségek tagjai gondolkodásának megváltoztatását. Ez ügyben milyen áttörést sikerült elérni?

 –November 9-én Komlón a „Baranyai Cigányságért” című szakmai napon és díjátadón vettem részt, ahol éppen arról beszéltem, hogy a szemléletmódban is elindult az a változás, amit ön is fölvetett. Ez a változás visszavezethető a segély helyett munkát filozófiához, s ahhoz, hogy mi partnernek tekintjük a cigányszervezeteket. Tehát nem arról beszélünk, hogy kinek milyen segély jár. A párbeszéd azt is jelenti, hogy elismerjük a felelősséget is, tehát nem csak a jogok hangsúlyozásáról van szó. Tudjuk, hogy ezeket a mentális, szemléletmódbeli kérdéseket a legnehezebb megváltoztatni, de ha jó irányba indultunk el – s ez a meggyőződésünk – , akkor bízunk benne, hogy ez ügyben még nagyobb eredményeket érhetünk el.

 Az ügyben értek-e el eredményeket, hogy a romák mind szélesebb köre megismerhesse az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, a jogrendszert és a közigazgatás működését?  

–Egy olyan alapvető problémát vázolt föl, ami az egész magyar társadalmat érinti. A romák között ezek az ismeretek valóban korlátozottabbak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokon a kisebb településeken, ahol nagyobb a romák aránya, könnyebben megismerik az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, hiszen elemi érdekük az, hogy részt vegyenek a pályázatokban. Az állam a közigazgatási törvény megváltoztatásával több mint 100 olyan roma referenst helyezett el a rendszerbe, akiknek feladatuk, hogy a járási szinten is segítsenek roma honfitársaiknak abban, hogy jobban, alaposabban megismerjék a hazai jogrendszer működését.

 A kormány és az államtitkárság nagyon sokat próbál tenni a hazai cigányság felemelkedése érdekében, ettől függetlenül ,ennek ellenére külföldön megjelennek olyan híradások, mi szerint Magyarországon tombol a rasszizmus. Mi gondol, mi áll ennek a hátterében?

 –Három évvel ezelőtt indult el az országunkat lejárató kampány Európában, s nyíltan kijelenthetjük, hogy mindez tudatos politikai tevékenység következménye. Gondoljunk csak a Tavares-jelentésre, s arra, hogy kik álltak annak hátterében. Azt mi nagyon jól tudjuk, hogy milyen sok teendők van még a felzárkózás területén. Azt sem mondtuk, hogy Magyarországon nincsenek cigányellenes megnyilvánulások. Viszont az a tendenciózus törekvés, ami úgy próbálja hazánkat beállítani, ahol az ilyen típusú problémák sokkal nagyobb mértékben jelennek meg, mint más európai országban, hazugságon alapszik. Nem magasabb nálunk a diszkriminatív alapú támadások száma, mint Németországban, Franciaországban, vagy éppen Svédországban. Ennek ellenére olyan hírek kerülnek ki külföldre, melyek hazugságon alapulnak, s felnagyítják a hazai problémákat. Ezeket a leghatározottabban vissza kell utasítanunk. Ráadásul, amikor a különböző jogvédő szervezetek azt nyilatkozzák, nálunk milyen hatalmas a rasszizmus, csak a szélsőségeseknek kedveznek.

 Az is érdekes, hogy ilyenkor nem veszi figyelembe a baloldal és a jogvédő szervezetek többsége azt, hogy az Európai Bizottság kimondottan pozitívan értékeli a magyar felzárkózási stratégia megvalósulását.

 –Ezen nem is lehet csodálkozni. Nem szabad félúton megállunk, de ki kell jelenteni, hogy az összes többi tagállami stratégiával összevetve, a magyarországi eredmények kimondottan jók. Tehát ez élmezőnyben vagyunk, éppen azért, mert szisztematikusan dogozunk a problémák megoldásán. Külön államtitkárság foglalkozik a felzárkózással, és a parlamentben ülő cigány származású képviselők is mindent megtesznek azért, hogy ez a téma napirenden legyen. Az ellenzék pedig mivel hibát a kormány által megvalósított programban nem talál, konkrétumok felsorolása nélkül vádaskodik bel-és külföldön egyaránt.

 Mit gondol, a 2014-es választásokhoz az ellenzék mennyire használja majd fel kampánycélokra a hazai roma társadalmat?

 –Reményeim és félelmeim is vannak ez ügyben. A félelmeimet igazolta az, ami Baján történt, a helyi „videojáték” ügye, amiben félreérhetetlen rasszista megnyilvánulások történtek. S a bajai videón is cigány emberek szerepelnek, ők mondanak valótlanságokat. Annál rosszabbat nem tehet a politika, minthogy a magyarországi romákat ilyen szerepbe hozza. Aki ki-, vagy felhasználja a roma társadalmat a kampányban, a lehető legjobban gátolja a felzárkózási folyamatot. Két szélsőséges megnyilvánulást ismerünk az ügyben, s mi mind a kettőtől távol tartjuk magunkat. Az elmúlt három év már bebizonyította, hogyha partnerként dolgozunk a cigány szervezetekkel, akkor sokkal nagyobb eredményeket érhetünk el, mint a 2010 előtti kormányok idején.

Medveczky Attila