|
 2013.11.29.
Jelentősen nőtt a magyar élelmiszer
kivitel
Minél magasabb feldolgozottságú termékeket szeretnék exportálni
Az elmúlt évtizedekben
visszaesett az élelmiszerexport, azonban a sertés- és baromfihúsra,
halakra megvannak a szükséges állategészségügyi bizonyítványok,
így mára sikerült visszaszerezni piaci pozíciónkat. Szerkesztőségünk
vendége Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért
és Agrárigazgatásért Felelős államtitkára.
Mi az oka annak, hogy a rendszerváltás után
visszaesett az élelmiszerexport? Betudható ez csupán a szovjet
felvevőpiac összeomlásának?
–Ezért részben valóban az akkori orosz piac rohamos
romlása a felelős, de hazánk vezetése is hibázott akkor,
mikor elhanyagolta élelmiszer- feldolgozó üzemeink felújítását
és karbantartását. Nem beszélve arról, hogy a külkereskedelemre
sem fordítottak megfelelő energiát. Mindez összefügg az állatlétszám
csökkenésével is. 2010-óta folyamatosan építjük
kapcsolatainkat a hajdani exportterületeken kívüli országokkal
is, e téren optimális
eredményeket értünk el.
Hosszú évek után újra kelet felé
nyitunk, például Oroszország, Szaúd-Arábia és Kína irányába.
Ilyenkor sokakban felvetődik az,
hogy ott megbízhatóbbak –e a partnerek, mint Nyugaton.
–A megbízhatóság kérdésében nincs jelentős különbség.
Az európai piacok teljesen telítettek, míg az orosz, szaúdi, kínai
piacok hatalmas méretűek, és képesek megfizetni az összes általunk
előállított élelmiszeripari, illetve mezőgazdasági terméket.
Az is tény, hogy az utóbbi időben a pénzéért mindenki jobb
árut vár, megköveteli a minőséget. Fel kell készülnünk a
minél magasabb feldolgozottságú, jól eladható, kiváló minőségű
termékek előállítására.
A ’80-as években mondták, mindegy milyen a termék, a
szovjeteknek az is jó lesz. Most már más a helyzet…
–Szó sincs arról, hogy mindent el lehetne adni, sőt a
keleti piacoknak egy része szinte igényesebb az európainál.
Ezen nincs mit csodálkozni; ha meg tudják fizetni a minőséget,
miért ne lennének igényesek?
Milyen termékeket tudunk exportálni és mindettől
mekkora bevételt remélünk?
–Gyakorlatilag minden állati eredetű élelmiszert tudunk
exportálni, természetesen oda, ahol azt fogyasztják. Ezen kívül
komplett felépítésű állattartó telepek portékáit kínáljuk,
gépeket és vetőmagokat is. Arra nehezen tudok válaszolni, hogy
ettől mekkora összeget várunk. Az elmúlt két és fél esztendőben
sokat, körülbelül 20%-ot emelkedett az exportunk, , így a Vidékfejlesztési
Minisztérium sokat képes adni az ország GDP-jéhez.
Az exportlehetőségeknek a bővítése is beletartozik a
kormány agrárstratégiájába?
–Mindez az agrárstratégia része, ezért próbáljuk ezt
pályázatokkal is támogatni. Fontos az állatok létszámának növelése,
s éppen ezért 2013-ra már a meglévő pályázati lehetőségeken
túl 2,6 milliárd forintot szán a kormány a sertéságazat
rendbetételére és a sertéslétszám emelésére.
Tavaly a Sertéstartók Szövetségének elnöke
bejelentette, hogy válságban van a sertéságazat. Ha ez igaz,
akkor most megoldódnak a problémák?
–Tény, hogy volt válság a sertéságazatban, és az is:
2,6 milliárd forintból nem lehet egy egész ágazatot újjávarázsolni,
de a lehetőségeinkhez képest ez magas összeg. A közgazdasági
tényezők is sokat jelentenek, és tudomásul kell venni, hogy egész
Európában válság van.
Olvasom, hogy az alapanyag-előállítás
hosszú éveken át hanyatlott. Ezt a területet sem támogatta
kellően az előző kormányzat?
–Ez az egyik ok, a másik, a gazdasági viszonyok alakulása.
Jellemzően elsősorban alapanyagokat exportáltunk, ami azért
nem szerencsés, mert így nem Magyarországon teremtünk
munkahelyet. Célunk az, hogy minél magasabb feldolgozottságú
termékeket exportáljunk.
Tehát arra ne kerüljön sor, hogy a magyar
alapanyagokat külföldön feldolgozzák, és a kész terméket mi
vásároljuk vissza?
–Ezt mindenféleképpen el akarjuk kerülni. Az összes
feldolgozáshoz szükséges kapacitást ki kell használnunk. De o
különös helyzetben is vagyunk, mert gabonából például többet
termelünk, mint amennyit fel tudunk dolgozni, s ilyenkor a
felesleget el kell adni alapanyagként.
Másik téma: január közepétől EU rendelet szabályozza
az élelmiszer-adalékanyagok tisztasági követelményeit. Ez azt
jelenti, hogy eddig akkor minderre nem volt jogszabály?
–Hiányzott az egységes európai jogszabály az élelmiszer-adalékanyagok
felhasználására. Magyarországon eddig is szigorúan meghatároztuk
a tisztasági követelményeket, s a mostani EU-s szabály
legfeljebb a határértékeket módosítja. A Magyar Élelmiszerkönyv
mindent szabályoz, és mi a külföldről behozott termékeket is
átvizsgáljuk.
Sokak szerint
ezek az adalékanyagok is okolhatók a daganatos betegségek és
szívrohamok kialakulásáért. Mások pedig azt mondják: adalékanyag
nélkül nincs is élelmiszer.
–Majdnem minden élelmiszerben van adalékanyag. Általában
tartósító anyagokról beszélhetünk, és olyanokról, melyek
az élelmiszerek állagát hosszabb ideig megtartják. A jó adalékanyagok
természetes, nem káros adalékanyagból készülnek. Ettől függetlenül
meghatároztuk, mennyit lehet ezekből felhasználni az élelmiszerekben,
hogy az eredeti anyag maradjon túlsúlyban.
Medveczky Attila
|
