vissza a főoldalra

 

 

 2013.11.29. 

Az Unióban a negyedik legmagasabb létszámbővülést értük el

A kisgyermekes családoknál a munkát terhelő adókat csökkentjük

Család és munka, azaz a gyermekvállalás és munkavállalás összeegyeztetése témában tartott előadást a Fókuszban a CSALÁD című konferencián Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos a Parlamentben. A miniszteri biztos a munka és a család összeegyeztetésének irányába tett kormányzati lépéseket és eredményeket foglalta össze.

2012-ben 20 éves csúcsot ért el Magyarország a női foglalkoztatottságban. Mit jelent ez a számok tükrében?

 –Az elmúlt évben a nők foglalkoztatási rátája 20 éves csúcsra emelkedett, a 15-64 éves nők 52,1%-a dolgozott, ezzel az Unióban a negyedik legmagasabb létszámbővülést értük el. Csupán a nálunk sokkal nagyobb létszámú országok tudtak megelőzni bennünket, mint Németország, Nagy-Britannia és Olaszország. Növeli az eredmény értékét, hogy eközben a nemzetközi környezet más tendenciát mutatott, hisz 10 uniós országban csökkent a női foglalkoztatás. Mind a teljes munkaidősök – akik heti 35 óránál többet dolgoznak -, mind a részmunkaidősök száma emelkedett, sőt 2012 az első olyan évünk volt, amikor minden ötéves korcsoportban nőtt a foglalkoztatási mutató. Valamint a kisgyermekes anyák is15 ezer fővel többen dolgoznak  Azok a nők, akiknek a legfiatalabb gyermeke 6 évesnél kisebb amúgy a foglalkoztatás területén nagyobb kockázattal bírnak Magyarországon. A kormányváltás előtt 33,4%-uk volt jelen az aktív munkaerő-piacon, tavaly ez 36,1%-ra emelkedett, így 190 ezer kisgyermekes anya dolgozott.  

Mára tehát kialakult a rugalmas, családbarát munkaerőpiac hazánkban, vagy vannak még hiányosságok?

 –Azt gondolom, hogy kiváló alapok születtek meg, de még van teendőnk. Elvitathatatlan eredmény, hogy 2012-ben már minden hetedik kisgyermekes nő tudott részmunkaidőben dolgozni, 29 ezer fő., de ez még mindig nem annyi, ahányat szeretnének. A kormányváltás idején még csak 18 ezer volt ugyan a számuk. Szinte minden elemzés azt mutatja, hogy sokan vállalnának munkát, ha megoldható lenne, hogy csak heti 1-2 napot kelljen távol lenni a gyermektől, amíg kicsi. Gondot jelentett eddig, hogy a gyermek 1 éves korától csak akkor dolgozhatott az anya, ha lemondott a GYED-ről, és GYES-t igényelt, de az ezen idő alatt megkeresett bér nem tudta kompenzálni azt a jövedelem-kiesést, amit a GYED-ről a GYES-re történő visszalépés jelentett. Az anyák tehát kivárták a gyermek 2 éves korát, és csak utána jelentek meg a munkaerő-piacon. Ennyi idő viszont elég ahhoz, hogy nehezebb legyen munkát találni, hisz az időkiesés megkoptatta a korábbi lehetőségeiket, tudásukat. Mai adatok szerint 200 ezer GYES-en levő nő vagy főállású anya közül mindössze 20 ezer dolgozik az ellátás mellet.  A GYED melletti munkavégzés tilalmának feloldása, azaz a GYED extra csomag megoldás lesz a jövő évtől erre a problémára, s igazi áttörés várható a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában. A kormány lehetővé teszi ezzel az intézkedéssel, hogy a kisgyermekes anyák legálisan kiegészítő jövedelemhez juthassanak 2014-től ha a gyermek egy éves kora után munkába állhat úgy az anya, hogy nem kell lemondania a GYED és a GYES közti összegről, az is ott maradhat a családoknál.

 Miként lehet biztosítani azt, hogy a gyermekvállalás időszakában, hogy a kisgyermekes anyák se szoruljanak ki a foglalkoztatásból?

 –Úgy gondolom, erre a megoldás az atipikus, a részmunkaidős foglalkoztatási módok kiterjesztése. A foglalkoztathatóság fenntartásához biztosítani kell, hogy akár rövid időre, néhány hónapra visszamehessen a kisgyermekes anya dolgozni, és ezzel a csekély idővel is megmaradhatna az összes olyan kompetenciája, ami a munkavégzéshez kell. Sok terület kezdett el gondolkodni a kisgyermekes anyák helyzetével kapcsolatosan, több olyan kisebb és nagyobb cégről is tudok, ahol szakmai szinten komolyan kezelik már a kérdést. Pár évvel ezelőtt a munkaadók, munkavállalók, esetleg szakszervezetek ügyének tekintették csupán a foglalkoztatást, mára viszont sok civil és különféle szakmai szervezetek is keresnek megoldásokat, amelyek előremutatóak. Fontos látni, hogy a kisgyermekes anyaság egy átmeneti időszak, a gyermekek nőnek, önállósodnak, sőt később még segítenek is a családi munkában, és egy-két év alatt vissza tud állni a rendes munkarendbe az anya is. A munkaadók és munkavállalók mellé kell katalizátorként egy olyan szabályozó rendszer, ami segíti, generálja, hogy jó megoldások születhessenek. Egy adott munkahely szervezeti kultúrájától és a család lehetőségeitől függ, hogy egy-egy anyának mi a legjobb megoldás. Az egyik család inkább hetente egy-két napra tudja jobban megoldani a gyermek felügyeletét, másik pedig inkább minden nap, de csak rövidebb időre. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy jobbára egyedi megoldásokat alkalmaznak még a nagy létszámú munkahelyeken is.

 A kormány az elmúlt két évben milyen lépéseket tett a nők és a családok támogatása érdekében?

 –A kormányváltás után a válsággal és számos gazdasági problémával küzdő országban kellett elkezdeni a lehetőségekhez képest a leggyorsabban intézkedéseket foganatosítani a kisgyermekes családok ügyében is. A kérdéseket máshogy tettük fel, mint korábban, és más válaszokra is leltünk. Úgy láttuk jónak, ha a kisgyermekeseknél a munkát terhelő adókat csökkentjük, és ezzel ott hagyunk forrást, ahol megdolgoztak érte. 2011-től az egykulcsos személyi jövedelemadóval és a korábbinál sokkal jelentősebb családi adókedvezménnyel előnyökhöz juttattuk a munkájukból élő gyermekeseket, ez intézkedés elismerte a gyermekneveléssel együtt járó munka értékét. Ez utóbbi az egyik legnagyobb létszámot érintő kedvezmény ma az adórendszerünkben. A családi kedvezményeket igénybe vevők száma nagyobb, mint egymillió fő,és egy kicsivel több nő veszi igénybe, mint férfi. 2012. januártól lépett életbe az új munka törvénykönyve, ami megteremtette azt a kereteket, a munkaerő-piac kialakításához. 2013-tól pedig a munkahelyvédelmi akció keretében komoly járulékkedvezményeket biztosítottunk többek közt a kisgyermekeseket foglalkoztatóknak. A kormány ezt a támogatást a foglalkoztatásuk megkezdésétől számítva 3 évig biztosítja azoknak, akik az elmúlt 3 évben jöttek vissza a GYES/GYED/GYET-ről. A három év alatt összesen 858 ezer forinttal kevesebb járulékot kell fizetni a munkáltatónak, és a rendelkezésre álló adatok szerint szeptemberre már 31 ezer anya után érvényesítették. A jövő évtől ez az összeg tovább nő a 3 vagy több gyermekeseknél, mivel náluk 5 évig tart majd a kedvezményes időszak, amely alatt maximum 1.368 ezer forinttal kevesebbet kell fizetni a munkáltatónak. A legfrissebb, és egyik legnagyobb hatású intézkedés 2014-től a GYED melletti munkavégzés tilalmának feloldása.

 Milyen intézkedésekkel lehetett elérni azt, hogy 2012-ben a 12 évesnél nagyobb gyereket nevelő nők esetében közel 4%-kal haladta meg hazánk az uniós foglalkoztatottsági átlagot?

 –Az a tény, hogy mi a gyermekesek egyik szegmensében az átlagnál jóval magasabb értéket tudunk elérni is azt bizonyítja, hogy a magyar munkaerő-piac nem család és gyermekellenes, ahogy számos helyen mondják. Ha a munkavállalónak sikerül harmonikusan összehangolni a munkahelyi és a családi teendőket, akkor a munkáltatók semmi kifogása nincs a gyermekesekkel szemben. Ezt bizonyítja, hogy 75,3%-os foglalkoztatási mutató azoknál, akik legfiatalabb gyermeke már 12 évesnél nagyobb.

 Az egykulcsos adórendszer bevezetésével elindult –e a növekedett-e a gyermekszületések száma, és erősödött-e a családbarát munkaerőpiac?

 –Igen, ez volt az első lépés, ami a termékenységi mutató emelkedéséhez vezetett, de az egykulcsos adórendszerrel együtt indult a családi adókedvezmények rendszere is. Nem lehet szétbontani, hogy melyiknek mekkora hatása volt, több intézkedés együttes hatása képeződik le a statisztikákban. Ott vállalnak többen gyermeket, ahol többeknek van lehetősége részmunkaidőben dolgozni. Azokon a helyeken érzik nagyobb biztonságban magukat a nők a gyermekvállalás területén, ahol tudják, hogy van lehetőségük – nemcsak a jogszabályok tekintetében, de a munkahelyek szervezeti kultúrája terén is – a gyermek növekedtével folyamatosan egyre több feladatot vállalni a munka világában

 Az Unióban a női foglalkoztatottak 10%-a, míg a férfiaknak 19%-a önfoglalkoztató. Ez mennyire tér el a hazai arányoktól?

 –Tavaly hazánkban az önfoglalkoztatók 47 százalékának volt alkalmazottja, ezen belül az önfoglalkoztató nők 39 százalékának, a férfiak 51 százalékának. Az uniós országok közül ez az arány Magyarországon a legmagasabb, hiszen az unió átlaga csupán 24 százalék volt. Ennél az átlagánál a nők esetében 15 százalékkal, a férfiak esetében pedig 20 százalékkal magasabb a magyar arányszám. A nők esetében Magyarországot Írország, Németország és Franciaország követi, míg a férfiaknál 2011-ig Észtország vezette a rangsort, az élbolyban található még Ausztria és Németország. Az unióban így igaz, a női foglalkoztatottak 10 százaléka, míg a férfiaknak 19 százaléka önfoglalkoztató. Magyarország  kicsit az átlagtól elmarad, de így is az uniós középmezőnyben helyezkedik el. A nők 8%-a, a férfiak 14%-a önfoglalkoztató. Ezzel a 28 ország közül a nőknél a 16., a férfiaknál pedig a 19. helyet foglaljuk el.

 Arról van-e adata, hogy a következő költségvetési évre vonatkozóan mennyi pénzt szán a kormány a nők munkaerő-piaci helyzetének javítására?

 –Egy friss kimutatás szerint a munkahelyvédelmi akció keretében az első 9 hónapban 41 milliárd forintot érvényesítettek a munkáltatók a nők után. Ha ezt egész évre kivetítjük, akkor 55 milliárd forint körüli értékre számíthatunk az év végére. A tavalyi éves személyi jövedelemadó bevallások szerint a családi adókedvezmény miatt 84 milliárd forint maradt úgymond a nők pénztárcájában. Ha ez a két kedvezménytételt összeadjuk, az már 140 milliárd forintot jelent egy évre. Úgy gondolom ez biztosan nőni fog jövőre, mert a munkahelyvédelmi akció is és a családi adókedvezmény is kiszélesül. 2014-től azok a munkáltatók, akik 3 vagy több gyermeket nevelő nőket alkalmaznak a GYES után 5 évig kaphatnak járulékkedvezményt utánuk, illetve azok a munkavállalók, akik eddig nem tudták az teljes mértékben érvényesíteni a családi adókedvezményt, jövőre az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból is levonhatják.

 

Medveczky Attila