vissza a főoldalra

 2013.10.04. 

Intézkedéseink a köznevelés, azaz a gyerekek érdekét szolgálják

Minden olyan felvetés, amely szerint délutánonként „hozzáláncoljuk” a gyermekeket az iskolához, hamis, tehát hazugság

A pedagógusok béremeléséhez szükséges forrásokat a magyar emberek munkája révén az ország gazdasága teremtette elő. A kormány elődeivel ellentétben nem fedezet nélkül, hitelből emeli a béreket, hanem felelősséggel mérlegelte a lehetőségeket. Szerkesztőségünk vendége Dr. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár.

 Október 1-jétől minden pedagógus 30-80 ezer forinttal magasabb bért vihet haza. Ezzel az intézkedéssel javítani lehet a pedagógusok megbecsültségén?  

– Tudjuk, hogy önmagában a magasabb bér még nem eredményez kedvezőbb társadalmi megbecsültséget, de meghatározó mértékben hozzájárul ahhoz, hogy nőjön a hivatás presztízse. A statisztikai adatok szerint a hazai pedagógusbérek Európában hátulról a második helyen álltak, s mivel minden szakma népszerűsége jelentős mértékben függ a kereseti lehetőségektől, a pedagógushivatás alábecsültté vált. A béremelésen túl a kiszámítható előmeneteli rendszer, az új munkaszervezés - amely sokkal inkább megfelel a társadalmi igényeknek - is növeli a hivatás rangját. A korábbi gyakorlathoz képest lényeges változás, hogy szeptembertől a pedagógusok munkaidejébe a közvetlen pedagógiai munkával töltött munkaidő számít bele, s nemcsak a megtartott tanórák száma. A tanítás és a nevelés színvonalát növeli a szaktanácsadás, a tanfelügyelet, a minősítés, a Nemzeti Pedagógus Kar megszervezése – amely megalkotja a pedagógus társadalom szakmai-etikai kódexét – , és a pedagógusképzés megújítása. Ezekből az elemekből jól látható, hogy mennyire összetett csomagot tartalmaz az a köznevelési politika, amelytől a pedagógus társadalom megbecsültségének javulását, gyermekeink számára mindenütt jó iskolák biztosítását várjuk.

 Többen, akik pedagógusi diplomával rendelkeztek, éppen a kevés kereset miatt választottak más állást. Így ez a folyamat meggátolható?

 – Kétségtelen, hogy az alacsony fizetés jelentős szerepet játszott abban, hogy az elmúlt évtizedekben kiváló, tehetséges tanárok, tanítók fordítottak hátat hívatásuknak. De nemcsak a már pályán lévők megtartására törekszünk, hanem azt szeretnénk elérni, hogy a tehetséges fiatalok közül is minél többen válasszák a pedagógushivatást. Ezt szolgálja a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, amelyet azok a hallgatók nyerhetnek el, akik szeptemberben - immáron újra osztatlan képzésben - tanárszakon kezdték meg a tanulmányaikat. A havi 25-75 ezer forintos vissza nem térítendő ösztöndíjra szeptember 15-től 30-ig azok a - magyarországi egyetemen, főiskolán tanuló, Magyarországon vagy Magyarországgal szomszédos országban élő, magyar anyanyelvű - hallgatók pályázhatnak, akik vállalják, hogy diplomájuk megszerzése után legalább az ösztöndíj folyósításának idejével azonos időtartamig főállású tanárként dolgoznak majd. Azon túl, hogy már a képzés alatt anyagi motivációval a legjobbakat igyekszünk megnyerni a hivatás számára, a pályaelhagyók számát csökkentve minőségi változást eredményezhet a felvételinél bevezetett pályaalkalmassági vizsgálat. Ez egy olyan beszélgetés, amikor is az intézmény szakértői feltérképezik a leendő hallgató motiváltságát, a hivatás iránti elkötelezettségét. A napokban olvastam azt a gyorsjelentést, amely az ez évi tapasztalatokról számol be. Nagyon örültem annak, hogy még azok az egyetemi oktatói csoportok is, akik eddig fenntartásokkal éltek, azt jelezték, hogy az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A pedagógushivatást támogató rendszer bevezetésének, a hozzá kapcsolódó intézkedéseknek 10 éven belül kézzelfogható eredményei lesznek. Minden egyes változás, a köznevelés megújítása a gyerekek érdekeit szolgálja. Ez a pedagógusok helyzetét javító intézkedésekre is igaz, hiszen jó iskola nem létezik jó pedagógus nélkül. Jó pedagógus pedig nem élhet filléres gondokkal küszködve örökös létbizonytalanságban. Tudatos, helyes döntés volt, hogy a pedagógusképzés és a köznevelés megújítása párhuzamosan halad a Köznevelésért Felelős Államtitkárság irányítása alatt.

 Régóta lehet hallani a pedagógus társdalom elnőiesedéséről. Ennek okaként azt hozzák föl, hogy a férfiak, mint családfenntartók az alacsony bér miatt nem választják a tanári pályát. A béremeléssel mindez megváltoztatható?

 –A magasabb és kiszámíthatóbb bérezésnek lesz ilyen eredménye is. Hiszen sok férfi azért hagyta el a pályát, mert nem tudta magát értelmezni családfenntartó szerepben. A magasabb bérek, a tervezhető előrelépés a férfiak számára is vonzóbbá teszi a pályát, megadja azt a biztonságot, hogy munkájával el tudja tartani gyermekeit. Természetesen itt meg kell említeni azokat a családsegítő formákat is, melyeket a szociálpolitika biztosít. A családok erősítése, a fiatalok bátorítása a több gyermek vállalására a legkiemelkedőbb társadalompolitikai célunk. Ilyen értelemben a pedagóguspolitika összefügg a családok segítésével is.

 Tudják biztosítani a béremelés értékállóságát?

 –Igen. A bérek 2011-ben törvénybe foglalt rendszere garantálja, hogy a pedagógusbértábla számítási alapja a mindenkori minimálbér. A minimálbér emelésével a százalékban rögzített pedagógus bértételek tehát automatikusan nőnek. Ezen felül az októberben realizálódó béremelést négy éven keresztül továbbiak követik. Ez utóbbinak az az oka, hogy 2013 nyarára még nem lett olyan erős a gazdaságunk, hogy a 2011-es törvényben meghatározott teljes béremelés megvalósulhasson. A kormány ezért rendeletbe foglalta, hogy 2017-ig minden év szeptember elsejével az elmaradt 40 százalék további 10-10 százalékát megkapják a pedagógusok.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a béremelést nem hitelből valósítjuk meg, mint ahogyan azt 2002-ben tette az akkori szocialista kormány. A nagyobb anyagi megbecsülést a magyar gazdaság eredményei, az emberek munkája tette lehetővé. Hogy mekkora sikerről van szó, jól érzékelteti a számok nagyságrendje. A pedagógusok béremelése ebben az évben 32,5 milliárd, 2014-ben pedig közel 150 milliárd forintos költségvetési többlettel valósul meg. Ez nagyon, de nagyon sok pénz.

 Mégis lehet a szakszervezeti berkekben elégedetlenkedésekről olvasni. Horváth Péter, a Pedagógusok Szakszervezetének igazgató titkára kijelentette: „ bár az alapilletményben várható növekedés, októberben sokan fognak elégedetlenkedni, mert az életpályamodellben a képzettséget, minősítéseket, többszakosságot és szakvizsgát mellőzik.” Mi erről a véleménye?

 –Helytelenül állította mindezt az igazgató titkár úr, mert szó sincs az említettek mellőzéséről, csak éppen ezeket az elemeket fokozatosan vezetjük be az életpályamodellbe. Első lépcsőben azt tudtuk megtenni, hogy minden egyes pedagógust, akárhol is dolgozzék, a pedagógus 1 –kategóriának megfelelő bértételébe soroljuk, ami azt jelenti, hogy a jövedelmük lényegesen, átlagosan 34 százalékkal magasabb lesz, mint az előző években. A sajtócikkek, egyes politikusok és a hozzájuk közelálló érdekvédelmi szervezetek állításával ellentétben ez az átsorolás a képesítés és a pályán töltött idő szerint differenciált. Akárcsak szeptember 1-je előtt, a közalkalmazotti bértábla szerint.A 160 ezerből alig néhány száznak nem fog emelkedni most a jövedelme, ami abból adódik, hogy eddig nagyon magas kiegészítőt kaptak a munkáltatójuktól. Ezt a mostani béremelésen keresztül nem tudják biztosítani, ám egyedi vizsgálat alapján minden jogos kompenzációt megad számukra a kormányzat.

 Számos igazgató igen magas, akár 700 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezett. Róluk van szó?

 –Igen, ők tartoznak a már említett körbe. Azt világosan kell látni: a költségvetés eddig sem biztosított számukra a többi pedagógusénál magasabb alapbért, pótlékot, hanem az önkormányzatok egészítették ki különböző mértékű összeggel a központi költségvetésből járó béreket. Ezeknek a jogszerűsége vitathatatlan, hiszen az önkormányzat volt a fenntartó. De voltak megkérdőjelezhető rendszeres ügyeleti díjak, és megengedhetetlenül magas túlórák. Mi az azonos munkáért azonos bér elve alapján az országban egységesen a bértételnek, a kategóriának megfelelően állapítjuk meg a beosztott pedagógusok és az igazgatók bérét is, amelynek a felső határa nem fogja elérni a 750 ezer forintot. Tehát a költségvetés a mostani bértábla alapján díjazza az igazgatókat is. Ha ezen kívül más forrásból kapnak még kiegészítő jövedelmet, azt nem tudjuk befolyásolni.

 Államtitkár asszony többször hangsúlyozta a nevelés fontosságát az iskolákban. E hónaptól az általános iskolákban délutánonként 4-5 óráig maradnak iskolai programokon a gyerekek. Ennek is az a célja, hogy az iskola nevelési terep is legyen?

 – A nevelés – mióta az iskolát feltalálta az emberiség – elsősorban a család, de másodsorban az iskola feladata. A délutáni foglalkozás azon családok érdekében született, amelyek nem tudják megoldani, hogy a gyerek biztonságos körülmények közt, értelmes módon, ne magányosan otthon egyedül vagy éppen rossz társaságban, hanem gyerekek között, jó nevelői hatásoknak kitéve töltse el az idejét a tanítás után. Az új rend biztosítja, hogy gyermekük változatos iskolai foglalkozásokon vehessen részt. Sportolhat, zenélhet, leckét írhat, szakkörre, énekkarra járhat, játszhat, kirándulhat, és folytathatnám. Ezzel nemcsak a diák, hanem az iskola élete is színesebb lesz, ami azt eredményezheti, hogy egyre több gyerek örömmel vesz majd részt a felkínált programokon. Az adatok azt mutatják: évről évre növekszik azoknak a szülőknek a száma, akik kérik, hogy az iskola gondoskodjék gyermekük délutáni foglalkoztatásáról is. Minden olyan felvetés, amely szerint „hozzáláncoljuk” a gyermekeket az iskolához, hamis, tehát hazugság. Több helyen úgy állítják be, mintha minden kisgyereknek kötelező lenne a részvétel a délutáni foglalkozásokon, holott nem erről szól a jogszabály. Hanem arról, hogy az általános iskolának kötelező délutáni programokat, foglalkozásokat biztosítani, a gyerek pedig ezeket igénybe veheti, ha a család így dönt. Ha nem kíván élni a lehetőséggel, akkor a nem kötelező foglalkozásokról kérelmére elengedik a gyermeket – akár az egész tanévre is.

 Lényeges, amit mond, mert még pedagógusok is az ellenkezőjét terjesztik, s reméljük, csak tudatlanságból.

 –2011 őszétől kezdve ismert, hogy bevezetjük az iskola délután 4 óráig való nyitva tartását, mert már a törvény előkészítése során folyamatosan tájékoztattuk erről a társadalmat. Az intézményvezetők, a tanári karok közel két évig tervezgethették, készíthették elő a foglalkozásokat. Sajnálatos módon sokan elhiszik a megalapozatlan állításokat, és azt adják tovább. Ha valahol azt észlelik, hogy a gyereket a délutáni foglalkozásokra kényszerítik, kérem, jelezzék a tankerületi központnál.

 Mióta nagyobb figyelem jut a nevelésre, csökkent az iskolai agresszió mértéke?

 –Az elmúlt tanévben sem az államtitkársághoz, sem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz egyetlen egy súlyos agresszív iskolai esetről sem érkezett jelentés. Ez jól érzékelteti, hogy jelentősen csökkent azoknak a bűncselekmény határát súroló esetek száma, melyek 2010 előtt napirenden voltak. Sok iskolai vezető is arról számol be, hogy a gyerekek és a szülők mindinkább tiszteletben tartják az erkölcsi és közösségi normákat.

Medveczky Attila