|
 2013.10.04.
Összesen mintegy 50 milliárd forint
marad a családok zsebében
A csődvédelemmel a bankok is jobban járnak, mert megkapják hátralékuk
jelentős részét
Kiszélesítik a gyermekek utáni adókedvezményt, így
azt a jövőben nemcsak a személyi jövedelemadóból, hanem a járulékból
is le lehet majd vonni, segítve ezzel a kisjövedelmű, gyermekes
családokat.
A KDNP javaslata szerint kiszélesítik a gyermekek után
járó adókedvezményt. Legyen kedves arról beszélni, hogy
mindez kiket érint? – kérdezem Harrach Pétert, a KDNP
országgyűlési frakcióvezetőjét.
–A KDNP keresztény szociális eszméket valló párt,
s ma ez azt jelenti, hogy a családok ügyével kell
foglalkoznunk. A magyar családok nehéz helyzetbe kerültek, s mi
ezért támogatjuk a rezsicsökkentést, és a devizahitelesek
problémájának megoldását. Emellett vannak saját kezdeményezéseink,
melyekkel szeretnék tovább segíteni a családokon. Természetesen
a családnak, mint intézménynek, az egészséges társadalom
alapjának a megerősítése is fontos számunkra, főleg most,
mikor vannak olyan politikai szereplők, akik a család intézményét
gyengíteni kívánják. A kérdésére válaszolva el kell
mondanom, eddig 180 milliárd forintot tudtak a családok igénybe
venni az adókedvezménnyel. Viszont voltak olyan családok, akik
ezt az adókedvezményt nem tudták teljes egészében kihasználni,
éppen azért, mert kevesebb jövedelemmel rendelkeztek, és több
gyermeket nevelnek. Tehát a jövedelmükhöz képest több volt a
lehetőség, mint amennyit ténylegesen igénybe vettek. Rajtuk kívántunk
segíteni azzal, hogy javasoltuk, ne csak a személyi jövedelemadóból,
hanem a járulékból is le lehessen vonni a gyermekek utáni adókedvezményt.
A javaslatunk szerint a 16%-os SZJA-n túl a 17%-os járulék is része
lehet a kedvezménynek. Ezzel segítséget kapnak a kisjövedelmű
és több gyermeket nevelő családok. Ezt egy példával érzékeltetem:
Egy háromgyermekes család, ahol a szülők együttes jövedelme
bruttó 400 ezer forint, leírhatna az adójából havi 99 ezer
forintot a 3 gyermek után. Mivel – ha jól számoltam - 64 ezer
forint személyi jövedelemadót fizetnek, még marad 35 ezer
forintos lehetőségük. Azt kívánjuk lehetővé tenni a módosítással,
hogy ezt a járulékukból írják le. Ezzel a bővítéssel hozzávetőlegesen
évente újabb 50 milliárd forint marad a családok zsebében.
Mikor születik erről a javaslatról törvény?
–Az őszi ülésszakban a törvényjavaslat a
parlament elé kerül és 2014. januárjától életbe lép a törvény.
Bangóné Borbély Ildikó, a szocialista párt elnökségi
úgy véli, a Fidesz-KDNP a mostani bejelentéssel elismerte, hogy
megbukott az általa bevezetett adórendszer. Mi erről frakcióvezető
úr véleménye?
–Az adórendszer nem megbukott, hanem sikeres, és azért,
hogy még sikeresebb legyen, bővítjük a kedvezményezettek körét.
Térjünk rá a családi csődvédelemről szóló törvényre,
amit szintén frakciójuk dolgozott ki. Elképzelésük szerint
miként működne a csődvédelem?
–Európa több országában is működik a magáncsőd
intézménye, s azoknál a családoknál lép életbe, ahol a
vagyoni és jövedelmi helyeztük illetve a gazdálkodásuk változtatásával,
valamint a pénzintézettel való kapcsolatukban különböző átütemezéssel
megoldható a törlesztés. Ahol teljesen fizetésképtelen a család,
ott ezt az intézményt nem lehet használni, de ott már igen,
ahol a pénzügyi kultúrájuk még nem elég kifinomult ahhoz,
hogy megoldják a problémájukat, s nem mernek olyan nagyobb akciókba
belefogni, mint például a gépkocsijuk, vagy a nyaralójuk eladása,
vagy nem tudnak a pénzintézetekkel úgy tárgyalni, hogy
kezelhető konstrukció jöjjön létre. Ezért pénzügyi
ismeretekkel bíró gondnokra van szükség, aki egyúttal szociális
munkás is. A családi csődvédelem kizárólag önkéntes alapon
működik, viszont aki ezt a megoldást vállalja, annak együtt
kell működnie a csődgondokkal. A legtöbb országban úgy működik
ez a rendszer, hogy fegyelmezett törlesztés esetén a tartozás
egy részét elengedik. Lehetőséget szeretnénk biztosítani a
devizahitelek és más okokból eladósodott családoknak, ami három
fél – az érintett, az állam és a pénzintézet – együttműködésére
épül.
A bankok mennyire értenek egyet a családi csődvédelemről
szóló javaslataikkal?
–Amikor javaslatunkat ismertettük, a bankok nem túlzottan
lelkesedtek iránta. Pedig a csődvédelemmel a bankok is jobban járnak,
mert így legalább megkapják hátralékuk jelentős részét,
ellenkező esetben fizetésképtelenné válik a család, ami
egyik félnek sem jó.
Olyan aggodalmakról is hallani, hogy a magáncsőd
bevezetésével megszüntethetik a fűtési idény idején való
kilakoltatási moratóriumot is. Onnantól kezdve felgyorsulhatnak
az árverezések is.
–Ez nem igaz, mert a fűtési idényre szóló moratórium önálló
intézkedés, a csődvédelem pedig önkéntességen alapuló,
kissé bonyolultabb rendszer, s a kettőnek semmi köze egymáshoz.
A csődvédelemről szóló javaslatukat is az ősszel tárgyalja
a parlament?
–Igen. Jelenleg a tárcák közötti egyeztetés
folyik.
Milyen hosszú lenne a csődeljárás időtartama?
–Ez nyilván a hátraléktól is függ. A nemzetközi gyakorlatban öt
év.
Elérhető lenne, hogy az adósok a hitel törlesztése közben
saját otthonukban maradjanak?
-Igen.
A családi csődvédelmi rendszert bírálók szerint még
az olyan kétgyermekes családok sem férnek be a magáncsőd követelményei
közé, ahol mindkét szülő dolgozik – de csak minimálbért
keresnek–, mert túl alacsony az egy főre jutó jövedelem.
– Mivel a csődgondnok minden elérhető lehetőséget
ismer, nincs olyan család, amelyiknek ne találna emberséges
megoldást a legsúlyosabb helyzetben is.
Medveczky Attila
|
