Függetlenség

2013.10.04.

Jelentős útfelújítások Monor térségében

2014-ig befejeződnek a településközponti rekonstrukciók, és a választókerületben elvégezték az iskolák, óvodák korszerűsítését

Monor helyzete, ha nem is a leginkább prosperáló Budapest közeli városok kategóriájába tartozik, de stabil, sőt kifejezetten pozitív változásokat ért el és továbbiakat vetít előre. E pozitív kilátások döntően két tényezőnek, a gyorsforgalmi úthálózat várható kiépülésének (M0 és M4), illetve a növekvő forgalmú és súlyú Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kisugárzásának köszönhetőek.

Monoron a közelmúlt leglényegesebb fejlesztése a főtér rekonstrukciója volt. Ennek csupán esztétikai jelentősége van, vagy pedig azt várják, hogy több vállalkozó jelenik meg a főtéren?– kérdezem Pogácsás Tibor országgyűlési képviselőt, Monor polgármesterét.

–Az egyik cél a közlekedésfejlesztés volt; a város két fő közlekedési útjának csomópontja körforgalommá épült át, megújultak a parkolók. A Fő utca környéke és főtér parkja is megszépült, de ezzel egy időben felújítottuk a városi könyvtárt, és a zeneiskolát. Esetünkben nem csak a külső homlokzatot renováltuk, hanem az akadálymentesítés, és a vizes blokk felújítása is megtörtént. A régi postaépületet is felújítottuk, és emellett még üzlethelyiségek is épültek.

A fejlesztések előtt ki szokta kérni a polgármester, vagy a képviselőtestület a település lakóinak véleményét?

–A fejlesztésekről, a beruházásokról állandó a párbeszéd a lakossággal. A főtér rekonstrukciójával kapcsolatban a közmeghallhatáson és civil egyesületekkel is egyeztettünk. A program lezárását megelőző fél évben folyamatos lehetőség volt még a magánszemélyeknek is véleményt formálni. Még a projekt előkészítéséhez tartozott egy kérdőíves és egy riportszerű felmérés is. Ennek alapján készítettük el a városfejlesztési stratégiát.

Polgármester úr említette az új üzlethelyiségeket. Még évekkel ezelőtt adták át a monori piacot. Ez úgynevezett őstermelői piac?

–Amikor a városmegújításának első lépéseként megterveztük a monori piacot, az volt a szándékunk, hogy a bevásárlóközpontoknak egy kisvárosias formáját hozzuk létre. Így magánüzletek ölelik körbe a piacot – ezt a monori vállalkozók saját forrásból finanszírozták. A piacteret, annak lefedését, illetve a közművesítést, a parkolókat a város építette. Az önkormányzat és a vállalkozók összefogásából megteremtődött épület körül egyrészt korszerű üzletek alakultak, másrészt a piacon az őstermelők árulják portékáikat.

A 18 ezres lélekszámú Monor igen közel fekszik Budapesthez. Alvóvárosról van szó, vagy pedig egyre többen tudnak helyben munkát találni?

–Monor jellemzően alvóváros; az M0-ás körgyűrű körüli ipari fejlesztések, logisztikai bázisok a városon belül nem lendítették föl az ipart. Így főleg a környékbeli településekre és a közel eső fővárosi kerületekbe járnak be dolgozni a település lakói. Emellett nőnek a helyi, főleg a kisvállalkozásoknál megjelenő munkahelyek száma.

Régebben az egri káptalan monori birtokán a helybeli lakosok telepítették a szőlőt. Pincehegy is van a város szélében, ami még kevésbé ismert. Ennek hogyan lehet megteremteni a megfelelő marketingjét?

–Folyamatban van a pincehegy környékének újraszabályozása, már csak azért is, mert egyre több turista keresi föl a területet. Komoly programokat szervezünk, hogy ezzel is megerősítsük a borturizmust a Srázsahegyen. Jövő januárban már negyedik alkalommal rendezzük meg a Jégvirágtól Borvirágig Fesztivált, a Borvidékek Hétvégéjére pedig nyaranta kerül sor. Mindig rendezvény nagyon sikeres; s emellett a nyitott pincék programon belül minden hétvégén vannak olyan pincék, melyek fogadják az idelátogatókat.

Jelenleg Pest megye 7. számú választókerületének képviselője. Jelenleg Ecser, Maglód, Vecsés, Gyömrő, Monor, Monorierdő, Üllő és Péteri települései tartoznak önhöz. Visszatekintve az elmúlt három évre milyen pozitív dolgokat tudna említeni választókörzetével kapcsolatban?

–2014-től kevesebb képviselő ül majd a parlamentben, és megváltoztak a választókerületi határok. Így a mostani 7. számú választókerület településeinek többsége majd a Vecsés központú kerülethez tartozik. Én pedig a monori központú választókerületben méretem meg magam, ami 20 új településsel bővülve teljesen új körzet. Az egész térségre elmondható, hogy 2014-ig befejeződnek a településközponti rekonstrukciók, s ezen túlmenően folyamatosan elvégezték az iskolák, óvodák korszerűsítését. Az elkövetkező hetekben is tovább dolgoznak a településeket összekötő utak burkolatának megerősítésén, ami nagyon sok ember igényét elégíti ki, mert lényegesek az infrastrukturális fejlesztések. Az útfelújítások Sülysáptól Monoron, Nyáregyházán át Ceglédbercelig több települést is érintenek.

Mennyire ismeri az új választókerület településeit?

–Ezen települések többségére jellemző, hogy a lakosok nagy része mezőgazdaságból él, ezért mindent meg kell tenni az agrárium fejlesztésért, de a legsürgetőbb feladat az úthálózat felújítása, rendbetétele.

Meg lehet találni az összhangot, hogy egy település egyben élhető és a fejlődő is legyen?

–Ez a probléma igazából a közvetlen agglomerációs térségeket érinti, az új választókerületben már nincs ilyen település. Ugyanakkor a problémák részben hasonlóak: az autópályák mellé települő nagy cégek felbontják a régi hagyományos falusi struktúrákat. De ebben a térségben nem lesz olyan típusú torzulás, mint a Budapesttől közvetlen nyugatra eső részen, ahol az ipar teljesen rátelepszik a településekre.

Hogyan látja, mennyiben tudatosultak a választókerület lakóiban a földtörvény pozitívumai?

–A legtöbb termelő tudja, hogy az új földtörvény tartalmaz EU-tagságunkból eredő kompromisszumokat is, de alapvetően az eddiginél lényegesen jobb helyzetbe hozza a föld művelőit, és alapvetően korlátozza azt, hogy spekulációs célzattal vásároljanak termőföldet. További lényeges elem, hogy a településen létrehozó bizottságok nagy szabadsággal tudják megakadályozni akár bel-, akár külföldi spekuláns földhöz jutását. Tehát sokan tudják, hogy mindez nem csupán rövid távú megoldás a magyar föld védelmére.

Medveczky Attila