|
 2013.10.04.
Célunk, hogy visszatérjen a közösségi
élet a belvárosba
Ahogy letelepedtek Budapest központjába a plázák, elkezdődött
a kis üzletek lepusztulása
Budapesten fontos
cél, hogy a közösségi élet a bevásárlóközpontokból
visszatérjen a közterekre, ezért olyan komplex, funkciójában,
összetettségében új ötletrendszert kerestek a „Rögtön jövök”
programmal, ami nemcsak azt mutatja meg, van egy olyan üzlet, ami
kiadásra vár, hanem a közösségi érdekek bevonásával lehetővé
teszi azt, hogy újra megjelenjen a kirakatokban az élet. Ughy
Attila, Budapest XVIII. kerületének polgármestere, a Fővárosi
Önkormányzat városképvédelmi és városfejlesztési tanácsnoka
szerkesztőségünknek
elmondta: Míg régen a közösség döntött a közösségi terek
működéséről, ma már a profitérdekelt tulajdonos az, aki
mindezt szabályozza.
Mi késztette önöket a „Rögtön jövök”
program megalkotására?
–Esetünkben jóval többről van szó, mint, hogy az üres
üzletekben kereskedelmi egységek jöjjenek létre, hanem városszerkezeti,
városszociológia probléma megoldási kísérletéről kell beszélni.
Már az ókori városokban is az a terület, ahol a kereskedelem
zajlott, a főtér, az agora volt. Az agorának nem csak
kereskedelmi funkciója volt, hanem társadalmi is. Találkozási
pont volt, ahol összejöttek az emberek és megbeszélték a város
ügyeit. Tehát közösségi térről van szó. Minden település
életében lényeges kérdés volt a piac ügye, de mindig az
adott közösség rendelkezett arról, hogy a piacokat miként
használják. Így a nyitva tartást, az áruk behozatalát, tehát
a magának az agora szabályrendszerét a város közössége határozta
meg. Most a globális világban, a plázák nem csak kereskedelmi
helyként funkcionálnak, hanem a közösségi tér szerepére is
pályáztak, és bizonyos sikeresen. Gondoljunk csak bele, hogy a
fővárosi plázákban szökőkutak üzemelnek, éttermek, s van,
ahol a tetőteraszon különböző rendezvényeket, koncerteket
tartanak. Míg régen a közösség döntött a közösségi terek
működéséről, ma már a profitérdekelt tulajdonos az, aki
mindezt szabályozza. Ezzel privatizálták a közösség tereit a
multinacionális bevásárlóközpontok. Nem azért zártak be az
üzletek a közutak mellett, s így csúnya portálok jöttek létre,
mert nincs igény a termékre, hanem, mert a vásárlás és a közösségi
együttlét terei a plázákba kerültek át. Természetesen ezt
azzal is elérték, hogy a plázák üzleti közös promóciós
kampányokat, reklámokat folytatnak, s könnyebb mind a vevőknek,
mind az áruszállítóknak a parkolási lehetőség. Ezekre a kihívásokra
próbál Budapest most válaszokat találni. Egy a közterüéleten
lévő új bolt megnyitása még önmagában kevés, ezért is
lenne lényeges a közösségi életet visszahozni a városi üzletekbe.
A „Rögtön jövök” pályázat lényege, hogy első körben
felhívjuk az üresen maradt üzletekre kampányszerűen a
figyelmet, majd szeretnénk pop-art boltokat nyitni, ami fiatal képzőművészeknek,
népművészeknek, művészeti egyesületeknek adna helyt egyrészt
termékbemutatás-és eladás, másrészt termékkészítés céljából.
Ezeknek a kis üzleteknek pedig közösségteremtő szerepük
lesz. Ha már kialakult a közösség, akkor annak az igényeit is
ki kell elégíteni, így például kávézók, péküzletek nyílhatnak
meg a pop-art boltok közelében. Először tehát vissza kell csábítani
a plázákból a közösséget a jelenleg elhagyott belvárosi utcákba,
majd ezzel, a keresletet generálva, megtöltődnek tartalommal az
üzletek. Akkor már a portálok, kirakatok rendezettek lesznek,
az üzletek előtti részek is megszépülnek, s ami a
legfontosabb: visszatér a közösségi élet a belvárosba. Azt
tudom, hogy mindezt a tervet elmondani könnyebb, mint ténylegesen
megvalósítani, mert az előző 20 esztendőben a városnak ezt a
közösségteremtő funkcióját nem értették meg a döntéshozók.
Tehát a Demszky-féle városvezetés semmit sem tett ennek a
problémának az orvoslása érdekében.
Arról is olvasni, hogy sok boltos a magas adók miatt zárta
be az üzletét.
–Ez nem igaz, mert ezek az üzletek nem most, hanem
10-15 évvel ezelőtt zártak be. Tehát folyamatos lepusztulásról
beszélhetünk, ami a plázáknak Budapest központjába való
településével kezdődött el. Az üzletek közösségi funkciója
szűnt meg. Ha már a magas adókat említi: miért nem „halt
ki” a Ráday utca, vagy a Liszt Ferenc tér? Azért, mert azokon
a helyeken erős a vállalkozói összefogás, megpróbálnak saját
közösségi marketinget kialakítani, és így egységesen képesek
fellépni akár a szabályozókkal szemben is. És bizony mindkét
hely közösségi térré alakult. A tulajdonosok pedig nem egymás
ellenében dolgoznak, hanem egymást erősítve próbálják meg
üzleteiket működtetni. Amit el akarunk érni, nem példanélküli,
hiszen Bécsben, sőt Győr belvárosában is kialakultak a valódi
közösségi terek.
Miért a Kossuth Lajos utca lett a mintaprojekt helyszíne?
–Nem csak a Kossuth Lajos utca, hanem a főváros centrumának
közvetlen környezete szerepel a központi elemként. Már 18 önkormányzat
csatlakozott a „Rögtön jövök” programhoz; de a peremkerületeknél
más okokra vezethetők vissza a valódi közösségi terek megszűnés,
mint Budapest központjában. Annak pedig tudatában vagyunk, hogy
nem lesz könnyű a program megvalósítása, mert a plázák nem
érdekeltek abban, hogy a vevőkörük elszokjon tőlük, s a város
sikere vigye elképzelését. Ezért legalább 4-5 évre szükség
van, hogy a program alapos végrehajtásával a belvárosba
visszatérjen az élet.
Medveczky Attila
|
