|
 2013.10.11.
Magyargyalázó emlékművet állítanának
Temesvár központjába
Ha táblát helyeznek el egy idegenforgalmi nevezetességen, akkor
mellőzik a magyar nyelvű feliratot
Nicolae Robu
temesvári polgármester a saját facebook közösségi oldalán végez
felmérést a magyarok által „szégyenszobornak” is nevezett
osztrák katonai emlékmű köztéri felállítása kérdésében.
Mi ennek a szobornak a története? – kérdezem Kása
Zsolttól, az Erdélyi Magyar Néppárt temesvári szervezete elnökétől.
–Ennek a katonai emlékműnek a létezéséről sokan
csak most szereztek tudomást, hiszen 1936-tól a Lippai úti
temetőben áll, az osztrák katonai tömegsír mellett. Ezt a
szoborcsoportot még a kiegyezés előtt állították fel,
1853-ban, hogy emléket állítsanak azon osztrák katonáknak,
akik védték a várat a magyarok támadásaitól. A másik cél a
magyar honvédek kigúnyolása volt. Az emlékmű több részből
állt: egy obeliszkből, ami ma is látható, s ezen kívül az építményen
allegorikus alakok jelezték az osztrák katona fő jellemvonásait.
Az emlékmű talapzatáról gúnyos alakok acsarkodtak felfelé, a
magyar honvédeket jelképezve. A magyar lakosság többször
megrongálta az alkotást, ezért az emlékmű gúnyos alakjait még
a XIX. század végén eltávolították.
A szobor mostani felállítása sugallhatja-e azt,
hogy Temesvár akkori román lakói – bár nem tudom, mennyien
voltak – hűségesek voltak a Habsburg-házhoz, vagy egyszerű
provokációról van szó?
–Az 1840-es években nagyon jelentéktelen volt Temesvár
román lakossága. Még az 1920-as évek elején is a románok
csak 20%-ban voltak jelen a városban. Több olyan történészt
ismerek, aki javasolta ennek a szobornak a fölállítását, s ő
bennük nem az élt, hogy a magyar lakosságot bántsák meg
ezzel. Ők felfedeztek egy szobrot a temetőben, s úgy gondolták,
milyen jó lenne azt köztéren elhelyezni, mert Temesváron kevés
a XIX. századból való emlékmű. Akkor ezek a történészek
nem is tudták, hogy kik és mi ellen készítették ezt az alkotást.
Nekünk ezzel a szoborral az a fő bajunk, hogy a magyar lakosság
ellen készült. A polgármester sem gondolta először végig,
hogy milyen reakciókat válthat ki a szobor felállításával,
de már nem akar módosítani eredeti elképzelésén.
Tehát bármi is lesz a fölmérés végeredménye, Robu
polgármester felállítatja a szégyenszobrot?
–Nagyon tragikomikus ilyen dologban fölmérést végezni,
mivel Temesvár magyar közössége körülbelül 5%-os. Így a többség
biztos, hogy igennel válaszol. Értesüléseim szerint 250 válaszadóból
csak 25-en ellenzik az osztrák emlékmű köztéri felállítását.
Ezért felháborítóbbnak tartom magát a felmérést, mint a
szobor áthelyezését. Ezzel a közvélemény kutatással talán
a polgármester saját magát akarja legitimálni. A magyar közösség
felszólalt a szobor felállítása ellen, s minden más felmérés
csak a polgármester úr játékszere.
Tudtommal a magyarok körében is elindult egy aláírásgyűjtés.
–Így van; a magyar közösség ezzel kifejezte azt,
hogy a szobor maradjon meg az eredeti helyén, de nem hiszem, hogy
ez befolyásolja majd a polgármestert a döntésében.
Nicolae Robu melyik párt színeiben politizál?
–Szociál-liberális koalíció színeiben nyerte meg a választást,
s ő a liberális párt tagja.
Elképzelhető, hogy a szoborállítási akcióval szavazókat
is szeretne nyerni?
–Bizonyára ez is az egyik motiváció. A polgármester
zt hirdeti, minden népnek szembesülnie kell saját történelmével,
így a magyaroknak is.
Ha a magyarok akarnak visszaállítani egy szobrot, emlékművet,
régi utcanevet, akkor az szinte lehetetlen, de egy régi, szintén
nem román, de ellenünk fogalmazott emlékművet a románok állítanának
vissza.
–Ez így van; lehetetlen elérni, hogy közterületet
nevezzenek el olyan híres temesvári személyiségről, mint például
Székely László, építész. A parknak azóta is román neve
van. Ami szintén fölháborító, hogyha táblát helyeznek ki
egy idegenforgalmi nevezetességen, francia, spanyol, német nyelvű
feliratokat raknak ki, és a magyart mellőzik. Holott, ha nem is
vesszük figyelembe a helyi magyar közösséget, Temesvárra főleg
Magyarországról érkeznek turisták.
Mennyire feszültségterhes Temesváron a magyar és a
román ajkúak közti viszony?
–A lakosság körében nincs különösebb gond az együttélésében,
eléggé toleráns légkör figyelhető meg. Ennek fő oka, hogy
annyira elenyésző a kisebbségek aránya, hogy az nem vezet
konfliktushoz.
Milyen eszközök vannak a magyar pártok helyi
szervezeteinek kezében a véleménynyilvánításhoz?
–Mivel a magyarságnak nincs képviselője a városi tanácsban,
így a tiltakozáson, és a petíciók benyújtásán kívül
nincs más módszerünk. Ha komoly sérelmek lépnek föl a közösségünkkel
szemben, akkor jogi úton próbáljuk azokat orvosolni.
Medveczky Attila
|
