vissza a főoldalra

 

 

 2013.10.11. 

A Nemzeti Fehérjeprogram az Alaptörvényben foglalt törekvés megvalósulását kívánja segíteni

A hazai gazdálkodók számára az idei évben négy helyszínen valósult meg fajta és agrotechnikai bemutató, melyek a szójatermesztés versenyképességét és vonzóvá tételét célozták

A Nemzeti Vidékstratégiában olyan prioritások szerepelnek, mint az élelmiszer-önrendelkezés erősítése, a helyi élelmiszerpiacok védelme. Azt is egyértelműsítik, hogy Magyarország génmódosított (GM) növényektől való mentességét a jövőben is meg kell őrizni. A honatyák ez utóbbi melletti elkötelezettségüket azzal is jelezték, hogy a genetikailag módosított élőlényektől (GMO-k) mentes mezőgazdaság koncepcióját az Alkotmányban is megemlítik. Szerkesztőségünk vendége Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár.

 Azért volt szükséges a Nemzeti Fehérjeprogram megalkotására, mert az alaptörvény is szól a genetikailag módosított élőlényektől mentes hazai mezőgazdaságról?

 –Alaptörvényünk XX. cikke (2) bekezdése szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez és e jog érvényesülését Magyarország többek között genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő. A Nemzeti Fehérjeprogram az Alaptörvényben foglalt törekvés megvalósulását kívánja segíteni.

 Tudtommal a magyar takarmányipar kénytelen nagy mennyiségű szóját importálni Dél- és Észak-Amerikából, ahol márpedig a szójafajták 90–95%-a génmódosított. Miként lehet változtatni ezen az állapoton? Tehát lehet-e csökkenteni a tengerentúli fehérjeimportot?

 –Az EU-27 szójadara felhasználása éves szinten 31 millió tonna és ebből csupán 2% a saját termésű szójából gyártott dara. Az összes szójadara felhasználás 68%-a import és 30%-a import szójababból készül az EU-ban. Magyarországon a takarmányozás alapvetően gabona és szója alapú. Magyarország szója igénye évente kb. 900 ezer tonna. Az éves igényt átlagosan 600 ezer tonnás szójadara import és a közel 70-80 ezer tonnás hazai termesztés fedezi. Így a Magyarországon felhasznált összes szójadara csupán 10%-a saját termelésű szójából gyártott dara, ami azért hozzávetőlegesen ötszöröse az EU-27 átlagának. A szójadara hazai alapanyagokkal történő előállítása, tehát a tengerentúli fehérjeimport kiváltása termelési és gazdaságossági akadályok miatt rövid- és középtávon nehezen megoldható.

 A Kárpát-medence megfelelő ökológiai adottságokkal rendelkezik a szójatermesztéshez. Jelenleg méltatlanul kis területen – 30–40 ezer hektáron vetnek ilyen növényt. Miben látja ennek az okát?

 –Magyarországon az 1980-as években a szója termőterület közel 66 ezer hektár volt, 1,6 tonna/hektár hozammal. A legnagyobb szója termést 1989-ben takarították be, közel 118 ezer tonnát, 2,2 tonna/hektáros termésátlaggal. A 90-es években a területnagyság drasztikusan csökkent és 1994-ben érte el mélypontját közel 10 ezer hektáros területnagysággal. A csökkenés oka valószínűleg a fehérjenövények támogatásának megszűnésében és a termőföld tulajdonlásában bekövetkezett változásokban keresendő. A 2000. évtől kezdett a szója termesztési területnagyság ismét növekedni és jelenleg stabilan 30-35 ezer hektár.

 Van-e mód a fehérjenövényeknél az európai uniós támogatás erősítésére?

 –A 2013. június 24-25-ei Mezőgazdasági és Halászati Miniszterek ülésén politikai megállapodás született ebben a témában is, van előrelépés. A Közös Agrárpolitika eszköztárába számos speciális támogatási lehetőség beépült, amely a magyar célok megvalósítását segítheti. A kereteket adó, végleges európai uniós jogszabályok ugyanakkor csak 2013 végén, a végrehajtási szabályok 2014 tavaszán-nyarán várhatóak. A hazai fehérje előállítás számára véleményünk szerint az egyik leginkább ösztönző lehet a fehérjenövényekre adható termeléshez kötött támogatás, amely – későbbi döntésektől függően - akár 25 millió euró/év nagyságrendet is lehet majd.

 A takarmány előállító egységeket hogyan lehet arra ösztökélni, hogy a jól bejáratott tengerentúli szója helyett hazai szóját vagy fehérjenövényeket használjanak fel a tápok receptúráiban?

 –Ha garantáltan GM-mentes hazai szóját vagy más fehérjenövényt használnak fel az állatok takarmányozására, és a fogyasztók mind inkább hajlandóak is megfizetni ennek költségét, akkor a piac tudja a legerősebb ösztönzőt jelenteni a takarmányreceptúrák megfelelő alakításához.

 Milyen feladatokat szánnak a programon belül nemesítéssel foglalkozó kutatóintézeteknek?

 –A Vidékfejlesztési Minisztérium kutatóintézeti hálózatában kiemelt figyelem irányul a Nemzeti Fehérjeprogramot segítő kutatásokra. A nemesítés, a termesztés, a növényvédelem, a feldolgozás területén megvalósuló kutatások segíthetik a versenyképes szójabab termesztés alapjainak megteremtését. A kutatási területek egyik kiemelt iránya a hazai termelésű és feldolgozású fehérjenövények takarmányreceptúrákba illesztése, az ehhez szükséges vizsgálatokat kivitelezése, a saját célú feldolgozás támogatása.

 Nem gondolkodnak-e olyan mintagazdaságok létrehozásán, ahol a termelők személyesen meggyőződhetnek arról, hogy érdemes fehérjenövényekkel foglalkozni? /Milyen módszerrel lehet Magyarországon a termelőket ösztönözni a takarmánynövény-termesztésre?

 –A termelők számára a legnagyobb ösztönző az eredményes és legfőképpen a nyereséges termesztés, ezért a tárca kiemelten kíván foglalkozni az agrotechnikai és fajta-háttérrel. A Magyarországon eredményesen-gazdaságosan fehérjenövényt termesztők szakmai segítséget kívánnak nyújtani a szójatermesztésbe belépőknek. A hazai gazdálkodók számára az idei évben 4 helyszínen valósult meg fajta és agrotechnikai bemutató, melyek a szójatermesztés versenyképességét és vonzóvá tételét célozták. A bemutatók a szójatermesztés-feldolgozás-értékesítés vertikum szereplőit magába foglaló szakmai szervezet a Magyar Szója Nonprofit Kft., közreműködésével valósultak meg. Olyan képzési programokat szükséges még megvalósítani a termelők részére, amelyekkel helyben vagy a környékükön megszerezhetik a legalapvetőbb ismereteket, és azt a tudást is, amellyel akár nagyobb jövedelemre is szert tehetnek fehérjenövény termesztésével, mint más szántóföldi kultúrák esetében. A biztos piac és jövedelem, a saját tevékenységébe való illeszthetőség a legnagyobb ösztönző a mezőgazdasági termelő számára.

 Elképzelhető, hogy hatékony védjegyrendszerrel a fogyasztókat ösztönözni lehetne arra, hogy helyben előállított és GM-mentes hazai termékek mellett döntsenek?

 –Magyarország kiemelten fontosnak ítéli a Duna -menti szója nyilatkozatban foglalt azon törekvést, hogy biztosítani szükséges a fogyasztói igényeken alapuló szabad választást. A választás szabadsága az előállítás átlátható nyomon-követhetőségében, a minősítő szervezetek által ellenőrzött hiteles termékismertetők használatával és a genetikailag nem módosított növényi, illetve genetikailag nem módosított takarmánnyal etetett állatoktól származó élelmiszerek egyértelmű jelzéssel történő ellátásával valósul meg. Véleményünk szerint - a szigorú minőségbiztosítási rendszer alapján - védjeggyel jelölt hazai termékek a fogyasztókat is meggyőzik, és ösztönzik a helyben előállított termékek fogyasztására. Ennek Nyugat-Európa több országában már komoly hagyománya van.

 Magyarország aláírta a Duna térség GMO-mentes szója termesztését célzó egyezményét. Ez azt is jelenti, hogyha például nem terem nálunk elegendő ilyen szója, akkor teszem azt Ausztriából, vagy Szlovéniából vásárolgatunk?

 –Magyarország a Duna-menti szója nyilatkozat aláírásával deklarálta elkötelezettségét a kiváló minőségű, európai fehérjével történő ellátás megvalósítása mellett, amely az európai piac és mezőgazdaság követelményeihez igazodik, és eközben figyelembe veszi a fogyasztók genetikailag nem módosított szójából és szójafehérjéből készült élelmiszerek iránti, Európa-szerte növekvő keresletét. Magyarország egyetértett azzal a nyilatkozatba foglalt célkitűzéssel, hogy Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és élelmiszergyártásban, amely a hazai forrásokat jobban kihasználja, és ellensúlyozza az élelmiszerekben és állati takarmányban felhasznált szójabab nagyfokú, tengerentúli importfüggését. A Duna-menti Szója kezdeményezés elnevezésű fórum a résztvevők (politika, tudomány, gazdaság és fogyasztók) konstruktív együttműködése a Duna-régióban. 

 A Nemzeti Fehérjeprogramban megfogalmaztak-e rövid, illetve hosszú távú célokat

 –A Program összeállítása, így a konkrét célok, eszközök megfogalmazása jelenleg is zajlik.

 Hozzávetőlegesen a magyar gazdák és a fogyasztók mikor érzékelhetik a programban lefektetett célok megvalósulását?

 –Bízunk benne, hogy a speciális támogatási lehetőségek megnyílása 2015-től érzékelhető lesz a magyar gazdálkodók számára is, de a termesztéssel kapcsolatos ismeretek átadása már 2014-ben folytatódhat. A kutatási programok hosszabb távúak, a fogyasztók pedig akkor fognak közvetlenül találkozni a programmal, ha a minőségbiztosítási rendszer, annak védjegye a piaci szereplők alkalmazásával elterjed a különböző termékek csomagolásán.

 

Medveczky Attila