vissza a főoldalra

 2013.10.18. 

Trznádel Angéla, a Polgárok Háza kulturális programigazgatója

Hiánypótló szerepet tölt be a Polgárok Háza

Nincs az országban még egy olyan intézmény, ahol rendszeresen és szervezetten olyan jellegű programok lennének, mint nálunk

A polgári körök kulturális központja már a 10. évadjára készül, melynek során továbbra is színes programokkal, érdekes előadásokkal, kiállításokkal, koncertekkel várja az érdeklődőket a VIII. kerületi Visi Imre utcában.

 Ki kérte föl arra, hogy a Polgárok Háza kulturális programigazgatója legyen?

 –2004 augusztusában nyitotta meg kapuit a Polgárok Háza, s akkor én már egy polgári kör tagja voltam, lakóhelyemen, Pilisvörösváron. Ezért férjemmel együtt tudtunk magáról a házról, annak létrejöttéről. Sőt mi is az adományozók között vagyunk. A megnyitón nem voltam jelen, mert a ház befogadó képessége limitált, s akkor minden polgári kört csak egy személy képviselhetett. Addigra már Gulyás Dénes operaénekessel, a Fidesz választókerületi elnökével – jelenlegi országgyűlési képviselőjével – jó barátságot ápoltunk, sok rendezvényen találkoztunk. Felvetettem neki, hogy tudna-e a művelődésszervezői végzettségemnek megfelelő állást ajánlani számomra. Megígérte, hogy segít. Eltelt néhány hét, és a Polgárok Háza akkori ügyvezetője, Szántai Tamás felkeresett azzal, hogy küldjem el az önéletrajzomat, majd jöjjek el egy meghallgatásra, mert lenne számomra állás. Kulturális munkatársnak vettek föl, az akkori programigazgató, Bíró Ildikó mellé. Ő 2006-ban országgyűlési képviselő lett, s ezután programiroda vezetőnek, majd 2007 elején, az új ügyvezető-igazgató Kubatov Gábor és Hende Csaba együttes döntése alapján kulturális programigazgatónak neveztek ki.

Kilenc év alatt kialakult –e már, hogy milyen programokat látogatnak szívesen az emberek?

 –Eleinte a ház még csak mint épület jelent meg, s nemigen volt megtöltve tartalommal. Sokan bérelt buszokkal, az ország minden területéről „zarándokoltak” ide, hogy megnézzék, hogy adományaikat mire fordították. Az első év tehát azzal telt, hogy a csoportokat végigvezettük a házon, de egyéb szervezett programot nem rendeztünk. Ennek főleg az anyagiak hiánya volt az oka. Első nagyobb rendezvényünk a Civil Akadémia volt, de akkor még nem abban a formában, ahogy később az Echo Televízióban lehetett látni. Majd néptánc körök, népdalkörök alakultak, de nem tartottunk többet havi 5-6 rendezvénynél. 2006-ban jött létre az a koncepció, hogy szervezett formában működjünk, ahogy egy kulturális intézmény működni szokott. Fő vezérelvünk az volt, hogy a nemzeti kultúra ápolása, a polgári értékrend terjesztése legyen az alapja a rendezvényeinknek. S így jött létre a képzőművészeti szalon, az irodalmi szalon és a közéleti szalon. Irodalmi esteket, könyvbemutatókat tartottunk, s befogadtuk a Latinovits Diákszínpad előadásait is. 2008-ra elértük azt, hogy szinte minden nap van rendezvényünk. Állandó programjaink közül említhetem a sakk-kört, a nyugdíjas klubot, népdalkört, jógaoktatást, polgári fonót. Havonta pedig körülbelül 10 nagy rendezvényt tartunk. Ezek tematikája nagyon változatos: kulturális rendezvények, oktatási programok, színházi előadások, népművészeti és közéleti sorozatok váltják egymást. Nagyon kevés olyan intézmény van, ahol az emberek közvetlenül találkozhatnak jobboldali politikusokkal. Ebben is unikálisak vagyunk. Ők előadásokat tartanak, majd válaszolnak a felvetődő kérdésekre. Mindez azzal a kis létszámú személyzettel, ami rendelkezésünkre áll, nagyon nagy eredmény.

 Az elmondottak alapján jogosan következethetek arra, hogy hiánypótló szerepet tölt be a Polgárok Háza?

 –Valóban hiánypótló szerepet töltünk be, mert nincs az országban még egy olyan intézmény, ahol rendszeresen és szervezetten olyan jellegű programok lennének, mint a Polgárok Házában.

 Hogyan tudják kigazdálkodni azt, hogy minden rendezvényük ingyenesen látogatható?

 –Már az önmagában kuriózum, hogy a Polgárok Háza adományokból jött létre Orbán Viktor miniszterelnök úr felhívására. S nem telt el néhány hónap, s összejött 100 millió forint, ami azért lényeges, mert ez részben magánemberek 2-5 ezer forintos adományaiból tevődött össze. Abból vásárolták ezt az akkor nagyon lepusztult állapotban lévő, az 1930-as években épült házat. Ezért úgy gondoltuk, hogy azoktól, akik pénzt áldoztak a ház létrejöttére, nem kérhetünk belépőjegyet rendezvényeinkre. Közben megalakult a Szövetség a Nemzetért Alapítvány, ami az intézmény tulajdonosa, és fenntartója. A mai napig adományokból tartjuk fenn magunkat és pályázunk. Sajnos nem mindig sikerrel, mert nagyon nehéz olyan pályázatokat találni, ami nem csak egy rendezvény megszervezését teszi lehetővé, hanem a ház működtetését is. Esetünkben a művészek fellépti díja elenyésző, már csak azért is, mert sokan ingyen, az ügy érdekében lépnek föl nálunk. A fűtés, a világítás, tehát a fenntartás az, ami jelentős forrást igényel, hiszen 1600 négyzetméteres épületről van szó. Ahol, és amin csak lehet, spórolunk, hogy minél hathatósabban bánjunk a forrásokkal.

 Nem csak spórolnak, hanem jótékonysági esteket is szerveznek.

 –A jótékonysági rendezvények szervezése az Alapítvány célkitűzései közé tartozik. Az évek során sok-sok millió forintot gyűjtöttünk és adományoztunk például Böjte Csaba ferences szerzetes árváinak, s emellett az árvízkárosultak, a vörösiszap katasztrófa károsultjainak is gyűjtöttünk, ahogy a nagycsaládosok részére is. Évente megrendezzük adventi vásárunkat, ahová tárgyi adományokat kérünk és kapunk, ás azok értékesítéséből befolyt összeget a meghatározott célra fordítjuk.

 Milyen immár hagyományos rendezvényeket szerveznek?

 –Hagyományos programjaink közül a legtöbben a Civil Akadémiát ismerik, hiszen annak előadásait hat éven keresztül közvetítette az Echo Televízió. Nagyon sokáig, a kettős állampolgárságról szó népszavazás után „In memoriam december 5.” címen tartottunk minden év decemberében rendezvényt. 2009-ben indult el a Kárpát-medence magyar népművészetét bemutató sorozatunk, ami nagyon sikeres lett. Mostanra elértük azt, hogy a Duna Televízió Kívánságkosár és a Magyar Rádió Határok nélkül című műsora is rendszeresen foglalkozik beharangozó interjúk formájában ezzel a sorozattal. Sajnos a sajtóban, néhány kivételtől eltekintve, nem jelennek meg a programjaink. Ennek az is oka lehet, hogy nagyon kevés főállású alkalmazott dolgozik a házban, és így nincs külön sajtóosztályunk, se sajtóreferensünk.

 Kialakult mára a Polgárok Háza törzsközönsége?

– Sokan azt gondolnák, hogy főleg, a Józsefvárosból érkeznek a látogatóink, de ez nem így van, inkább a budai kerületekben, és az agglomerációban élők teszik ki közönségünk jelentős hányadát. Vannak olyan vendégeink, akik szinte – műfajra való tekintet nélkül – minden rendezvényükre eljárnak. Mostanában főleg a népművészeti rendezvény miatt, s azáltal, hogy befogadtuk a Dr. Iván László által vezetett Batthyány Strattmann László Idősek Akadémiáját, új közönségréteg is megjelent. Az utóbbiról: volt, aki hajnali kettő órakor kelt, hogy 10 órára beérjen vonattal Pestre, hiszen még Győrből és Nyíregyházáról is érkeztek vendégek.

 A VIII. kerülettel kapcsolatban még él egy negatív előítélet, attól függetlenül, hogy javul a közbiztonság helyzete. Nem nehéz így becsalogatni a közönséget?

 –Eleinte valóban sokan megütköztek azon, hogy milyen környezetben van a Polgárok Háza. Amikor először jöttem ide, kicsit meghökkentem, s azt hittem éppen lomtalanítás van a kerületben. Kilenc év alatt nagyon sokat javult Józsefváros közbiztonsága, az Orczy tér is megújult, a közelben olcsó parkolóház működik, s eddig még nem hallottunk olyan esetet, hogy bármelyik vendégünket, munkatársunkat atrocitás érte volna. Az új kerületi vezetésnek köszönhetően számos fejlesztés valósult meg, ami egyre szebbé teszi a környéket.  A tartalmas és nívós programoknak köszönhetően sokan veszik a fáradtságot, hogy eljöjjenek hozzánk /s ez nem is oly nagy fáradtság, hisz pl. a Deák tértől 10 perc alatt ideér a 9-es busz/, s még nem volt olyan, aki azt mondta volna, hogy nem jövök ide többet, vagy a környék állapota, vagy a rendezvényeink minéműsége miatt.

 A 2013/14-es évadnak lesznek –e kuriózumai?

 –Minden évben megpróbálunk újítani. Tavaly együttműködési megállapodást kötöttünk a Monarchia Szimfonikus Zenekarral: mi próbatermet biztosítunk számukra, s ők pedig karácsonyi, újévi hangversenyt adnak. Idén pedig Zsadon Andrea-Szolnoki Tibor művészházaspár Operettvilág Társulatának adunk próbahelyet, és majd ők elégítik ki a könnyedebb műfaj kedvelőinek igényeit a Polgárok Házában. Ami szintén újdonságot jelent, hogy a népművészeti sorozaton belül 2013 őszétől egy éven át, hét alkalommal, Erdély szórványközösségeit és nyelvszigeteit mutatjuk be. Már bemutattuk Hunyad megyét, október 25-én a Küküllő-menti Magyarlapád, majd Nagybánya, Zselyk, Várasfenes, Barcaság és Oltszakadát népművészetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Új sorozatunk a Választás és közélet a Nézőpont Intézet elemzőivel. Még 2012-ben alakult meg a Bánffy György Kulturális Szalon, amelynek tagja vagyok, s együttműködési megállapodásunk értelmében a szalon több rendezvényének mi adunk otthont. A legutóbb október 4-én Gogol: Egy őrült naplója című monodrámáját adta elő nagy sikerrel Körtvélyessy Zsolt érdemes művész.  

Annak idején, mint színháztörténész több irodalmi estet tartott szerte az országban. A Polgárok Házában nem lép föl előadóként?

 –Férjem színművész, és én is négy éven át voltam az egri Gárdonyi Géza Színház színésze. Ezután végeztem el a művelődésszervező, majd a színháztörténész szakot. Férjemmel együtt előadóestet állítottunk össze „Jobb időkre várva” címmel, és emellett sok helyre jártunk szavalni. Arra viszont mindig vigyáztam, hogy férjemet előadóként ne hívjam meg a Polgárok Házába, nehogy azt mondják, hogy „családi vállalkozásként” hozunk létre rendezvényeket. Én pedig itt nem előadóművészként, hanem programigazgatóként vagyok jelen.  

Beszéltünk már arról, hogy milyen kevés alkalmazottal dolgoznak, ez nem nehezíti meg a működést?

 –Nagyon sokat köszönhetünk azoknak az önkéntes hölgyeknek, akik idejüket, energiájukat nem kímélve dolgoznak nálunk. Hol a portán, hol a ruhatárban végeznek szolgálatot.

 Nem kevés munkát végez itt a Polgárok Házában, mi az, ami a kikapcsolódást jelenti?

 –A színházba járás, az utazás és a kertészkedés. Ha esténként, hét végén néhány gyomot kihúzok vagy virágot ültetek a kertünkben, az már stressz oldást és kikapcsolódást jelent számomra.