vissza a főoldalra

 

 

 2013.10.18. 

Hálaadás, bizonyosság, imádság

Zenés istentisztelettel indult a reformáció hónapja. Steinbach József prédikációjában arra szólította fel a protestáns egyházakat, hogy ne felejtsenek el imádkozni egymásért.

Tavaly a Kálvin tér, idén pedig a belváros egy még forgalmasabb pontja telt meg énekkel és zenével október elsején. A Deák téri evangélikus templomban tartotta a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) a reformáció hónapjának nyitó alkalmát.

 A ráhangolódás már a téren elkezdődött, majd a templomban Gáncs Péter evangélikus püspök köszöntötte a különböző felekezetű, együtt éneklő protestánsokat. A zenés istentiszteleten baptista, evangélikus, pünkösdi és református kórusok szolgáltak.

Bach-darabokat szólaltatott meg előbb az Agapé Pünkösdi kórus, majd a Lutheránia Énekkar. Az igehirdetésre készülve közösen énekelt a négy kórus és a gyülekezet, a prédikáció után pedig a Pesterzsébeti Református Énekkar és az Újpesti Baptista kórus dicsérte Istent.

A hálaadás, a bizonyosság és az imádság fontosságát (Fil 1,3-6), mint a reformáció áldott felismeréseit hangsúlyozta igehirdetésében Steinbach József, református püspök.

 „Adjunk hálát, hogy kétezer éve Pál apostollal megérkezett az ismeretlen Krisztus evangéliuma Európába, adjunk hálát a magunk gyülekezetéért, azokért, akik közösséget vállalnak az evangéliummal – buzdította hallgatóságát a MEÖT elnöke –, s adjunk hálát, mert az Ige egyházának ma is, ebben a másként pogány világban is van helye."

Utóbbi reménységünk arra a bizonyosságra épül, hogy Krisztus ügye ma is győztes ügy, s hogy ő, aki elkezdte munkáját a világban, be is fogja fejezni azt. Nincs annál nagyobb öröm, mint a reménység, hogy mi is részesei vagyunk Krisztus tervének – magyarázta a dunántúli református püspök, majd hozzátette: ez nem egy öntelt bizonyosság, hanem egy kétségek között, imában megharcolt reménység. „Mindent, a profán dolgainkat is Isten elé vihetjük imádságban, a dolgok nála a helyükre kerülnek."

 Steinbach József végül a közbenjáró imádság fontosságát helyezte a protestánsok szívére, mint a közös misszió alapját: „az igét tanulmányozva el ne felejtsünk egymásért imádkozni". Az alkalom valóban így is ért véget, a baptista, az evangélikus, a metodista, a pünkösdi és a református egyház képviselői együtt imádkoztak: egymásért.

 

(Forrás: reformatus.hu)