vissza a főoldalra

 

 

 2013.10.18. 

Magyar alelnököt választott a COPA

Célunk a következetes agrárpolitika és az adminisztrációs terhek csökkentése

Kis Miklós Zsolt, a Magyar Agrárkamara mikro- kis és középvállalkozásokért felelős országos alelnöke az egyéni gazdálkodók legbefolyásosabb európai szintű érdekképviselete, a COPA egyik alelnöke lett.

 Gratulálunk! Bevezetésként legyen szíves bemutatni a COPA-t, milyen céljai és jogosítványai vannak ennek a szervezetnek?

  COPA/ COGECA az európai unióban gazdálkodó mezőgazdasági vállalkozók és szövetkezetek érdekvédelmi szervezete. A COPA a Római Szerződést aláírását követő évben, 1958-ban, míg a COGECA 1959-ben alakult meg. A COPA, mint a mezőgazdasági szakmai szervezetek bizottsága, a Tanács, az Európai Parlament és a helyi nemzeti szervezetekkel tartja a kapcsolatot. A COGECA pedig az Európai Unióban tevékenykedő agrár szövetkezetek fedőszervezete, szövetsége. A két szervezet körülbelül 50 éve közös titkársággal működik, ezért is szokták gyakran együtt említeni. A COPA/ COGECA jogilag is az EU intézményeinek első számú konzultatív partnere a termelők érdekképviseletében. Amikor például az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága, illetve a mezőgazdasági bizottság a termelők véleményeire kíváncsi bizonyos adott jogszabályok alkotása, vagy megváltozatása tekintetében, akkor a termelői szektor szereplői közül kizárólag a COPA/ COGECA –val tárgyal. Hivatalos tanácsadói minőségben is a COPA/ COGECA vesz részt a bizottságok munkájában. A COPA-nak az EU tagállamaiból jelenleg 61 teljes jogú, az EU-n kívüli országokból pedig 31 partnerségi viszonyban lévő szervezet a tagja. Magyarország már a csatlakozás előtt, 2002 óta társult tagja volt a COPA-nak öt szervezet révén, és 2008 óta három szakmai szervezet vesz rész a COPA/ COGECA munkájában, így Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magosz és a MOSZ.

 Önt régebben a Magosz szakértőként delegálta a COPA/ COGECA egyik munkabizottságába. Így bizonyára nem ismeretlen önnek ez a terep.

 –Hozzávetőlegesen 10 éven át az egyik bizottság szakértőjeként vettem részt ennek a szervezetnek a munkájában, s így rendszeres konzultációs lehetőséget biztosítottak számomra a mezőgazdasági termékek minősége és minőségbiztosításával foglalkozó munkacsoportban. Ezért rálátásom volt a szervezet működésére, s arra milyen lobbi tevékenységet végez, milyen érdekképviseleti folyamatok zajlanak benne, s hogyan lehet mindezeket a tagszervezetek számára eljuttatni.

 Mi az eddigi gyakorlat, mennyire veszik figyelembe ennek az érdekképviseltnek a javaslatait?

 –Nagyon komolyan veszik a COPA/ COGECA javaslatait, ahogy legutóbb tették a Közös Agrárpolitika (KAP) szabályozásánál. Az EU-n belül a három legfontosabb döntést hozó szerv az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a Miniszterek Tanácsa. Ennek a három szervezetnek a KAP esetében közös nevezőre kellett jutnia. A COPA/ COGECA szakmai észrevételeket tett ebben a tárgyban, és több javaslatát elfogadták.

 A relatíve új tagállamokból vannak-e más vezetők is a Copában?

 –A legutolsó tisztújítással történetet írtak a COPA működésében. A hét fős elnökségben – összesen hat alelnöke van a szervezetnek – korábban egy lengyel alelnök dolgozott. A tisztújítás során most pedig lengyel, lett és magyar alelnöke lett a COPA-nak. Tehát a szervezeten belül nem tesznek különbséget a régi és az új tagországok között. A legfontosabb feladatunk, megtalálni azokat a megoldásokat, amiket a következő évek kihívásai állítanak elénk. Gondolhatunk az EU és az USA kétoldalú kereskedelmi megállapodásainak folyamataira. Hiszen mérlegelni kell azt, hogy ennek a megállapodásnak mi lesz a hozadéka az ipar, a szolgáltatói szektor és az agrárium esetében. Az agrárium kérdésében komoly aggályok fogalmazódtak meg, hiszen nem ugyanazokat a termelői sztenderdeket, szabályokat alkalmazzák a két kontinensen. Az, hogy miként lehet így az együttes szabad piacnak működnie, jelentős probléma elé állítja az Európai Uniót.

 A COPA alelnökeként miként tudja segíteni az Európai Unióban, s azon belül hazánkban gazdálkodó mezőgazdasági vállalkozók helyzetét?

 –Koromnál fogva fiatal gazdának számítok, és családi gazdaságban nőttem föl. Ezért célkitűzésem a családi gazdaságok és a fiatal gazdák helyzetének megerősítése. Nem is a támogatások mértéke a legfontosabb, hanem az agrárpolitika kiszámíthatósága. Az, hogy évekre előre tudjunk tervezni, és ha lehetőség van rá, akkor ismerjük meg a jövő kihívásait. Ezen kívül lényeges az adminisztrációs terhek csökkentése, és minden bürokratikus elem leépítése. Úgy látom, hogy az EU intézményeinek is ez szándéka, s mi szeretnénk a kivitelezésben további eredményeket elérni. Az európai érdekképviselet szerv viszont már nem a tagországi érdekek érvényestésével foglalkozik. A lényeg, hogy az egyes esetekben megállapodásra jussunk, s az abban foglaltakat sikeresen képviseljük akár az Európai Bizottsággal, akár a harmadik országok tárgyaló delegációival szemben.

 

Medveczky Attila