vissza a főoldalra

 2013.10.18. 

Nemzetközi ezüst minősítés Hévíznek

Bebizonyítottuk, hogy Magyarország fejlődő települései bármelyik külföldi nagyvárossal felveszik a versenyt

Sikeresen szerepeltek a 2013. évi Európai Virágos Városok és Falvak versenyébe benevezett magyarországi települések: Hévíz város kategóriában, míg Csopak a falvak között szerzett ezüstérmet az Entente Florale Europe versenyen. A belgiumi díjátadó gálán 250 küldött vett részt 11 európai ország 18 településéről. Nagy-Britannia, Hollandia, Németország, Olaszország, Ausztria, Belgium, Csehország, Szlovénia, Írország és Horvátország települései mellett a 2012-ben legvirágosabb magyar városnak, illetve falunak megválasztott Hévíz és Csopak képviselte Magyarországot.

 Gratulálunk az ezüst minősítéshez! Milyen települések vehettek részt ezen az európai megmérettetésen? – kérdezem Papp Gábort, Hévíz polgármesterét.

 –Nagyon szépen köszönöm! Az európai versenyen Magyarországot az a két település képviselheti, amelyik a hazai versenyt megnyeri falu és a város kategóriájában. A hazai díjkiosztónak Hévíz városa volt a helyszíne, s az a nagy megtiszteltetés ért minket, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr kedves felesége is részt vett a gálaműsoron. 2012-ben a legvirágosabb magyar városnak Hévízt választották meg, míg a falu kategóriában Csopak került ki nyertesként. Ezért mi képviselhettük Magyarországot ebben az európai versenyben. Nyáron látogattak el a nemzetközi zsűri tagjai Hévízre és Csopakra és pontozási szempontlista alapján osztották ki a minősítéseket a belgiumi Nieuwpoortban rendezett ünnepségen, amelyet háromnapos szakmai konferenciával kötöttek össze.

 Hévíz már 1995 óta részt vesz a Virágos Magyarország versenyben. Így szinte presztízsmotiváció volt, hogy minden évben benevezzenek a versenyre?

 –Egyrészt presztízsmotivációról beszélhetünk, másrészt, mivel Hévíz fő bevételei egyértelműen a turizmusból származnak, azon túl, hogy különböző turisztikai attrakciókat szervezünk a kül-és belföldi vendégek részére, a környezetünk rendbetartása is hozzátartozik a fejlesztési metódushoz. Az tudni kell, hogy az értékelés szempontjai jelentősen változtak az elmúlt időszakban. Korábban a leglényegesebb szempont a virágos felületek száma, nagysága, pompája volt. Ma már jóval összetettebb szempontok alapján ítél a zsűri, így megvizsgálták a város fenntarthatóságát, a jövőbeni fejlesztési és beruházási terveket, a környezettudatosságot, s azt is, hogy az oktatásban miként jelenik meg a környezet-és természetvédelem. A zsűri nem csak értékelt, hanem szakmai tanácsokat is adott, ami egy olyan város esetében, amelyik turisztikával foglalkozik, nagyon lényeges. Örülünk annak, hogy Európában sikeresen megméretettük magunkat, mert ezzel bebizonyítottuk azt, hogy Magyarországnak vannak olyan városai, melyek bármely külföldi nagyvárossal felveszik a versenyt, hiszen a díjazottak közül ott volt az ausztriai Kufstein, a németországi Drezda, és a horvát főváros is.

 Hévíz városa költségvetéséből mennyit áldoz, áldozott a virágosításra és a környezetvédelemre?

 –A virágosítás és a környezetvédelmi fenntarthatóság a gyakorlatban nem elsősorban anyagiak függvénye, mert a város közel 4 milliárdos költségvetéséhez viszonyítva ez nem tesz ki jelentős összeget. Természetesen a közlekedési koncepciónk magában foglalja a város jelenlegi közlekedésének átalakítását, a járdák megújítását, s ezek összességében milliárdos fejlesztések. Ha azt nézem, hogy mit vizsgált a zsűri, akkor meg kell állapítani, hogy több millió forintot költünk el azokra a területekre. Idén készítettük el a zöldfelületi koncepciót, s a szakemberek felmérték azon területüket, ahol parkokat, zöldfelületeket lehet létrehozni, és katasztert készítettek a városban található növényekről. Emellett azt is figyelembe kellett venni, hogy az éghajlati viszonyok Magyarországon megváltoztak, így nem mindegy, milyen fákat, növényeket ültessünk a jövőben. A mostani díjazás azt is jelzi számunkra, hogy Hévíz városa, mióta új önkormányzat vezeti, jó irányba indult el, ennek máris vannak kézzelfogható eredményei, s reméljük, hogy a változások néhány év múlva mindenki számára érzékelhetőek lesznek. A megörökölt negatívumokon változtatni kell, amire jó példa az egregyi projektünk, amiről már a lapjuk is beszámolt. Azt a városrészt, amit az elmúlt 20-25 évben elhanyagoltak, mi elkezdtük rendbe rakni.

 Bizonyára a turisztikai kiadványaikban is megemlítik azt a díjat, aminek marketing szerepe is lehet.

 –Így van, hiszen nemzetközi díjról van szó, ezért Hévíz városával kapcsolatos kiadványainkban megjelentetjük azt, hogy ezt a minősítést kaptuk meg. Ez turisztikai vonzerőt is jelenthet azokon a desztinációkon, ahonnan eddig nem érkezett hozzánk jelentős számú vendég. Az is figyelemre méltó, hogy a jövő évi európai díjátadás helyszíne Százhalombatta városa lesz.

 Vannak olyan hangok, miszerint, mikor ilyen gazdasági helyzetbe van az ország, akkor munkahelyeket kell teremteni, nem pedig szépészeti felújításokat kezdeményezni. Mi erről a véleménye?

 –Nem osztom ezt a nézetet, mert ha minél több zöldfelületi fejlesztés valósul meg, az egyre több turistát vonz, s ennek közvetve és közvetlenül gazdasági haszna van mind az adott település, mind az ország számára. A megújítások pedig nagyon sok munkahelyet képesek teremteni, és a turisztikai vállalkozások is fellendülhetnek. Nemrég jelent meg egy tanulmányunk, amit a Hévíz-Balaton Airport működésével kapcsolatban készítettünk el, s abban világosan látszik, hogy ez a repülőtér milyen gazdasági előnyöket hoz térségünknek és az országnak. A dokumentum arra is kitér, hogy a fejlődés mentén néhány éven belül nagyon sok munkahely hozható részre.

 Éppen ebben a tanulmányban olvastam, hogy az év végére Hévízen a turizmus-vendéglátásból 11,6-12,9 milliárd forint közvetlen kiadás – azaz a desztinációba érkező által generált költés – keletkezik. Ezt az összeget további fejlesztésekre fordítják?

 –Természetesen. Az elmúlt három évre visszatekintve jól látható, hogy évről évre tudjuk növelni a visszaforgatott pénz összegét. 2011-től a város költségvetésének 25-30%-át folyamatosan visszaforgatjuk a fejlesztésekre. 2013-ban a pályázati pénzeket is beleszámítva hozzávetőlegesen összesen 1 milliárd forintos különböző projekteket tudtunk megvalósítani, hogy az itt élők és az ide látogatók komfort érzetét növeljük. S a visszatérő vendégek és a vendéglátóhelyek tulajdonosai látják, hogy az általuk befizetett idegenforgalmi adót hasznos fejlesztésekre költjük el.

Medveczky Attila