Függetlenség

2013.10.25.

Teljesítményközpontú közigazgatást kell kiépíteni

Kiszámítható, tervezhető és vonzó életpályát biztosítunk a kormánytisztviselőknek

Fontos feladat a teljesítményen nyugvó közszolgálati életpálya kiterjesztése a teljes közszférára. Ennek lényeges eleme a teljesítmény értékelése. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyitott a közigazgatás felé, a döntés végrehajtásába a teljes közigazgatást bevonva lett közös siker az új teljesítményértékelési rendszer bevezetése.

Miért tartják lényeges elemnek a közigazgatásban az új teljesítményértékelő rendszer bevezetését? – kérdezem Dr. Biró Marcellt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát.

–2010-ben a kormány döntött a magyar közigazgatás megújításáról. Tette ez azért, mert az általános tapasztalat szerint a mélypontra zuhant a lakosság bizalma a közigazgatási szervek iránt. A szocialista-szabaddemokrata kormányok idején az állampolgárok úgy ítélték meg, hogy az a jó nekik, ha semmilyen kapcsolatba nem kerülnek a különböző állami szervekkel, mert ott lassan megy a munka, és a tisztviselők nyűgnek érzik azt, ha valamit el kell intézniük. Ezért döntöttük a megújítás mellett, aminek voltak, s vannak a közigazgatás szervezeti, eljárásjogi, személyzeti vonatkozási. Szervezeti szinten szakítottunk azzal az alkotmányellenes helyzettel, hogy nem működtek megyei szintű közigazgatási hivatalok. Ezért kialakítottuk a kormányhivatali rendszert, létrehoztuk a járási hivatalokat, s kezdetét vette a kormányablakok létrehozása, annak érdekében, hogy az állampolgárokhoz minél elérhetőbb távolságban legyenek az ügyintézés helyszínei. A következő lényeges elem az eljárások egyszerűsítése volt. Összesen 224 eljárás érinti az állampolgárokat, s ezek elintézését felgyorsítottuk, s kevesebb dokumentumokkal tudják ügyeiket elintézni. A személyzeti vonatkozás a legnehezebb, mert olyan jelentős szemléletváltást szorgalmaztunk, aminek lényege: nem az állampolgárok vannak a közigazgatásért, hanem éppen fordítva. Ennek egyik eleme az, hogy a kormánytisztviselők tudják, mit vár el tőlük az állam, s mit közvetlen felettesük, s kapjanak munkájukkal kapcsolatban egyértelmű iránymutatást és értékelést. Ezért határoztunk úgy, hogy megújítjuk a teljesítményértékelés rendszerét.

Itt új rendszer bevezetéséről olvasni; mi volt a baj a régivel?

–A kormányváltás előtt is volt teljesítményértékelés, de az nem szolgálta azt a célt, hogy érdemben lehessen mérni a kormánytisztviselők teljesítményét, így ez csupán felesleges papírmunkát jelentett mind a köztisztviselőnek, mind pedig az értékelést végző vezetőnek. Ezért döntöttünk úgy, hogy rendszeresebb, a visszajelzést lehetővé tevő, a célokat egyértelműen meghatározó teljesítményértékelést vezetünk be. Tesszük ezt úgy, hogy ne jelentsen felesleges bürokráciát sem a vezetők, sem a tisztviselők számára, de lehetőséget nyújtson arra, hogy egyértelműen lássák, milyen irányba kell fejlődniük, s visszajelzést kapjanak arról, hogy mennyire hasznos a munkájuk, hogy valóban a haza érdekeinek megfelelően tudjanak dolgozni.

Kik lesznek azok, tehát mely szervezet feladata a teljesítmény szakszerű ellenőrzése és értékelése?

–Amikor az új rendszer bevezetésének feltételeit vizsgáltuk, Magyary Zoltánnak, a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelőjének szemléletéhez nyúltunk vissza. Ő a múlt század első évtizedeiben fogalmazta meg azt az igényt, hogy az adott ügyintéző közvetlen felettesének kell elvégeznie az értékelést, hiszen neki kell továbbítani a beosztottjai felé a felsőbb vezetés utasítását, s ő látja igazán, hogy milyen munkát végez a kormánytisztviselő, vagy köztisztviselő. Jelenleg összesen 175 ezer személy munkáját kell kiértékelni, s 13. 500 vezető végzi el a teljesítményértékelést.

Magát a teljesítményértékelést fölfoghatjuk a közigazgatási életpályamodell részeként is?

–Azzal, hogy kiszámítható, tervezhető és vonzó életpályát biztosítunk a kormánytisztviselőknek, meghatározzuk a tisztviselők jogait és a kötelezettségeit is. Tehát valóban a közigazgatási életpályamodell lényeges eleme és kötelezettsége az értékelés, a kötelező továbbképzés. Így el tudjuk azt érni, hogy minden kormánytisztviselő abban a munkakörben dolgozzon, amire a leginkább alkalmas, képességei, szaktudása alapján. Ezért is hozzuk létre a munkakör-alapú rendszert, ami azt jelenti, hogy az egyes munkakörök feladatai és kompetenciakövetelményei alapján meghatározzuk a munkakörök teljesítmény követelményeit, a munkakör betöltéséhez szükséges képzési feltételeket. Alapvető cél így nem a szankcionálás, hanem az, hogy mindenki ott és olyan munkakörben dolgozzon, ahol szükség van rá.

Arról is szó lehet, hogy amennyi egész életre szóló alkalmazási biztonság, ha nem párosul folyamatos munkaértékeléssel és követelménytámasztással, az teljesítmény-visszafogásra csábít?

–Így igaz: a közigazgatással kapcsolatos valamennyi negatív megítélés abból fakadt, hogy sokan azt gondolták, hogy a köztisztviselők munkája nem hoz semmilyen hasznot a nemzet számára. Ezért vezettük be a már említett újításokat, amivel egyértelművé tettük, hogy igenis mérhető a teljesítmény a közigazgatásban, és meghatározhatók azok a célok és feltételek, amelyekkel együtt tudunk dolgozni a kormánytisztviselőkkel.

Mikor került bevezetésre az új értékelési rendszer?

–A kormány januárban hozta meg döntését a rendszer bevezetéséről, majd felkészültünk arra, hogy ez a lehető legjobb módon és a legkisebb adminisztratív teherrel járjon a vezetők és a tisztviselők számára. Július 1-jétől a rendszer működésbe is lépett, amihez informatikai adatbázist és felületet hoztunk létre, hogy megkönnyítsük az értékelési munkát. Jómagam személyesen is meggyőződhettem arról, hogy az informatikai rendszer segítségével a teljesítmény kiértékelése hozzávetőlegesen fél órát vesz igénybe.

Minden szférában tevékenykedők kicsit félnek, izgulnak az új dolgoktól, attól tartanak, hogy ezzel kormányzat célja a munkaerő leépítése. Mi erről a véleménye?

–Mi is számítottunk arra, hogy többen idegenkednek majd a változástól, ezért utasítottam a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt, hogy végezzen felmérést ebben a tárgykörben. Megkérdeztük, hogy mennyire elégedettek a rendszer bevezetésével. A válaszadók jelentős része (közel 90%-a 4-esre, vagy 5-ösre értékelte a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal közreműködését és tájékoztató munkáját, az 1-es osztályzatok aránya rendszerint csak 3%-ot tett ki. Ez számunkra nagyon pozitív visszaigazolásként szolgált, hiszen azon túlmenően, hogy informatikai rendszert vezettünk be, honlapot készítettünk, 5000 fő részére felkészítő konferenciákat tartottunk az ország különböző részein, ahol megismertettük a vezetőkkel az értékelés lényegét, és annak módszerét. S a visszajelzések azt mutatták, hogy ezzel a konferenciával nagyon elégedettek voltak. A kérdésében megfogalmazott félelemről annyit, hogy a kormánytisztviselőknek is jobb, ha rendszeres időközönként visszajelzést kapnak a munkájukról, mert az ösztönzőleg hat.

A már említett, és egy éve létrehozott, egységes középirányítást ellátó Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal létrehozásával hatékonyabbá vált a hazai közigazgatás?

–2012. augusztus 16-án jött létre a Hivatal, aminek létrehozását megalapozta a Magyary-program azon fontos elve, miszerint azokat a képességet, funkciókat, melyek képesek egymás megerősítésére, integráljuk egymásba. Azért döntöttünk úgy, hogy öt különböző szervezetet egységesítünk egy hivatalba, mert azok külön-külön működve nehézkesen nyújtottak egymás számára megfelelő támogatást. Nem titkolt célunk, hogy a többi ágazat számára is példaként szolgáljon ez az integráció, mert bebizonyosodott, hogy alkalmas arra, hogy a közigazgatás hatékonyabban működjön és fejlődjön, sőt jelentős költség megtakarítással is jár.

Medveczky Attila