vissza a főoldalra

 2013.10.25. 

Támogatjuk a határon túli magyar fiatalok szülőföldön való boldogulását

Az irodahálózat híd a Kárpát-medence kis- és középvállalkozásai között

Szeptember 2-án került sor a Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Program ünnepélyes megnyitójára a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában. Szatmáry Kristóf a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerkesztőségünk kérdésére elmondta: a sikeresen pályázó fiatalok négy hónapon keresztül korszerű üzleti és technológiai ismeretek elsajátítására kapnak lehetőséget, emellett szakmai képzéseken vesznek részt.

 Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Program mennyiben illeszkedik a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. működéséhez?

 –Ez a határon túli fiatal magyarokat érintő pályázat nagyon szorosan illeszkedik a Kárpát Régió Üzleti Hálózat fejlesztéséhez és szakmai programjaihoz. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat abból a kormányzati tervből jött létre 2012-ben, melynek célja a Kárpát-medencei összmagyarság gazdasági kapcsolatainak minél hathatósabb megerősítése. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen indította el a határon túl az üzletfejlesztési irodákat, s ezen kívül a szakmai munka irányítását végzi, valamint gazdaságinformációs tevékenységet folytat. Ezek az irodák a magyar gazdaságpolitika „előretolt helyőrségei”, s a magyar vállalkozások rendelkezésére áll, ha egy adott személy például üzleti partnert keres, vagy jogi tanácsadást igényel. A Hálózat működésének első évében 11 helyszínen rendelkezett képviselettel, s nemrég nyitottam meg a 12. irodát Beregszászon. Erdélyben Kolozsvárott, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön; Délvidéken Szabadkán és Újvidéken; Szlovéniában Lendván; Horvátországban Eszéken; Felvidéken Dunaszerdahelyen és Kassán, míg Kárpátalján Ungváron és Beregszászon működnek irodák, ahol nem csak a magyar és a szomszédos országok közti üzletfejlesztést próbáljuk segíteni, hanem az ottani magyarsággal is szoros kapcsolatban vagyunk. Feltérképezzük a határon túli magyarság gazdasági céljait, és megpróbáljuk bevonni őket közös programokba. A Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Program pedig alapvetően a szomszédos nem EU-tagországokban élő – így kárpátaljai és vajdasági –, tehetséges magyar fiatalokat támogatja.

 Mi az, amit nyer a magyarországi ösztöndíj alatt egy vajdasági, vagy kárpátaljai magyar vállalkozó?

 –Engedjen meg egy pontosítást: potenciális vállalkozók, olyan fiatalok vesznek részt ebben a programban, akik az egyetemről, főiskoláról kikerülve gazdasági területen szeretnének elhelyezkedni, vagy már dolgoznak különböző cégeknél, s azon gondolkoznak, hogy önálló vállalkozást indítsanak be. Az volt a cél, hogy tekintsék meg, miként működnek ezek a sikeres mentor cégek – melyek alapvetően kis-és közepes vállalkozások – , s utána az itt szerzett tapasztalatok birtokában saját vállalkozást tudnak indítani, vagy cégeknél elhelyezkedve tudják szülőföldükön a magyarországi tapasztalatokat kamatozatni. A sikeresen pályázó fiatalok tehát négy hónapon keresztül korszerű üzleti és technológiai ismeretek elsajátítására kapnak lehetőséget, emellett szakmai képzéseken, rendezvényeken vesznek részt. A program sikerét bizonyítja, hogy várokozásainkon felüli számban jelentkeztek rá. Ez most egy kísérleti projekt, s valószínűleg lesznek még ehhez hasonlóak a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. szervezésében.

 Azt tanulmányozták-e, hogy az ukrajnai, vagy a szerbiai törvények mennyire segítik országukon belül a vállalkozókat?

 –Elég nagy különbségeket fedezhetünk föl a szerbiai és az ukrajnai jogi környezet között, hiszen Szerbia európai integrációja folyamatos, s mivel minél hamarabb szeretnének csatlakozni az Unióhoz, ezért igyekeznek EU- konform jogszabályokat alkotni. Ukrajna esetében erről nem igazán beszélhetünk. Azt viszont meg tudom erősíteni, hogy mindkét ország vállalkozói – tehát nem csak a kint élő magyarokról beszélek – részéről nagy az érdeklődés Magyarország irányába, hiszen az Európai Unió felé nyíló kaput látják hazánkban. Érdekesség, hogy a kárpátaljai régió négy EU-s országgal is határos, mégis ezen terület külkereskedelmi forgalmának 75% -át hazánkkal bonyolítja le, s Vajdaságnak is a legfontosabb üzleti partnere Magyarország. Értelemszerűen ezekben a gazdasági kapcsolatokban a határon túli magyarság nagyon komoly híd-szerepet tölt be, s bízunk benne, hogy gazdasági értelemben is profitálni tud.

 Tehát a program sikerével elérhető, hogy minél nagyobb kapcsolatok épüljenek ki az anyaországi és a határon túli magyar vállalkozások között?

 –Így van, ez az egyik célunk. Az irodahálózat lényeges küldetése, hogy a Kárpát-medence kis- és középvállalkozásai között hidat képezve segítséget nyújtson a határokon átívelő kereskedelmi és befektetési kapcsolatok építésében. Tehát, ha valaki bemegy a beregszászi irodába, nem csak a magyarországi, hanem ezen kívül öt kárpát-medencei országban lévő üzleti, beruházási lehetőségekről, azokra vonatkozó jogszabályokról kap tájékoztatást.

 Másik témánk, hogy államtitkár úr részt vett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett ASEAN üzleti fórumon. Mindez mennyire kapcsolódik a keleti nyitás politikájához?

 –Az ASEAN a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége; olyan regionális nemzetközi szervezet, amely főleg a gazdasági együttműködést segíti elő. Mindez a szövetség egy az EU létrejöttéhez hasonló integrációs folyamatot jelez Délkelet-Ázsiában. Jelentős piacról van szó, hiszen 650 millióan laknak a szövetséget tömörítő államokban. A magyar vállalkozások számára mindez azért lényeges, mert az ASEAN-on belül léteznek olyan országok, melyekkel nagyon jó kapcsolataink vannak. Legtöbbször Vietnámot, mint ennek az integrációnak a motorját szokták említeni, ahol a legnagyobb nem magyar, de magyarul beszélő populáció van a világon, és így a magyarországi vállalkozások jó partnerekre találnak. Az a cég, aki a keleti nyitással foglalkozik, tapasztalhatja, hogy India, Kína vagy Oroszország sokkal nagyobb gazdasági desztináció, mint Magyarország. A hazai kis– és közepes vállalkozások azt látják, bármennyire is támogatja őket a magyar állam, nem olyan erősek, hogy bejussanak ezekre a piacokra. Az ASEAN-országok viszont méretet és GDP-t tekintve közelebb állnak Magyarországhoz. Így a magyar kis– és középvállalkozások ezeken a piacokon sokkal inkább megtalálják partnereiket. Tehát ezeken az országokon keresztül tudják megvetni a lábukat az ázsiai piacon, és így jobban képesek lehetnek a nagy keleti államokban üzleti lehetőségek után kutatni. Ráadásul az ASEAN-országok is keresik a hídfőt az EU-val, s ezt bennünk találják meg. Az ASEAN budapesti üzleti fórumán, ahol az adott országok nagykövetei, befektetésekkel foglalkozó szakemberei vettek részt, bemutattuk a magyar üzleti és jogi környezetet és a támogatások rendszerét, azon vállalkozók számára, akik szeretnének egy délkelet-ázsiai országban partnert keresni, vagy pedig már jelen is vannak a térségben.

 Az MSZP-s Szanyi Tibor szerint a keleti nyitás politikája semmilyen kézzel fogható eredményt nem hozott a kormányváltás óta. Mi erről államtitkár úr véleménye?

 –Mindenki magából indul ki. Sokan úgy vélték 1990 után, hogy a különböző országok kormányainak a gazdasági ügyekkel, a vállalkozók megsegítésével nem kell foglalkozni. Ezzel az illúzióval kellett leszámolnunk. Igaz, hazánkban működnek olyan, főleg külföldi tulajdonban lévő nagy cégek, akiknek nincs igazán szükségük kormányzati segítségre. A kis-és közepes vállalkozásoknak viszont kell állami segítség ahhoz, hogy megjelenjenek a külföldi piacokon. Ennek egyik formája például az exporthitel, ami a belföldi termékek külföldi piacokra jutását segítő finanszírozási eszköz. Emellett a különböző üzleti fórumok szervezése, a vállalkozók állami szintű delegáció tagjaiként való kiutazása is jelentős, mert megismerhetik az ázsiai országok kultúráját, és demokrácia-felfogását is, amely eltér a miénktől. Nekünk tehát kötelességünk abban segíteni a magyar vállalkozásokat, hogy üzleti partnereket találjanak. S azt tudni kell, hogy évek, évtizedek múlva érik be ennek a támogatásnak a gyümölcse.

 A keleti nyitás politikájának csak az a lényege, hogy a magyar vállalkozások piacot szerezzenek Ázsiában is?

 – Olyan világtörténelmi időben élünk, amikor van mit tanulni egymástól. Magyarország az EU tagjaként elég korán rájött arra, hogy az Európai Unió legutóbbi válságát lényegében a munka alapú társadalomtól való eltávolodás okozta. Ezért hirdette meg a kormány a munka alapú növekedést, azt, hogy a termeléssel kell alátámasztani az ország gazdaságát és fejlődését. Látjuk, a délkelet-ázsiai országok is erre alapozva képesek saját gazdaságukat fejleszteni. Természetesen a keleti-nyitás nem jelenti azt, hogy eltávolodnánk Európától, annak kultúrájától, s így nem is a számunkra teljesen idegen és elfogadhatatlan módszereket akarjuk átvenni ezektől az országoktól.

Medveczky Attila