|
 2013.09.06.
Kétszeresen hátrányos
helyzetben
Biztató, hogy Orosch János érsek úr a legmesszebbmenőkig támogatja
a keresztény nagycsaládosok ügyét
Tizenötéves a Mátyusföldi
Nagycsaládosok Egyesülete. Az egyesületet az évforduló alkalmából
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális
és családügyi államtitkára, Krizsán Vilmos, a Vajdasági
Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének elnöke, Pogány Erzsébet
a Felvidék Ma hírportál alapító-igazgatója, valamint a
Felvidéki Nagycsaládosok Egyesülete nevében Tóth Attila köszöntötte
Tallóson.
Milyen céllal alakult meg 1998-ban a Mátyusföldi
Nagycsaládosok Egyesülete? – kérdezem Pásztor Csabától,
az egyesület elnökétől.
–A fő célunk az volt, hogy Felvidéken a magyarországi
Nagycsaládosok Országos Egyesületéhez hasonló szervezetet
hozzunk létre. A MÁNCSE 1998-ban alakult, igaz, akkor még nem
önálló szervezetként, hanem a szlovák Klub Mnohodetnych Rodin
Galánta – Vágsellye regionális klubjaként, mert azt nem
lehetett kimondani, hogy mi vagyunk a magyar szekció. Ebből jött
létre idővel a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesülete.
Eleinte 5-6 családdal kezdtünk, s mikor megismerték a tevékenységünket,
több család is csatakozott hozzánk. Jelenleg a
rendes tagjaink közé
50, a
pártoló tagok közé 20 család tartozik.
Egy magyar nagycsaládos nincs-e Szlovákiában
duplán hátrányos helyzetben? Gondolok arra, hogy éppen a
magyarok által lakott déli országrészben magasabb a munkanélküliség.
–Biztos vagyok benne, hogy a felvidéki magyar
nagycsaládosok kétszeresen is hátrányos helyzetben vannak.
Eleve a magyarságuk, a nagycsaládos mivolt és a munkanélküliség
is hátrányos helyzetet teremt. Ezért is szükséges az összefogás.
Milyen módszerekkel lehet felmutatni a társadalomnak
azokat az értékeket, amelyeket a nagycsaládok képviselnek?
–Maguk az összejövetelek is erőt adnak. Nagyon sok
nagycsaládos és izoláltan, panel házakban. S ha eljönnek hozzánk,
akkor láthatják, nincsenek magukra hagyva, s megszűnik a magányosság
érzése. Az egyesület fő tevékenységi területe megalakulása
óta: az élet és az anyaság tiszteletére való nevelés, a házasságért
és a jövő generációjáért érzett felelősség erősítése;
a nagycsaládosok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata;
valamint, hogy felmutassák a társadalomnak azokat az értékeket,
amelyeket a nagycsaládok képviselnek és a nagycsaládok egymást
ismerő, és segítő közösségekké szervezzék. A MÁNCSE
azonban nem csak a nagycsaládosokért, hanem minden családért,
a társadalom alappilléréért küzd. Emellett a ruhagyűjtésekkel,
adományok gyűjtésével is felhívjuk magunkra a figyelmet. A
szlovák médiában pedig akkor jelenünk meg, amikor a családokat
érintő jogszabályok vitája folyik. Erre egy példa, régebben
az első gyerek megszületését 3000 szlovák koronával támogatta
a kormány. Mi ezt igazságtalannak tartottuk, hiszen miért lenne
az első gyerek különb, mint a második, vagy a
harmadik. Ezért azt javasoltuk, hogy a 3000 koronát osszák
szét a gyermekek között. Észrevételeinket közöltük az Európai
Nagycsaládosok Szövetségével, amely szervezetnek alapító
voltunk. Közös fellépésünk eredménye, hogy az első három
gyerek megszületését 3000 koronával támogatták. Akkor is a
szlovák médiához fordultunk, mikor olyan embereket bocsátottak
el, akik a nagycsaládosok érdekeit védték.
Kapcsolatban állnak a szlovákiai történelmi egyházakkal?
–Az egyház nagyra értékeli a rászorulók érdekében
végzett munkát – ezt fejezi ki a Szent Erzsébet Rózsája-díj.
A jó kapcsolat példája, hogy tavaly novemberben Nagyszombatban
Orosch János akkori apostoli kormányzó és Erdő Péter bíboros-érsek
egyesületünket is kitüntette ezzel a díjjal. Különböző plébániákon
is rendezünk gyűjtéseket, találkozókat, s ezzel is erősítjük
az egyházzal a kapcsolatot.
Készült- e arról felmérés, hogy mennyi gyereket szeretnének
a felvidéki magyar fiatalok? Néhai Kopp Mária, a Semmelweis
Egyetem Magatartástudományi Intézet hajdani tudományos igazgatóhelyettese
azt nyilatkozta: húsz magyar fiatal huszonnégy gyermeket
szeretne, de csak tizenhárom születik meg…
–Nálunk is hasonló a helyzet, mint Magyarországon,
ezért is akartunk a NOE-vel felvenni a kapcsolatot. Küzdelmünk
közös a Kárpát-medencében az összes családszervezettel, küzdőterünk
viszont különböző. Egyesületünk célja, hogy e kis országban
felnőttnek és gyermeknek egyaránt az élethez szükséges értékek
első közvetítője és egyben legbiztosabb védőburka a család
legyen. A nagy különbség, amiről már beszéltem, hogy kisebbségben
vagyunk, s ezért kevesen vállalnak nagycsaládot. Sokan pedig külföldön
keresik a boldogulásukat, ami szintén hátráltatja a nagycsalád
létrejöttét.
Civil szervezetekkel is tartják az együttműködést?
–Júliusban a Szövetség a Közös Célokért polgári
társulás martosi gyűlésén több civil szervezet társult a
SZAKC-hoz, így a miénk is. Már felfigyelnek arra a felvidéki
magyar politikusok, hogy egyre kevesebb magyar gyermek születik,
szinte üresek az iskolák. Remélem, még meg lehet fordítani a
folyamatot, mert a 24. órában vagyunk.
|
