vissza a főoldalra

 2013.09.06. 

A szőlő-bor ágazat fejlesztéséért

Folyamatosan támogatja a minisztérium a szőlő-és borágazatot; csak az elmúlt két évben 6 milliárd forintot biztosított számára

A Nemzeti Borkiválóság Programhoz kapcsolódóan nyár elején indult el az Országkóstoló rendezvénysorozat a hazai fehér borok megmérettetésével. A cél a magyar borok piacra jutásának segítése, a bel- és külföldi értékesítési lehetőségek javítása, a magas színvonalú kereskedelmi megjelenés támogatása. Dr. Kiss Eliza, a Vidékfejlesztési Minisztérium hegyközségek megújításáért szőlő és borágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos szerkesztőségünknek elmondta: fontos feladat, hogy a kereskedelmi láncokkal megegyezzenek, mert nagyon kemény feltételeket diktálnak a kereskedők a borok piacra jutásához.

 Miért és mi alapján döntöttek arról, hogy megméretettnek a hazai fehér borok?

 –A mostani rendezvényünk egy sorozat első állomása, mert 2014 tavaszára tervezzük a vörös és rozé borok megmérettetését és ezt követően hagyományt szeretnénk teremetni az évente megrendezendő eseményekkel. Azért is lényeges a fehér borok felmérése, mert eddig nem létezett olyan ismeretterjesztő kiadvány, mely részletesen bemutatja a magyar fehér borkiválóságokat. Látható, hogy nem borversenyről van szó, hanem a remek magyar fehérborok bemutatásáról, amely a fogyasztókat orientálja, a termelőknek pedig a részvétel a piacra jutást segíti.

 Az Országkostoló rendezvénysorozat a fehér borok marketingjét segíti elő?

 –Igen, mert a sorozat egyik célja, hogy a fogyasztók megtudják 2013-ban milyen eredményeket értünk el a fehér borok területén. Míg a másik, hogy az angol és magyar nyelvű kiadványban minden Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható – és az Országos Borszakértő Bizottság által arra érdemesnek talált  -  fehér bort bemutassunk a nagyközönség számára. A hazai borkiválóságokat bemutató könyv pedig megjelenhet a külföldi kiállításokon, nagykövetségeken.

 A magyar nyelvű kiadvánnyal a vendéglátóhelyeket is megcélozzák?  

–Természetesen ez is a célunk, de először még csak pár ezer példány kinyomtatására van lehetőségünk. Azoknál a borkereskedőségeknél, akikkel partnerséget kötöttünk, biztosan megtalálható lesz a kiadványunk. Azt szeretném, ha ez a könyv ingyenes lenne és minden évben megjelenne.

 Június 6-án jelentették be a Nemzeti Borkiválóság Program elindítását. Mi adta a program alapját?  

–Több szakmai szervezet készít stratégiákat, azonban a Nemzeti Borkiválósági Program nem más, mint a Vidékfejlesztési Minisztérium borágazati stratégiája. A program nevében a „kiválóság” szó arra is utal, hogy keressük meg azokat a területeket, melyekre büszkék lehetünk, és azokat a metódusokat, melyek jól hasznosíthatók. Az elmúlt pár évben mindig arról beszéltünk, mely pontokon láthatók negatív folyamatok az ágazatban. Én úgy gondoltam, mutassuk be azokat, amikben a jó eredményeket érhetünk el, s ezzel az ágazat versenyképességét is erősíthetjük, ezen sikerekkel felfelé húzva a kevésbé jól teljesítő területeket is.  A programban hat célterületet fogalmaztunk meg. Az első kettőben a szőlőfajtákra és a borokra koncentrálunk. A humán területen belül a különböző borbizottságok – pl. Tokaji Borbizottság, Országos Borszakértő Bizottság, Bor Eredetvédelmi Tanács, hegybírói rendszer – működtetéséről esik szó. A szinergikus területen pedig azt vizsgáljuk, hogy miként kapcsolódhat az egyes – külügyi, diplomácia, turisztikai – ágazati munkákhoz a bor. Ez alapján egy olyan hálózatot hozunk létre, melyet egyre jobban lehet bővíteni. Ki kell emelni, hogy a Nemzeti Borkiválóság Programot úgy állítottuk össze, hogy illeszkedjék a Darányi Ignác-tervhez, valamint a borászok által megfogalmazott ún. Borászok 12 pontjához.

 Miként segíthetik elő szőlész-borász képzés megfelelő színvonalát?

 –A program humán-kapacitás területének fontos része a képzés. A borágazatban életpálya-modellt szeretnék elindítani, s már ki is dolgoztuk azt a folyamatot, mely az irányokat mutatja be. A fiatalok pályáját a borászati szakközépiskolába való bekerülésüktől a szakmában való elhelyezkedésig szeretnénk nyomon követni. Több ötlet is felvetődött, így a Tokaji Borbizottsággal tárgyaltunk arról, miként lehetne a borvidékeknek is segítséget adni a fiatal borászok, szőlőművelők letelepedéséhez és a szakma elsajátításához. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem csak a borászok az ágazat szereplői, hanem a bormarketing-szakemberek, a sommelier szakma kiválóságai, a pincemunkások is ide tartoznak. A sommelier szakma képviselőinak jelentőségét az adja, hogy a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolattartásuknak köszönhetően fontos szerepet tölthetnek be a közízlés formálásában, a fogyasztók orientációjában. Tehát mi globálisan az egész ágazatra vonatkozóan fogalmaztuk meg a borstratégiát. Be kell mutatni a fiataloknak azt, hogy az ágazaton belül nagyon sok olyan tevékenység, szerethető terület létezik, amit érdemes művelni.

 A fiatalok azt is nézik, hogy ebből a szerethető szakmából meg lehet-e élni.

 –Folyamatosan támogatja a minisztérium a szőlő-és borágazatot; csak az elmúlt két évben 6 milliárd forint forrást biztosít számára. Jelenleg a szerkezetátalakítási és a szőlészeti gépbeszerzési támogatások vannak napirenden. Lényeges, hogy a fiatalokat integráljuk a szakmába, de azzal a tudattal, hogy a szőlőterületek végesek, s nem biztos, hogy több borászatot el tud tartani az ország; ezért is beszéltem arról, hogy a határterületi szakmákban való elhelyezkedést kell segíteni. Azt, hogy erre mennyi forrást tudunk biztosítani, arról még a költségvetési törvény előkészítésének időszakában nem tudok nyilatkozni.

 Zajlik továbbá a 11 tagú Bor Eredetvédelmi Tanács újjáalakítása. Ennek mi volt a kiváltó oka?

 –A Bor Eredetvédelmi Tanács egy kormány mellé rendelt bortestület lett. Míg korábban miniszteri utasítás szabályozata feladatait, nyátról kormányrendelet mondja ki a Bor Eredetvédelmi Tanács működésével kapcsolatos szabályokat. A tanács az eredetvédelem kapcsán olyan típusú borjogi döntéseket hoz, amelyek a brüsszeli bizottság eljárásrendjéhez illeszkedően, európai uniós folyamatokból adódó kötelezéseket tartalmaz Magyarország számára. Augusztus utolsó hetében tartja első ülését az újjáalakult tanács.

 Azt olvasom, hogy már a magyar ember újra több bort fogyaszt, mint sört, így az ágazatnak van jövője. Tömegborból fogyasztanak inkább az emberek?

 –A statisztikákat többféle módon lehet értelmezni. A sör más típusú termék, a borral nehezen lehet összehasonlítani már csak alkoholtartalom tekintetében is. Az adatokból az derül ki, hogy főleg tömegbort és prémium kategóriás-bort fogyasztanak, míg a „mindennapok bora” sem árban, sem minőségben nem jelent meg. Azt is lehet látni, hogy a vörös bor iránti kereslet az utóbbi három évben alábbhagyott, s a testes, száraz fehér borok irányába tolódott el a fogyasztás.

 Miniszteri biztosként a hegyközségek megújításáért is felel. Mi lesz ezentúl a hegybíróknak, s mi a hegyközségek elnökeinek a szerepe?

 –A hegyközségekben az elnök és a hegybíró a két legerősebb szereplő. A hegybírók a közigazgatás letéteményesei helyi szinten, akik határozatokat hoznak, elvégzik a szükséges ellenőrzéseket, nyilvántartásokat vezetnek. Az elnök a borvidék, vagy a hegyközség életét szervezi, és ellátja a hegyközség érdekvédelemmel kapcsolatos feladatait.

 A Nemzeti Borkiválóság Program milyen rövid távú stratégiákat fogalmaz meg?

 –A legrövidebb távú stratégiánk 2013-ra szól, ami főleg a termelőket érinti, s ez a piacra jutásnak a kérdése. Fontos feladat, hogy a kereskedelmi láncokkal megegyezzünk, mert nagyon kemény feltételeket diktálnak a kereskedők a borok piacra jutásához. Ha a termelők nem képesek összefogni, vagy nincs annyi pénzük, hogy tárgyaljanak a kereskedőkkel, akkor nem kerülnek fel boraik a polcokra. El akarjuk érni, hogy a legkisebb termelő pincészetek borai is kereskedelmi forgalomba kerülhessenek  és szűnjön meg a  2-3 milliós polcpénz, amellyel a kereskedő erőfölényükkel visszaélve a termelőktől kérnek. A változtatások érdekében stratégiai partnerséget kötünk a borkerekedőkkel. Eddig kilenc kereskedő vállalta az országkóstolón jó eredményt elért borok polcra kerülését. Cserébe a minisztérium megfelelő marketinget teremt a borkereskedő részére. Ez az a feladat, amit rövidtávon meg akarunk valósítani, hiszen a termelő számára az a fontos, hogy értékesíteni tudja a bort. Ha ezt nem érjük el, akkor maga a borstratégia megmarad egy szép tervnek.

Medveczky Attila