|
 2013.09.06.
Mintaértékű a hajdúböszörményi mezőgazdasági
program
A szociális szövetkezet kezdeti támogatást biztosít a hátrányos
helyzetű emberek önfenntartásának elősegítése érdekében
Sikeres a Start
munkaprogram mezőgazdasági növénytermesztési programeleme
Hajdúböszörményben: az idén a tavalyinál tízzel többen,
hetvenen termesztenek szántóföldi növényeket 34,3 hektáron.
Mikor vezették be a Start munkaprogram mezőgazdasági növénytermesztési
programelemét Hajdúböszörményben? – kérdezem Fórizs
Lászlót, Hajdúböszörmény alpolgármesterét.
–Tavaly vette kezdetét a Startmunka mintaprogram,
aminek már akkor része volt a mezőgazdasági programelem. Akkor
kezdtük el tervezni, hogy milyen növénykultúrákkal
foglalkozzunk és milyen területen, hiszen ez csak egy ága a
Startmunka programnak. Az önkormányzat a Nemzeti Földalaptól
kapott földterületen foglalkoztatja a Startmunka program keretében
az embereket. 2012-ben 3,5, idén már 34 hektáron tudják művelni
a közfoglalkoztatottak a növényeket. A szántóföldi területen
15 féle, rendkívül munkaigényes növényi kultúrát, többek
között makói vöröshagymát, burgonyát, sárgarépát,
petrezselymet, fűszerpaprikát, retket, céklát, zöldbabot,
uborkát és csemegekukoricát termesztenek. Úgy válogattuk össze
a növénykultúrát, hogy azok bekerülhessenek az iskolai közétkeztetésbe.
Emellett tervbe vettük, hogy jövőre állattenyésztéssel is
foglalkozunk, s ahhoz a szükséges takarmánynövényeket állítjuk
elő.
Az állatgondozást is a közfoglalkoztatottak végeznék?
–Jelenleg ex lex helyzetben vagyunk; szociális szövetkezetet
hoztunk létre, s úgy tudjuk, a Belügyminisztériumhoz kell majd
pályázatot benyújtani ahhoz, hogy a Start munkaprogramból
vehessünk át gépeket, eszközöket az állattartáshoz. A szociális
szövetkezet kezdeti támogatást biztosít a térségben munka nélkül
élő és mindennapi megélhetési problémákkal küzdő hátrányos
helyzetű emberek önfenntartásának elősegítése érdekében,
ezáltal lehetőséget biztosít a szegénységben élőknek, hogy
a támogatás segítségével csatlakozzanak egy gazdasági,
termelő tevékenységet végző közösséghez, ahol a munkában
együttműködő társakkal együtt, előteremthetik a mindennapi
megélhetéshez szükséges jövedelmüket. Eleinte tehát közfoglalkoztatottak
dolgoznának szociális szövetkezetekben, de a végső cél, hogy
ők a munka során az elsődleges munkaerőpiacra kerüljenek.
Mit nyer a város, és mit nyernek a résztvevők ezzel a
programmal?
–A fő cél az öngondoskodás. Hajdúböszörmény ma a
4. legnagyobb város, és óriási földterületek kapcsolódnak
hozzá. Nem véletlen, hogy a mezőgazdaságból éltek sokáig a
lakosok. Idővel azonban megszűnt az önellátás, a magunkról
való gondolkodás ideológiája. Vannak még gazdák, akik saját
földterületükön dolgoznak, de egyre kevesebb az őstermelő.
Az újabb generációk tagjai ezért a mezőgazdasági munkát nem
ismerik. Meg akarjuk ismertetni a programban résztvevőket a mezőgazdasági
gyakorlati munkával, hiszen képzésen vesznek részt a jelentkezők.
150 millió forintot tudunk a programból a mezőgazdasági elemre
fordítani, s ezen belül 41 fő képzését valósítjuk meg.
Arra törekszünk, hogy a képzések a téli időszakban történjenek,
amikor nincs mód a 8 órás foglalkoztatásra. Emellett a
programon belül mezőgazdasági eszközöket, szerszámokat vásárolunk,
s azon túl, hogy a résztvevők megtanulják a szakma elméleti
és gyakorlati részét, arra is törekszünk, hogy a megtermelt
javakból a dolgozók is juttatásban részesüljenek. Ezeket
nyerik a programban résztvevők, míg a városnak lényeges, hogy
minél több ember dolgozzon, s eltudjon helyezkedni idővel az
elsődleges munkaerőpiacon.
Tehát akkor a közfoglalkoztatottak a megtermelt zöldségekből
is részesülnek?
–Bizonyos arányban, ami azt jelenti, hogy például,
kapnak egy zsák burgonyát. A dolgozók másként állnak hozzá
a munkához, ha tudják, egyes terméktípusokhoz hozzájutnak. A
többi zöldség a közétkeztetésbe kerül, és a 200 négyzetméteres
raktárunkba. Amiből túltermelés áll elő, azt piacon értékestjük.
A Belügyminisztérium mekkora céltámogatásban részesíti
az önkormányzatot a növénytermesztési programelem végrehajtásához?
–Az önkormányzat 975 fő foglalkoztatására 1 milliárd
50 millió forintot kap a program lebonyolítására. Ebből 150
millió forintot eszközök beszerzésére, míg személyi bérekre
700 millió forintot fordítunk. Volt már egy Állami Számvevőszéki
vizsgálatunk, ahol csak kisebb hibákat találtak, és mintaértékűnek
írták le a hajdúböszörményi mezőgazdasági programot. Az
említett 975 fő dolgozik például a biomassza-kazánprogramban,
a mezőgazdaságban, felszámolják az illegális hulladéklerakó
telepeket, a közúthálózatot és a csatornákat tartják
rendben.
Az LMP azt kéri a kormánytól, hogy munkahelyteremtést célzó
gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre fordítsa „a százmilliárdokat
felemésztő és a munkanélküliséget újrateremtő" közfoglalkoztatás
forrásait. Mi erről alpolgármester úr véleménye?
–Lehet hangzatos véleményeket megfogalmazni, de a
tapasztalat azt mutatja, hogy ma az elsődleges piac nem képes
sok embert eltartani. Mindaddig, amíg az elsődleges piac nem erősödik
meg, addig mindenfajta átképzés elveszti a munkanélküliek hitét,
mert nem ad valóságos segítséget. Tudom, hogy nem nagy összeget
kapnak a közfoglalkoztatottak, de azzal, ha a gyermek látja,
hogy apja reggelente dolgozni, közösségbe jár, az példamutató
számára.
Medveczky Attila
|
