vissza a főoldalra

 2013.09.06. 

Töretlen a Tanyafejlesztési Program népszerűsége

A tanyákon élők életkörülményeit komfortosabbá tesszük, és gazdálkodásukat elősegítjük

Tanyafejlesztési Programra augusztus 7-éig több mint 1000 pályázat érkezett be, és a támogatási igény összesen mintegy 5 milliárd forintot tett ki. A 2013-ban igényelt támogatási összeg így két és félszerese a rendelkezésre álló 2 milliárd forintos támogatási keretnek. A Tanyafejlesztési Program első évében, 2011-ben 1 milliárd, 2012-ben 1,5 milliárd forintos keretösszeggel indulhatott el. A program eddigi két éves működése során összesen 434 pályázat (2011-ben 201, 2012-ben 233) részesült pozitív támogatási döntésben.

 A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) még júniusban célokat és feladatokat jelölt ki 2020-ig a tanyák megőrzése és fejlesztése érdekében. Tehát hosszú távú programról van szó? – kérdezem Dr. Viski Józsefet, a VM stratégiai főosztályának vezetőjét.

 –Valóban, hosszú távú programról van szó; még 2010-ben döntött a minisztérium a Tanyafejlesztési Programról. Ennek a döntésnek az értelmében nyáron el kellett készítenünk azt a jelentést, amelyben összefoglaltuk a Tanyafejlesztési Program elmúlt két évének eredményeit. Emellett távlati főcélokat fogalmaztunk meg 2020-ig; így többek közt azt, hogy minden tanyára be kell vezetni az elektromos áramot, és, hogy a tanyák a külterületi utakon jól megközelíthetők legyenek. Ezek mellett azokat a fejlesztéseket, melyeket az elmúlt években elkezdtük, természetesen folytatjuk.

 Több ezer tanyán nincs áram, rosszak az útviszonyok. Hogyan lehetséges az, hogy 23 évvel a rendszerváltás után csak 2010-ben született a tanyák infrastrukturális állapotának javítását célul tűző program?

 –Mind a pártállam idején, mind az azt következő időszakokban eléggé mostohán bántak a tanyákkal. Gondolhatunk a téeszesítés során a birtokpolitikára; és általánosságban minden döntés a tanyai életforma és gazdálkodás ellen hatott. A 2010-es kormányváltás után a Vidékfejlesztési Minisztérium úgy határozott, hogy a tanyákon élőket nem hagyhatjuk magukra, s minden segítséget meg kell nekik adni. A tanyákon élők életkörülményeit komfortosabbá szeretnénk tenni, s gazdálkodásukat elősegítjük, hiszen ők elsősorban mezőgazdasági tevékenységből élnek.

 Azt tudjuk, hogy mennyi ember él a tanyavilágon?

 –Azt konkrétan nem tudjuk, hogy mennyien élnek tanyákon, de a 2011-es népszámlálási adatokból közvetett módon következtethetünk rá. 293 ezer ember él külterületeken, s belőlük körülbelül 170 ezren az alföldi tanyás térségekben.

 A tanyán élő emberek gyermekei miként tudnak iskolába jutni, s hogyan lehet segíteni a tanyasaiakat abban, hogy ne maradjanak ki az ország kulturális vérkeringéséből? Mindez azért is lényeges lehet, mert sokak számára a tanyasi kifejezés egyet jelent a műveletlenséggel, az iskolázatlansággal.

 –Nem csak a tanyasi, hanem a vidéki kifejezés is pejoratív értelemmel bír sokszor a fővárosban és a nagyvárosokban. Elsősorban a tanyagondnoki szolgálatokon keresztül tudjuk segíteni a tanyán élőket. Kisbuszokkal szállítják a gyermekeket iskolába, bevásárolnak az idősebbeknek, tüzelőt hordanak és aprítanak számukra. Emellett színházi előadásokat és városnéző kirándulásokat szerveznek, sőt az alapfokú egészségügyi ellátást is eljuttatják a tanyákon élőkhöz. A tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére, a szolgáltatás javítására is lehet pályázni a Tanyafejlesztési Programban.

 A tanyasi termékek piacra jutását is elő tudják segíteni a Tanyafejlesztési Programmal?

 –Több módon is próbáljuk a piacra jutást elősegíteni. Az egyik: helyi piacok nyitására ösztönözzük az önkormányzatokat. Az elmúlt években a Tanyafejlesztési Program keretében Bács-Kiskun és Csongrád megyében nagyon sok és olyan termelői piacot hoztak létre, ahol a tanyán gazdálkodók megjelennek termékeikkel, és ezzel a városiak számára egészséges, megtermelt élelmiszert árusítanak. Ezentúl a tanyai védjegyek létrehozásával minőséget biztosítanak, és közösen fellépnek a vásárlók felé. 2012-ben a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara olyan honlapot készített, ami a Homokhátságon élő tanyai gazdálkodókat jeleníti meg, s amin térség és termék szerint is lehet keresni. Természetesen a budapesti Vidéki Mustrán is lehetőséget biztosítunk a tanyai termékek piacra jutásának. Jelentős eredmény a kifejezetten a tanyai termékek feldolgozására üzemek, és vágópontok megnyitása.

 A 2010-ben indult Tanyafejlesztési Program csak nemzeti forrásból indult?

 –2010-ben csak nemzeti forrásból indult ez a program, mert a 2007-es uniós költségvetés tervezésekor az előző kormány a tanyafejlesztést nem jelölte meg prioritásként. A nemzeti forrás ad lehetőséget ahhoz, hogy egyszerű módon folytassuk le a pályázatokat. Hiszen nem csak önkormányzatok, civil szervezetek, hanem tanyán élők is pályáznak. S legtöbbjüknek nincs internet elérhetősége, pályázati rutinja. Ezért is törekedtünk arra, hogy minél egyszerűbben lehessen pályázni. Az EU-s pályázatoknál jelentősebb mind az adminisztrációs, mind az önrészre vonatkozó teher. A mi programunkban a tanyán élők 25%-os, a fiatal gazdák és az önkormányzatok 10%-os önerőből pályázhatnak, ami jóval alacsonyabb, mint az uniós projekteknél. A problémát az jelenti, hogy a nemzeti hatáskörben adható agrártámogatások az EU-n belül behatároltak, és így mi de minimis jellegű támogatás formájában adjuk a programban a pályázati pénzeket, ami azt jelenti, hogy 7500 eurónak megfelelő forint (kb. 2.200.000) adható három év alatt egy pályázó részére.

 A támogatási igény összesen mintegy 5 milliárd forintot tett ki, viszont csak 2 milliárdos a támogatási keret. Mi alapján rangsorolnak, hogy kiknek jusson a mostani keretből?

 –A program népszerűségét mutatja, hogy mindig is túligénylés mutatkozott rá. Idén kibővült a támogatásra jogosult települések köre a teljes Alföldre, így idén már 724 településről lehetett pályázatokat benyújtani – 68 járást és 7 megyét érint a program, másrészt új támogatási célok meghirdetésre kerültek az eddig is pályázható népszerű célok folytatása mellett. Ezért is ilyen magas a pályázók száma. Mi szakmai szempontok alapján bírálunk, így az önkormányzati fejlesztéseknél megvizsgáljuk, menyi tanyát érint a fejlesztés, előnyt élveznek a komplex, több pályázati célt megjelölő pályázatok, és plusz ponttal jutalmazzuk azt is, ha több önkormányzat áll össze egy fejlesztésre. A tanyán élő emberek pályázatainál pedig elsősorban szociális szempontokat veszünk figyelembe; az átlagéletkort, az anyagi körülményeket, a legközelebbi várostól való távolságot, a külterületi úr állapotát, s azt, hogy hátrányos helyzetű térségben áll-e az adott tanya. Ez alapján készítünk rangsort és bíráljuk el a pályázatokat.  

A tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség és egyben az európai örökség részét képezi. Ennek megóvása is a céljuk?

 –. A tanyai életforma nemzeti kincsünk, s szeretnénk véget vetni a tanyák elnéptelenedésének, s biztos vagyok benne, hogy akik maradtak, azok megóvják a tanyás településrendszert. Alapvető célunk a tanyai gazdálkodás sajátos értékeinek megmentése, megújítása, valamint a tanyai életmód, a tanyán működő családi gazdaságok hátrányainak csökkentése.

 Mi a véleménye arról az LMP-és vádról, hogy részben politikai alapon osztották el a Tanyafejlesztési Program forrásait?

 –Olvastam az LMP közleményét, de az nem szólt semmilyen konkrétumról. A Tanyafejlesztési Program a parlamenti államtitkárság alá tartozik, az program első időszakáról, mikor Ángyán József volt az államtitkár, arról nem tudok nyilatkozni, de nem tudok sem abból az időszakból, sem azt követően politikai döntésekről, hiszen mi eddig csak szakmai alapon bíráltuk el a pályázatokat.

Medveczky Attila