|
 2013.09.20.
A remény embere: Lech Walesa
Szeptember elejének
egyik legfontosabb kulturális eseménye, a Velencei Filmfesztivál
idén a lengyel belpolitikához is kötődött. S hogy miért? Máris
elmondom töviről-hegyire. A dolog ott kezdődik, hogy a Velencei
Filmfesztivál (közkeletű olasz nevén Mostra) a történelem
legrégibb filmes seregszemléjeként az egész világ egyik
legnagyobb filmes eseményének számít. Első alkalommal
1932-ben rendezték meg, azóta minden évben késő augusztusban
kezdődik, és szeptember elején ér véget a velencei biennálé
keretében. Jelenlegi fődíját, az Arany Oroszlánt 1954 óta
adják át, ez a filmművészet legrangosabb európai elismerése.
(Ami a lengyel díjazottakat illeti: 1984-ben a napjainkban is tevékeny
rendező, Krzysztof Zanussi kapta meg A nyugodt nap éve című
alkotásáért, 1993-ban pedig a legendás Krzysztof Kieslowski, a
Három szín című filmtrilógiáért.)
Az idei fesztivál
múlt szombaton ért véget az ünnepélyes díjátadóval. A
magyar sajtó az eseményből – teljesen indokoltan – azt
emelte ki, hogy a Bernardo Bertolucci vezette zsűri általános
meglepetésre, pontosabban megdöbbenésre egy olasz
dokumentumfilmnek adta az Arany Oroszlánt. Hát igen, előzetesen
roppant kevesen gondolták, hogy a Sacro GRA című alkotásnak,
amely a római körgyűrű mentén élő emberek életét tárgyalja,
esélye lenne akár egy mellékdíjat is begyűjteni a fesztiválon…
Olasz film legutóbb tizenöt esztendeje nyert fődíjat Velencében,
és a fesztivál történetében most először kapott
dokumentumfilm ily nagy elismerést. Bizony, józan ésszel nehéz
is felfogni, hogy mi a csudát keres egy művészeti fesztiválon
egy dokumentumfilm, amelynek műfajából adódóan legalább
minimális mértékben a tudományosság látszatát kell
keltenie…
Számunkra azonban
érdekesebb részlet – a magyar sajtó beszámolóiból sajnos
teljesen kimaradt –, hogy a filmfesztiválon világpremiert is
tartottak: szeptember 5-én versenyen kívül bemutatták Andrzej
Wajda legújabb művét, A remény embere címmel. S hogy ki a remény
embere, vagyis a film főhőse? A lengyel Szolidaritás-mozgalom
legendás vezéralakja, a Nobel-békedíjas gdanski villanyszerelő,
későbbi köztársasági elnök, Lech Walesa. Nos, ekként kötődik
az idei velencei seregszemle a lengyel belpolitikához. A
Lengyelországban már régóta nagy érdeklődéssel várt film
elkészültéről hazánkban a Magyar Nemzet adott hírt, Koncz Éva
tollából. Ám a világhálón kutakodva, a film lengyel nyelvű
Wikipédia-szócikkében további érdekes részletekre bukkantam
– a továbbiakban sorra veszem őket.
A filmet csak egy
hónappal a velencei premier után, október 4-én kezdik vetíteni
a lengyelországi mozikban. E késleltetés egyik oka, hogy Lech
Walesa éppen azokban a napokban fogja ünnepelni a hetvenedik születésnapját.
(1943. szeptember 29-én látta meg a napvilágot.) Az Oscar-díjas
rendező, Andrzej Wajda éveken keresztül tervezte e film elkészítését.
Már öt évvel ezelőtt arról nyilatkozott, hogy szeretné
megfilmesíteni a lengyel ellenzék egykori kulcsfigurájának életét.
Akkori szavait idézve: „Régóta foglalkoztat egy ilyen film
terve. A korábbi kettő, a Márványember (1976) és a Vasember
(1981) után ezúttal a reménység emberéről. Véleményem
szerint ez a meghatározás remekül illik Walesára, aki személy
szerint nekem, de úgy gondolom, másoknak is hatalmas reményt
adott. Van a személyében valami elképesztő optimizmus: a hit,
hogy azért jöttünk a világra, hogy kiszabaduljunk a rabságból.”
Az eredeti, 2009-es elképzelések szerint a film forgatókönyvét
a kiváló rendezőnő, Agnieszka Holland készítette volna. Ám
végül változott a terv, és Janusz Glowacki szövegkönyvét
fogadták el. Wajda az első perctől nagyon elégedett volt
Glowacki munkájával, és ennek hangot is adott: „Glowackinak
sikerült nagyon jól megragadnia a Walesából áradó hitet,
szabadságvágyat. Ennek különösen örülök. Ezt az irányvonalat
fogjuk követni.”
Az éveken keresztül
tartó munkálatok során persze bonyodalmak is adódtak. 2012 júliusában
hatalmas botrány tört ki a film egyik legfőbb támogatója, az
Amber Gold cég körül. E gdanski székhelyű pénzügyi befektetési
központ 2009-ben jött létre. Tulajdonosa többféle gazdasági
tevékenységet folytatott: nemesfémmel (arannyal, ezüsttel és
platinával) kereskedett, ingatlanokat s irodaházakat építtetett
és adott bérbe, hangsúlyosan jelen volt a tőzsdén,
mindamellett az OLT Express légitársaság fő részvényese
volt. Tavaly nyáron végül összeomlott a csodabirodalom, amikor
a gdanski kerületi ügyészség bejelentette, hogy pénzmosás és
egyéb gazdasági bűncselekmények, továbbá az ügyfelek
rosszhiszemű megtévesztése miatt felfüggesztették az Amber
Gold működését, vezetői ellen pedig vádat emeltek. A botrány
miatt a Wajda-film producere erkölcsi okokból lemondott a cégtől
kapott hárommillió zloty összegű (körülbelül kétszáz
millió forint) támogatásról, emiatt a film bemutatása csaknem
egy teljes évet csúszott – az eredeti elképzelések szerint már
tavaly ősszel a mozikba kerülhetett volna.
A film főhősét,
Lech Walesát egy negyvenhat esztendős varsói színész, Robert
Wieckiewicz alakítja. A sminkmestereknek köszönhetően szinte tökéletesen
hasonlít a negyvenes éveiben megismert Walesára. A feleséget,
Danuta Walesát pedig a harmincnégy éves, szintén varsói
Agnieszka Grochowska személyesíti meg – ennek pikantériáját
az adja, hogy Grochowska eddigi pályája során nemegyszer vállalt
erotikus, ruhátlan szerepet különböző művészfilmekben, a
világhálón egész fényképgyűjtemény található ezekből. A
filmben az olasz újságírónő, Oriana Fallaci (1929–2006)
alakját is megidézik – a producerek erre a szerepre Monica
Belluccit kérték fel, ám ő olyan csillagászati összegű gázsit
kért, hogy végül eltekintettek a közreműködésétől.
Helyette egy szintén olasz színésznőt, az UNICEF jószolgálati
nagyköveteként is tevékenykedő Maria Rosario Omaggiót kérték
fel, aki szerényebb összegért is elvállalta a feladatot, és
nyilatkozatában „hatalmas megtiszteltetésnek” nevezte, hogy
Andrzej Wajdával forgathatott. Ám ezzel nincs vége, mert akad még
egy érdekesség a szereposztásból. A filmben az egyik legnépszerűbb
lengyel színész, a még mindig csak ötvenkét éves Zbigniew
Zamachowski is szerepet kapott: a kommunista Biztonsági Szolgálat
tisztjeként kihallgatja Walesát. Ezzel kapcsolatban azt
nyilatkozta, hogy „Ez egy nagyon nehéz jelenet, szövege több
mint nyolc oldal a forgatókönyvben. Sikerült az egészet első
nekifutásra felvennünk, egyetlen leállás nélkül”.
Wajda új alkotásáról
eddig mindenki nagy elismeréssel beszélt – az egyetlen
elmarasztaló véleményt a fő érintett, Lech Walesa fogalmazta
meg. Több részlettel is elégedetlen, legfőképpen pedig az őt
alakító színész játékával. Fia, Jaroslaw Walesa viszont
leszögezte: „A mozivásznon egy nagy embert látunk, akinek
megvannak a maga gyenge pontjai is. Mindannyian tudjuk: ennek a
nagyszerű embernek nehéz természete van.”
Zsille Gábor
|
