vissza a főoldalra

 

 

 2013.09.20. 

Kísért a múlt

A megfélemlítésnek és az elbizonytalanításnak nagyon jó eszköze a rendőrségi beidézésem

Névtelen feljelentés alapján idézték be rendőrségi kihallgatásra Berényi Józsefet, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnökét, akit a hatóságok szeptember 3-án két olyan - állítólagos - szlovákiai rendezvényről kérdezték, amelyeken a feljelentés szerint szlovák állampolgárok felvették a magyar állampolgárságot.

 Mint pártelnököt, most idézték be először a szlovák rendőrségre?

 –Igen, pártelnökként most kaptam először idézést.

 Névtelenségbe burkolódzott a feljelentő. Ez kissé a pártállam idejét hozza vissza? Emlékszem a Tanú című filmre, amiben azt mondák: „Ez egy komoly, géppel írott névtelen feljelentés volt!”

 –Bennem is felidézte az 1989 előtti időszakot az, hogy egy névtelen feljelentésben írottakat ilyen komolyan vegyen a rendőrség. A levélben az a törvényi paragrafus szerepelt, hogy más állam állampolgárságának fölvételéből adódó szlovák állampolgárság elvesztését be kell jelenteni.

 Vádlottként, vagy tanúként idézték be?

 –Tanúként. A névtelen feljelentés írója szerint két felvidéki település rendezvényén magyar állampolgárságot vett föl 30 szlovák állampolgár. Azt kérdezték tőlem: ott voltam-e ezeken a rendezvényeken, s ha igen, akkor megtörtént-e ez az eset? És kérték: mondjam meg, kik vették föl a magyar állampolgárságot. Azt feleltem: ilyen rendezvények nem voltak, és a följelentés alaptalan vádaskodást tartalmaz. A szlovák belügynek tudnia kéne, hogy ilyen típusú rendezvényeken nem lehet a magyar törvények szerint állampolgársági esküt tenni, csak községi hivatalokban, nagykövetségeken és konzulátusokon kerülhet erre sor. Ha a rendőrség felhívta volna a magyar nagykövetséget, akkor ezt a törvényi szabályozást le is zárhatták volna.

 Másokat is kihallgatnak az üggyel kapcsolatban?

 –Elhangzott, hogy nem csak én kaptam beidézést, hanem mások is az érintett településekről, de, hogy azok lakóit ne háborgassa a szlovák média, ezért nem mondok itt sem konkrétumokat. Amikor a levelet kézhez kaptam, azt hittem, hogy az én állampolgárságomra kíváncsiak. Korábban a belügyminisztérium kétszer is érdeklődött állampolgárságom felől, s azt válaszoltam, hogy a szlovák alkotmány értelmében rendelkezem szlovák állampolgársággal, és nem is kívánok tőle megválni.

 Mit gondol, ez az eset állomása lehet a megyei választások előtti kampányoknak? Hiszen ezzel kompromittálhatják a felvidéki magyar párt elnökét.

 –A beidézéskor én is erre gondoltam. A megfélemlítésnek és az elbizonytalanításnak nagyon jó eszköze a beidézésem. Ha valami csoda folytán megoldódik a kettős állampolgárság kérdése, akkor, a félelem miatt nehéz lesz rávenni a felvidéki magyarokat a magyar állampolgárság fölvételére.

 A szlovákiai sajtó miként reagált a kihallgatással kapcsolatban?

 –Egyelőre nem. S ez nem az első eset; amikor Brüsszelben az EP Petíciós Bizottsága magyar szempontból két fontos ügyet is tárgyalt: a szlovák állampolgárságuktól megfosztott személyek jogorvoslását, másrészt a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kérelmet, arról is hallgatott a szlovák sajtó. Sajnos, a magyar nemzetiségű parlamenti képviselők sem tesznek szinte semmit annak érdekében, hogy ezek az esetek megjelenjenek a szlovák médiában. A Most-Híd képviselői, ha tévévitákban szerepelnek, meg sem említik a magyar vonatkozású ügyeket.

 Ez az eset nem hathat ki negatívan az MKP 15. születésnapi ünnepségére?

 –Nem, bár rendkívüli eset, hogy a párt elnökét beidézték a rendőrségre, de a kisebbségi lét velejárója; hogyan tudunk megfelelően válaszolni az intoleráns magatartásra, a magyarellenességre. Ezzel már megtanultunk együtt élni.

 Ha már szó esett a megyei választásokról, mikor indul be a kampány?

 –Már a nyár folyamán sok olyan rendezvényt tartottunk, ami „előkampánynak” tekinthető. Ezzel nem volt az MKP egyedül, mert a többi szlovákiai párt is tartott ilyen gyűléseket.

 Mikor legutóbb beszélgettünk, azt mondta, hogy a nagyszombati megyeelnöki posztra csak ön pályázik. Azóta a többi párt is megnevezte jelöltjét?

–A Most-Híd Nagy Józsefet indítja, de a kereszténydemokraták és a jelenlegi megyeelnök is megméretteti magát.

 Az súlyos problémát jelenthet, hogy több magyar jelölt indul el Nagyszombat megyében?

 –Természetesen, főleg akkor, ha alacsony lesz a részvétel. Már februárban megmondtuk, hogy lesz önálló jelöltünk, de még nevet nem mondtunk, mert meg kellett várni a járásokból beérkező javaslatokat. Éppen az az MKP ereje, hogy alulról építkező, demokratikus párt. Ellentétben a Most-Híddal, ahol minden döntés központi

 Az MKP más megyében nem indít jelölteket?  

–Nem. Decentralizált párt vagyunk, és a kerületi tanácsok döntenek ebben az ügyben.

Milyen eredménnyel lenne elégedett az MKP elnöke?

 –Az már jó eredménynek számít, ha sikerül bekerülni a második fordulóba, mert az jelentős tárgyalási pozícióval jár. Arról is lehet tárgyalni, hogy legyen az MKP-nak megyei alelnöke egy esetleges visszalépésért cserébe.

 A többi megyében a tagok lelkiismeretére bízzák, kire voksoljanak?

 –Ha egy párt erős regionális szinten, nem teheti meg azt, hogy nem közli a választóival, kit ajánl a megyeelnöki posztra. Ennek megfelelően Nyitrán jobboldali jelöltet támogatunk egy szélesebb koalíción belül. Besztercebányán a mostani megyeelnököt támogatjuk, ahogy Kassán is. Ennek oka, hogy a két megyében az MKP a megyeelnökkel normális, jó kapcsolatot alakított ki.

 

Medveczky Attila