vissza a főoldalra

 2013.09.20. 

Kecskemét is csatlakozik az időseket segítő országos mintaprogramhoz

Már működik az Egy iskola - Egy nyugdíjas klub rendszer, s így a fiatalok és az idősek együtt tudják a szabadidejüket hasznosan, aktívan eltölteni

A programról augusztus 23-án Dr. Zombor Gábor Kecskemét polgármesterével, Mák Kornél alpolgármesterrel, a Kecskeméti Idősügyi Tanács elnökével, civil szervezetek vezetőivel, és a városháza osztályvezetőivel tárgyalt Jeneiné dr. Rubovszky Csilla idősügyi miniszteri biztos.

 Kecskeméten jól működik a szociális ellátórendszer. Mi indokolta mégis a csatlakozást az időseket segítő országos mintaprogramhoz?

 –Miután megszületett a mintaprogram, megkaptuk felkérést, hogy tanulmányozzuk át. Ezután találkoztam idősügyi miniszteri biztos asszonnyal, aki tájékoztatott a program tartalmáról, és úgy találtuk, hogy ez nálunk mindenképpen támogatandó. A másik indok még egyértelműbb: a városban működő Idősügyi Tanács, amely az önkormányzat részvételével működik, és az időseket és az összes szervezetet Kecskeméten magában foglalja. Korábban olyan célokat tűzött ki maga elé, amelyek szinte mindegyike visszatükröződik ebben a programban. Ilyen a biztonságérzetének növelése, az elszigetelődés, a magány kialakulásának a megelőzése. Kecskemét környékén elég nagy a tanyavilág, s a tanyán élő idősek gondozása is lényeges. Tudjuk, hogy a köznevelési törvény által előírt érettségihez szükséges társadalmi típusú munkavégzés során kiemelt figyelmet kapjanak az időszervezetek. Így a fiatalok az ő gondozásukkal, ápolásukkal tudjanak eleget tenni az oktatási feltételeknek. Mi már felvettük a kapcsolatot az iskolákkal, hogy ezt a társadalmi, közösségi munkát az idősgondozásban önkéntesként töltsék el. Ez az országos mintaprogram ebből a négy elemből épül fel. Tehát egyértelmű volt, hogy csatlakozunk hozzá. Korábban azért nem tudtunk, mert Kecskemét nem hátrányos helyzetű település, és maga a közfoglalkoztatás a mintaprogramban a hátrányos helyzetű térségekre vonatkozott. Amennyiben ez országos programmá válik, akkor Kecskeméten is közel ötven közfoglalkoztatottat tudunk bevonni ebbe a munkába.

 A kereső munkából felszabadult idős embereknek vannak-e olyan rendszeres, szinte nap mint nap ismétlődő feladataik, elfoglaltságaik, amelyek egyfajta ritmust visznek mindennapjaikba, frissen tartva aktivitásukat, amelyek révén hasznosnak érezhetik magukat? Képesek-e bevonni az idős embereket a különböző közösségekbe?

 –Ez a legfontosabb cél, és az Idősügyi Tanácsnak is feladata. Az idősek életének szervezésével kapcsolatos feladatokat kortársak végzik. Tehát szépkorú, nyugdíjas korú kecskemétiek. Ehhez az önkormányzat infrastruktúrát, jogi tanácsadást és pénzügyi forrást biztosít, hiszen külön idősügyi programokra egy meghatározott összeg áll rendelkezésre. Emellett fenntartjuk a klubokat, idősklubokat, nyugdíjasklubokat. Már működik az Egy iskola - Egy nyugdíjas klub rendszer ,s így a fiatalok és az idősek együtt tudják a szabadidejüket hasznosan, aktívan eltölteni.

 Az időseket gyakran nevezik „a beosztás művészeinek”. Ezt támasztja alá, hogy az életkor előrehaladásával egyre jellemzőbbé válik életükben a takarékoskodás. Léteznek-e Kecskeméten olyan üzletek, ahol kedvezménnyel tudnak vásárolni az idősebb korosztály tagjai?

 –Három évvel ezelőtt bevezettük a Kecskemét Kártyát, amelyhez most már nagyon sok üzlet, szolgáltató csatlakozott, ahol különböző kedvezményekkel tudnak vásárolni. Illetve nyugdíjas klubtagok az új kecskeméti fürdőben, amely a legmodernebb gyógyfürdő és uszoda komplexum Magyarországon minden héten egy nap ingyen belépőt kapnak szintén a Kecskemét Kártya rendszerén belül.

 Szintén helyi hír, hogy Kecskeméten a közgyűlés korábbi döntése értelmében a részönkormányzatok döntenek az érintett városrészekben folyó infrastrukturális fejlesztéseikről. Ez azt jelenti, hogy minden egyes részönkormányzat rendelkezik egy bizonyos kerettel, s maguk döntenek annak a felhasználásáról?

 –Egyedülálló rendszer alakult ki Kecskeméten, hiszen minden városrész vagy közös vagy külön részönkormányzattal rendelkezik, ahol a részönkormányzatba beválasztott tagok tudják eldönteni azt, hogy milyen fejlesztések történjenek a városrészen, hiszen ők ismerik legjobban az adott területet. Az évek során fokozatosan külön kis büdzsét is kaptak a részönkormányzatok. Ebben az évben ez már eléri összességében a 85 millió forintot összességében. Amennyiben infrastrukturális felújítást, beruházást valósítanak meg, akkor minden egyes részönkormányzati forinthoz egy forintot hozzátesz a városi önkormányzat. És így ez az összeg akár a duplájára is nőhet. Természetesen programokat is szerveznek a részönkormányzatok, illetve más feladataikat is finanszírozzák ebből.

 Akkor ezt nevezhetjük a decentralizáció újabb állomásának is.

 –Igen, s erre nagyon büszkék vagyunk, hiszen egy részönkormányzat volt korábban, aztán kettő lett, és most már az egész várost lefedik. Ez nagyon fontos, mert Kecskemét igen nagy területen fekszik, vannak távolabbi városrészek is, ahol korábban a közösségi élet korlátozott volt, és most a részönkormányzatokon keresztül megpezsdültek ezek a területek, és saját programokat tudnak szervezni, közösséget építenek, és saját beruházásokat valósítanak meg. Ez egy követendő példa, hiszen ez egy nagyon demokratikus önkormányzati rendszer.

 Egyébként mindez azt jelenti, hogy a részönkormányzatok vállalják a felelősséget is? Tehát a beruházásokért a felelősséget?

 –Ez rendszer az a hatályos magyar jogszabályok mellett úgy történik, hogy a részönkormányzati döntéseket a települési önkormányzat finanszírozza, és a részönkormányzatok javaslatára valósítja meg a beruházásokat. Tehát a pénzügyi elszámolás az önkormányzati kontroll mellett történik. A gazdálkodásunk tehát nem elkülönült, hanem a részönkormányzatok Nem elkülönült gazdálkodásuk van, hanem a részönkormányzatok racionális döntéseit hajtjuk végre.

Medveczky Attila