vissza a főoldalra

 2013.09.27. 

Beindult a 35 éven aluliak vállalkozását szárnyra bocsátó nagyszabású program

Az Új Nemzedék Jövőjéért Programmal a kormány kifejezetten bátorítja a fiatalokat arra, hogy váljanak a közéletet alakító szereplőkké

A kormány az elvándorlást fontolgató fiatalok itthon maradásához többféle módon igyekszik kedvező feltételeket teremteni, mindehhez itthoni és uniós forrásokból több száz milliárd forint áll rendelkezésre.

 A KSH legfrissebb adataira hivatkozva adott ki közleményt a nyáron az MSZP, amelyben Winkfein Csaba elnökségi tag azt írja, hogy döbbenetes, hogy ma az ötven év alatti magyar munkavállalók közül minden tizedik tartósan külföldön vállal munkát, és hogy a magyar fiatalok egyre nagyobb része dolgozik külföldön. „Ez pedig Orbán Viktor bűne” – szögezi le a politikus. Valóban ilyen sokan akarnak új hazát választani maguknak? – kérdezem Dr. Mihalovics Pétert, az Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztost.

 –Mivel a kivándorlásról nincsenek pontos nyilvántartások, meglehetősen nehéz adatokkal szolgálni. A Tárki 2010 eleji kutatásából például kiderül, hogy a megkérdezettek migrációs potenciálja a 2002-es 10 százalékos szintről 2008-ban 16 százalékra nőtt.  Az Eurostat szerint 2011-ben 18 európai országban összesen 121 ezer hivatalosan is ott élő magyar állampolgárt regisztráltak, akiknek nagy része a legaktívabb korban lévő 25-45 évesek közül kerül ki. A Magyar Ifjúságkutatás 2012 során megkérdezett 15-29 éves fiatalok 6 százaléka próbált már szerencsét külföldön, és összességében valamivel több, mint egy évet tartózkodtak ott. Az elvándorlás oka sok mindenben kereshető a tapasztalatszerzés vágyától egészen annak a miniszterelnöki tanácsnak a megfogadásáig, amelyet Gyurcsány Ferenc 2006 júniusában fogalmazott meg az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén: El lehet menni Magyarországról!

 Bizonyára nem adminisztratív eszközökkel kell megakadályozni, hogy külföldre menjenek a fiatalok. Milyen metódusokkal lehet elérni azt, hogy az új nemzedék itthon találjon munkát, s visszacsalogatni azokat, akik nyugatra mentek dolgozni?  

–A kormány az elvándorlást fontolgató fiatalok itthon maradásához többféle módon igyekszik kedvező feltételeket teremteni, ilyenek az innovatív, fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését szolgáló foglalkoztatási programok támogatása vagy épp a fiatalok foglalkoztatását ösztönző adórendszer kialakítása. A külföldön élő fiatalok hazatérésének megkönnyítését támogatja a Gyere Haza Alapítvány is, amely online tanácsadással, személyes találkozással segítséget kínál a hazatéréshez, az itthoni szálak felvételének megkönnyítésével az álláskereséshez.

A személyre szabott és a korosztályos összefogásra alapuló tanácsadást, segítségnyújtást nemcsak a hazatérésnél, de a fiatalok pályára lépése előtt is kiemelten fontosnak tartjuk. Hisszük, hogy a mai átláthatatlanul sokszínű világban a fiatalokat támogatni kell az aktuális piac diktálta lehetőségek valamint saját valódi képességeik megismerésében, illetve e kettő összehangolásában. Egy biztos alapokon nyugvó pályadöntés után ugyanis sokkal kisebb arányban fordul elő, hogy a fiatal ne találja meg számításait az országhatáron belül is. Éppen ezért az Új Nemzedék Jövőjéért Program égisze alatt jelenleg is zajlik az úgynevezett KontaktPont hálózat kiépítése, ami minden megyében egy ifjúsági tanácsadó központot jelent, ahol fiatal szakemberek adnak személyre szabott útmutatást, hogy az életbe kilépő kortársaik milyen pályán lehetnek nagyobb eséllyel sikeresek.

 A külföldön való munkavállalás mennyire magyar sajátosság?

 –A külföldön való munkavállalás egyáltalán nem magyar sajátosság, sőt, a kivándorlás a régiós átlag alatt van. A Tárki kutatásából például kiderül, hogy bár az uniós csatlakozást követően emelkedett a migráció, a kivándorlás jelentősen kisebb mértékben emelkedik, mint a legtöbb posztszocialista országban.

 Az még önmagában nem lehet gond, ha valaki kint tanul, dolgozik néhány évet, és itthon kamatoztatja tudását…

 –Az új nemzedék jövőjéért felelős miniszteri biztosként pozitív változásnak tartom, hogy a fiatalok ma szabadon, kötöttségek nélkül indulhatnak külföldi tapasztalatszerzésre, hiszen nagyszüleink, szüleink azért küzdöttek évtizedeken keresztül, hogy a következő nemzedék előtt megnyíljanak a kapuk, s lehetőségük legyen külföldön tanulni, dolgozni. Azonban legalább ennyire fontos, hogy a magyar kormánynak olyan körülményeket kell itthon teremtenie, hogy a fiatalok néhány hónap tapasztalatszerzés után visszatérjenek Magyarországra. A Magyar Ifjúság 2012 statisztikái is megerősítenek abban, hogy mindig különbséget kell tennünk a fiatalok letelepedési szándékú kivándorlása és a külföldön való „szerencsét próbálás” között, mely utóbbi esetében Magyarország legtöbbször egy szélesebb látókörű, integrált tapaszalattal gazdagodott fiatalt kap vissza. A kutatás során megkérdezett fiatalok a jobb megélhetés után rögtön a tapasztalatszerzést, a nyelvtanulást és az új kihívásokat említik mint esetleges motivációs tényezőt az ország elhagyására. A 25-29 éves fiatal felnőttek 42%-a azonban kizárólag Magyarországon tudja elképzelni az életét.

 Gondolom a siker egyik záloga lehet, hogy folyamatosan meghallgatják a fiatalok véleményét.

 –Az Új Nemzedék Jövőjéért Program két alapvető irányelvének egyike, hogy a korosztállyal minél közvetlenebb kapcsolat kialakítására törekszünk, amely a fiatalok nemzeti identitásának megőrzését és erősítését is szolgálja. Az ifjúságpolitikai keretprogram megalkotásánál egyik legfontosabb szempontként jelent meg a különböző vélemények, érdekek, tapasztalatok minél szélesebb körű becsatornázása, így a legnagyobb korosztályos ifjúsági szervezetek meglátásai mindvégig kiemelt szerepet kaptak, illetve nem történik ez másképp a megvalósítás során sem. Az Új Nemzedék Jövőjéért Program azt foglalja magában, hogy egy fiatal mit kaphat az államtól, egy fiatal hol működhet együtt egy közösséggel, egy egész országgal, és az egész ország milyen perspektívákat kínál egy fiatalnak itthon, Magyarországon.

 Csak munkahelyteremtéssel, vagy egyéb szociális támogatásokkal is segíteni lehet a fiatalok itthoni boldogulását?

 –Természetesen nem csak munkahelyteremtéssel lehet támogatni a fiatalok itthoni boldogulását. Azt többek között otthonteremtési programmal, családi és gyermekek után járó adókedvezményekkel, szociálpolitikai támogatásokkal, hátrányos helyzetű és pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának megkönnyítésével igyekszik a kormány elősegíteni. Utóbbi kezdeményezésre például 110 milliárd forint jut, és általa eddig 37 ezer fiatal kapott támogatást.

 A fiatalok önerőből nagyon nehezen tudnak saját lakást vásárolni. A felvett hitelek törlesztése nemcsak megnehezíti mindennapjaikat, de létbiztonságukat is fenyegeti. Ez ügyben mit szándékoznak tenni?

 –A fiatalok otthonteremtési támogatása egy már működő program, melynek keretében bízunk benne, hogy egyre több fiatal juthat majd hozzá saját lakáshoz.

 Milyen segítséget tudnak a fiatalok vállalkozóvá válásához adni?

 –Jelenleg a magyar fiatalok 4 százaléka mer csak saját vállalkozásba fogni, amin változtatva a gazdaság növekedéséhez, új munkahelyek teremtéséhez is lökést adhatunk. Beindult a 35 éven aluliak vállalkozását szárnyra bocsátó nagyszabású program; a Társadalmi Megújulás Operatív Program égisze alatt összesen 5 milliárd forinthoz juthatnak a fiatal vállalkozók. Egyenként 3-6 millió forintot kapnak, az üzleti tervhez, az ötlethez, a kezdeményezés minőségéhez és léptékéhez mérten.  Az Új Nemzedék Plusz kiemelt projektben a fiatalok vállalkozói kedvének növelése, szemléletformálása illetve az ezzel kapcsolatos kompetenciák, ismeretek fejlesztése, oktatása is célunk, hiszen az alacsony vállalkozói kedv oka többek között a gyakorlati útmutatás hiánya.

 Több minisztérium készített úgynevezett stratégiákat. Ezekben kiemelik például a fiatal gazdák, a fiatal borászok, a pályakezdő pedagógusok megsegítését. Önökkel konzultálna az ilyen stratégiák megtervezésekor?

 –Az Új Nemzedék Jövőjéért Program elsődlegesen közvetítő szerepet kíván vállalni a fiatalok és a politikai aktorok között, ebben a minőségében a minisztériumok közötti egyeztetések a mindennapi gyakorlat részei.

 Mekkora forrás áll a fiatalok itthon maradását célzó programok finanszírozására?

 –Itthoni és uniós forrásokból több száz milliárd forint áll rendelkezésre. Az Új Nemzedék Plusz kiemelt projekt megvalósításához hárommilliárd forint Európai Uniós forrás áll rendelkezésre; hasonló volumenű ifjúságpolitikai programra évtizedek óta nem volt példa Magyarországon.

 Az emigráció után beszéljünk a belső migrációról. A főváros és közvetlen környezete jelentősen elkülönül az ország többi régiójától. A regionalitás mellett a települések nagyságával is összefüggenek az oktatás, kultúrafogyasztás, szórakozási szokások, észlelt problémák közti különbségek. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a vidéken élő fiatalok ne érezzék hátrányban magukat?

 –Természetesen az új kezdeményezéseknél figyelünk arra, hogy a lehetőségek minden fiatal számára könnyen hozzáférhetőek legyenek, lakóhelytől függetlenül. Az ifjúságsegítő hálózat tervezésekor is ezen okból kifolyólag döntöttünk amellett, hogy minden megyében nyitunk egy irodát, ahol a tanácsadás mellett többek között közösségépítéssel is foglalkoznak majd. Továbbá örömteli fejlemény, hogy a vidékiek számára a virtuális közösségi terekben rejlő lehetőségek is egyre inkább kinyílnak; az internethasználatban egyre kisebb a különbség a települések mérete szerint.

 A fiatal felnőttek többségének sem biztos egzisztenciája, sem pozitív jövőképe nincsen. Miként tanítható a jövő megtervezése a fiatalok számára?

 –Valóban, a Magyar Ifjúság 2012 kutatása szerint a fiatalok legégetőbb problémája a kilátástalan, bizonytalan jövő illetve az ettől való félelem. Az új nemzedék tagjai jövőképüket nem igazán tudják megfogalmazni, hiszen nincs kapaszkodójuk, és ehhez a jelenlegi köznevelési rendszer keretei között sem kapnak elegendő segítséget. Az Új Nemzedék Plusz kiemelt projekt keretében elsődlegesen a 12-20 év közötti, közoktatásban tanuló fiatalokat szólítjuk meg, akik már nem érzik magukat gyereknek, a felnőtté válás küszöbén állnak. Számukra egy olyan komplex, támogatói programot ajánlunk fel, amely kellő információt, reális életviteli opciókat, orientációt nyújt pályadöntéseik meghozatalához, illetve felkészíti őket a munkaerőpiacra való zökkenőmentes belépésre, ami hosszútávon jelentős mértékben hozzájárulhat a fiatalkorúak körében tapasztalható munkanélküliség csökkenéséhez is. A program gerincét az ifjúsági életpálya modell kialakítása és a gyakorlatba való bevezetése adja tanórai és órán kívüli keretek között, mely a 2013/14-es tanévben 45 bázisiskolában, illetve 2015-re 400 képzésbe bevont szakember segítségével valósul meg. Az életpálya modell már 12 éves kortól segíti a pályadöntés meghozatalát, a felkészülést a továbbtanulásra, illetve erősíti a fiatalokban az öngondoskodás szemléletét és a felelősségvállalást.  A program által kínált lehetőségekkel 2013 őszétől többek között a minden megyében megnyíló, mintegy 60 képzett ifjúságsegítő szakembert foglalkoztató ifjúságsegítő hálózat irodáiban találkozhatnak majd a fiatalok.

 Önök a 14 és 35 év közötti fiatalok problémáit igyekszünk megoldani, ettől a generációtól kérünk segítséget az ország megújításához. De ezek a fiatalok hajlandók-e részt venni a közügyekben, a civil fórumokon?

 –Az Új Nemzedék Jövőjéért Programmal a kormány kifejezetten bátorítja a hazájukért és saját generációjukért felelősséget érző fiatalokat arra, hogy váljanak a közéletet alakító szereplőkké, akik számára a ma megszülető döntésekben történő közreműködés éppoly természetes, mint az őket körülvevő szabályok betartása. Az Új Nemzedék Jövőjéért Program megvalósítása folyamán rengeteg, a saját sorsának alakulásáért felelősséget vállaló, a közügyekben aktívan is részt vevő fiatallal találkozom. Magának az ifjúságpolitikai keretprogramnak a megszületése is a korosztály aktív szerepvállalásának köszönhetően született meg. A program alapjául szolgáló vitairathoz köthető társadalmi párbeszéd ugyanis egyedülálló módon egy tízállomásos országjáráson és az internetes csatornákon valósult meg, amelyen több mint 300 szervezet, több száz szakember jelenléte és közreműködése igazolta a program létjogosultságát. A fiatalok úgy tűnik, egyre inkább felismerik, hogy az alulról érkező kezdeményezéseknek valóban van létjogosultságuk, hiszen azok a politikai folyamatokba becsatornázódnak.

 Mikor érheti el célját az Új Nemzedék Jövőjéért Program?

 –Céldátumot nem mondanék. De talán akkor, ha a szemléletet, amelynek kialakításán munkálkodunk, minden fiatal magáénak érezné Magyarországon: „Törődöm a hazámmal, mert a hazám is törődik velem!”. Véleményem szerint ez a hozzáállás kulcsfontosságú a fiatalok valamint a nemzet boldogulásához s végsősoron boldogságához.

Medveczky Attila