|
 2013.09.27.
2013-tól megújult a megváltozott
munkaképességű munkavállaló állami támogatása
Nem a segély válasz, hanem a megmaradt munkaképesség alapján
a megfelelő foglalkoztatás elősegítése és támogatása
A Fidesz nem úgy
gondolkodik a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban, mint akiknek
segélyezésre vagy sajnálatra lenne szükségük, hanem
ugyanolyan értékű emberekként tekint rájuk, mint a társadalom
többi tagjára.
A 2011-es népszámlálási adatok alapján a hazánkban élő
embereknek körülbelül 4,6 százaléka él valamilyen fogyatékossággal.
Nekik az elmúlt 20-23 évben milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük,
ha el akartak helyezkedni a munkaerőpiacon?– kérdezem dr.
Tapolczay Gergely országgyűlési képviselőt.
–A teljes társadalmi integráció hiánya a rendszerváltás
előtt mély és nehezen korrigálható nyomokat hagyott a társadalmon
illetve a társadalom többségében. Mindez jelentősen megnehezíti
a megváltozott munkaképességű munkavállalók elhelyezkedését
és befogadását. A saját perifériára szorultságuk, illetve a
foglalkoztatói prekoncepció és az érzékenység, tolerancia hiánya
is nagy mértékben hátráltatta a pozitív irányú folyamatok
beindítását. Nem is beszélve a képzés, a szakképzés
rendszeréről, jellemzően néhány szakmába „beskatulyázták”
a fogyatékos tanulókat, nem nagyon választhattak a továbbtanulást
illetően.
A 2002 és 2010 közti kormányok állandóan azt hangoztatták,
hogy a fogyatékkal élők pártján állnak. Ők a segélyezésben
gondolkodtak. Aki viszont segélyt kap, nem érezheti magát másodrendű
állampolgárnak?
–Egy társadalomban mindig is vannak, lesznek aktuálisan
olyan állapotban lévők, akik rászorulnak az állami forrásokra,
támogatásokra, de ettől még nem másodrendű állampolgárok,
hanem jogosan rászorulók. A lényeges probléma inkább azokkal
az emberekkel alakulhat ki, akik képesek dolgozni, csak nem
hagyjuk, vagy nem biztosítjuk a lehetőségeket, hanem - ahogy a
rendszerváltás előtt gyakorlat volt – perifériára szorítva,
segéllyel elhallgattatva inkább nem veszünk róluk tudomást.
Emiatt sem lehet megoldás egy segélyezésen alapuló rendszer.
Azt mennyire tartja korrektnek, hogy a baloldal a felvett
IMF-hitelt a fogyatékkal élőkkel ugyanúgy kifizettette, mint a
többi állampolgárral?
–A felvett IMF hitel minden adófizető magyar állampolgárt
érintett, akár a törlesztés szempontjából, akár az IMF
hitelnek „köszönhető” megszorítások bevezetése szempontjából.
Ezért is örvendetes, hogy a nyáron a kormány végtörlesztett,
és ezáltal már nem vagyunk rákényszerítve az IMF által
szabott feltételek teljesítésére. Semmilyen olyan lépés nem
korrekt, ami hátrányosan érinti a fogyatékos személyeket.
Mennyiben tér el a jelenlegi kormány ideológiája a megváltozott
munkaképességű emberekkel kapcsolatban?
–A lényeges különbség: nem a segély az alapvető válasz, hanem a
megmaradt munkaképesség alapján a megfelelő foglalkoztatás elősegítése
és támogatása, illetve a társadalmi reintegráció hangsúlyozása.
Ahhoz, hogy a fogyatékkal élők el is tudjanak helyezkedni
az elsődleges munkaerőpiacon, szükséges számukra a képzések
beindítása. Milyen formában történnek az ilyen képzések?
– Az egyik legfontosabb és legjelentősebb ilyen jellegű
kezdeményezés, az Emberi erőforrások minisztériuma által indított
RÉV program. A Rehabilitáció-Érték-Változás olyan
rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési
modellprogram, amelyet a megváltozott munkaképességű személyek
munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében dolgoztak
ki. Ennek keretén belül a 2013 elején kezdődő, ötmilliárd
forintos költségvetésű RÉV programba három nagy állami könnyűipari
nonprofit céget vontak be A Kézmű Kft. a Főkefe Kft. és a
Erfo Kft. dolgozóinak alap- és szakképzéseket, valamint továbbképzéseket
szervezett, hogy javuljanak az érintettek elhelyezkedési esélyei.
A projekt során 2014 áprilisáig kereken ötezer ember készségfelmérését
végzik el, és háromezer ember részesül képzésben, országszerte
80 helyen.
Bizonyára
vannak, akik otthonról tudnak csak bedolgozó munkát elvégezni.
Tehát megvizsgálják a fogyatékosság mértékét is?
– Természetesen mielőtt a szakértői bizottság dönthet
arról, hogy állami támogatás, rehabilitáció vagy nyílt
munkaerőpiaci integráció a javasolt megoldás az érintett számára,
előtte komplex felülvizsgálati eljárás alapján
megbizonyosodnak az illető egészségi állapotáról. És ez
alapján javasolják a további megoldási lehetőségeket.
A munkaadókat mivel lehet ösztönözni arra, hogy megváltozott
munkaképességűeket alkalmazzanak?
– A munkaadókat két irányból tudja ösztönözni a
kormányzat, először is a megalkotott 5%-os kvótarendszerrel,
illetve annak nem betartása esetén hozzájárulási kötelezettséggel,
továbbá a támogatások olyan jellegű átalakításával, ami a
foglalkoztatást segíti, és a munkáltatónak nyújt kedvezményeket
megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása esetén.
Vannak olyan külföldi államok, ahol nagy sikerrel
alkalmazzák a jelenlegi módszert?
– Európában és a világban is hasonló problémákkal küzdenek,
mint mi, természetesen annyi előnyük van, főleg az ún.
Nyugatnak, hogy az integráció előrébb tart, hiszen nem kellett
vele a rendszerváltásig várni, mint nálunk. Az azonban egyértelmű,
hogy a kvótás módon előírt foglalkoztatási szint tűnik a
legjobb és legésszerűbb megoldásnak és leginkább integrációpártinak.
Ettől függetlenül azonban szükség van hatékony foglalkoztatáspolitikára
és azt alátámasztó támogatási rendszerre.
Az elmúlt három évben milyen eredményeket ért el a kormány
a fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatban?
– A 2011. évi CXCI. törvénnyel átalakítottuk a
fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek
foglalkozási rehabilitációs rendszerét. Új alapokra helyeztük
a rokkantsági ellátást, a megváltozott munkaképességűek
komplex vizsgálatát. Létrejöttek az egységes szakmai irányítás
alatt működő rehabilitációs szakigazgatási szervezetek. Új
támogatási formaként jelent meg a Rehabilitációs kártya,
amely alapján a munkáltató a megváltozott munkaképességű
személy foglalkoztatásának teljes időtartamára teljes körű
szociális hozzájárulási adó alóli kedvezményt vehet igénybe.
A Nemzeti Adó és Vámhivatal adatai szerint: 2012. december
31-ig 67 560 magánszemély részére állították ki a Rehabilitációs
kártyát, illetve azt helyettesítő igazolást; 2013. áprilisában:
17 690 fő volt alkalmazásban 4678 munkaadónál és a munkaadók
350 millió forint összegű adókedvezményt vettek igénybe;
jelenleg 19 ezer főt foglalkoztatását segítjük a Rehabilitációs
Kártya alapján. A kormány 2012-től több mint 47 milliárd
forintot biztosít az Új Széchényi Terv keretében a fogyatékos
és halmozottan hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségének
növelésére, társadalmi befogadásuk segítésére (pl. látássérült
emberek elemi rehabilitációja, fizikai és infokommunikációs
akadálymentesítés, autisták foglalkoztatása, megváltozott
munkaképességűek foglalkoztatása, komplex rehabilitáció
stb.) 2013-tól megújult a megváltozott munkaképességű munkavállaló
állami támogatása is. Több mint 30 ezer ember foglalkoztatását
segíti a kormány azzal a 35 milliárd forinttal, melyet pályázati
úton a költségvetésből biztosít több mint 300 vállalkozás
számára. Idén így 30 ezer ember foglalkoztatását tudtuk segíteni.
Az új rendszerben - első lépésként - a cégeknek pályázniuk
kellett a foglalkoztatási akkreditációra, melynek eredményeképpen
Budapesten 52 munkáltató 2858 megváltozott munkaképességű
munkavállaló foglalkoztatásához nyert el támogatást Ezeknek
az intézkedéseknek köszönhetően tavaly már közel 70 ezer
megváltozott munkaképességű embernek tudtunk biztosítani munkát
Komoly előrelépés volt
a támogatott foglalkoztatás eddigi privilégiumon alapuló
rendszerének pályázati formába való átalakítása és ezzel
transzparenssé és hozzáférhetővé tétele. Nagy változás
volt a rehabilitációs hozzájárulás összegének megemelése,
mellyel nagyobb nyomást lehet gyakorolni a munkáltatókra
illetve a Rehabilitációs Kártya bevezetése, mely egyértelműen
a foglalkoztatást támogatja.
A kormánypárti padsorokban mekkora lobbi erővel bírnak a
fogyatékkal élő képviselők, akik ebből a szempontból
kifejezetten előnyös helyzetben vannak, hiszen tudják segíteni
a sorstársaikat?
– Egyedül a kormánypárti padsorokban találhatunk
fogyatékossággal élő képviselőket, ez már sokat elárul arról,
hogy mennyire alacsony az integrációs szint, de mi, az érintett
képviselők, tudunk a leginkább hitelesen eljárni fogyatékossággal
élő társaink érdekében.
A rokkantsági rendszerben sok volt a visszaélés, ezért
megszigorították a felülvizsgálati rendszert Ezzel párhuzamosan
a parkolási igazolványok kiadásának a rendje is szigorodott.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy ezzel százezrek
estek ki a rendszerből. Arányokban mekkora visszaélést
tapasztaltak?
– A vizsgálati rendszert egy komplex sokkal összetettebb
vizsgálati eljárássá alakítottuk, hogy valós képet kapjon a
szakértői bizottság a vizsgált személy állapotáról. A cél
az volt, hogy aki valójában nem érintett, az ne legyen a
rendszerben, ezt pedig a felülvizsgálat, mint egy öntisztító
folyamat oldotta meg, hiszen akik jogalap nélkül kaptak eddig támogatást,
azok nem jelentek meg felülvizsgálaton, azok közül, akik úgy
érezték, hogy ők valóban rászorulnak valamilyen állami segítségre,
elenyésző arányban kerültek negatív megítélés alá. A rászorulók
közül minimális mennyiségű ember került ki a rendszerből,
akik pedig nem szorulnak rá a támogatásra, ők nem kiestek
valahonnan, hanem a saját helyükre kerültek.
Mi a
legfontosabb tennivaló a ciklus hátralévő idejében?
– Egyértelműen a foglalkoztatáspolitika szinten tartása,
illetve a foglalkoztatottak számának növelése. Nem
elhanyagolható feladat a felülvizsgálatok további, hatékony
lebonyolítása. A beindított programok, projektek, képzések végigvitele.
Továbbá fontos feladat lesz az új Országos Fogyatékosügyi
Program kidolgozása a 2014-2020 közötti időszak céljai, teendői
kapcsán. Jelentős jogszabály-alkotási feladat lesz a támogatott
döntéshozatalról szóló törvényjavaslat megvitatása és
elfogadása.
Bizonyára ez csak közvetve kapcsolódik a témához, de
miként lehet meggátolni azt, hogy a fogyatékkal élőket behálózza
az úgynevezett koldusmaffia, és kihasználják őket?
– Azzal, hogy most már az egész országot behálózó
rehabilitációs szakigazgatási szerv hálózatot alakítottunk
ki igen jó irányba haladunk, hogy teljes mértékben
monitorozhassuk a megváltozott munkaképességűeket illetve a
fogyatékossággal élő személyek szükségletei, panaszai alapján
további intézkedéseket foganatosíthassunk.
Medveczky Attila
|
