vissza a főoldalra

 2014.04.04. 

Elindult a Dunai Kulturális Folyosó Projekt

Jobban ki kell használni a Duna-térséghez kapcsolódó turisztikai lehetőségeket

A Duna-térségi turizmus lehetőségeinek jobb kihasználását és a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta Dr. Szaló Péter, a Belügyminisztérium (BM) területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára a Dunai Kulturális Folyosó 2014 októberében záruló EU-s finanszírozású ÁROP projekt nyitórendezvényén.

 Bizonyára sokan csodálkoznak azon, hogy a Belügyminisztérium a Dunai Kulturális Folyosó projekt egyik kidolgozója, megteremtője, hiszen ha erről a tárcáról hallanak az emberek, akkor főleg a rendőrség, a közbiztonság jut az eszükbe.

 – Ezen nem lepődöm meg, de azt tudni kell, hogy 2012-ben, amikor megszűnt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Belügyminisztérium lett a felelőse a kulturális örökség védelmének. Mindemellett a helyettes államtitkárság a műemléki és régészeti örökség védelme terén összehangolja, felügyeli, és szakmailag irányítja, valamint ellenőrzi az illetékes hatóságok tevékenységét. Eddig is a tárcához tartozott a településfejlesztés és az építészet, ami közvetlenül kapcsolódik a műemlékvédelmi feladatokhoz. Tehát szervesen kapcsolódik a műemlékvédelemhez a BM korábbi feladata is.

 Helyettes államtitkár úr volt a Duna Stratégia megalkotásának koordinátora, így gondolom, tudja, hogy milyen lehetőségek vannak a Duna-térségben lévő települések együttműködésében.

 – A Duna Stratégia megalkotása kezdeti szakaszában töltöttem be a főkoordinátori tisztet, s már akkor felismertük, hogy milyen nagy lehetőségeket lehet kiaknázni a térségi együttműködésből. Erre egy példa: a jachtforgalom Pozsonyig jön le a Dunán, és nagyon kevesen lépik át a bős–nagymarosi vízlépcsőt. Természetesen a nagy kirándulóhajók leérnek a magyar fővárosig. Sajnos nem használjuk ki a Duna-térséghez kapcsolódó turisztikai lehetőségeket, hiszen a dunai nemzetközi turizmusból Dél-Magyarország nem profitál. Holott olyan csodálatos emlékeink vannak, mint a százhalombattai halomsírok, melyek világszínvonalú látványosságot jelentenek, nem ismerik a turisták a Dunaújvárosi Vasszoborparkot, s ugyanígy a kalocsai, bajai, gemenci nevezetességeket sem. Csupán Kalocsára nem mennek le a kirándulóhajók, mert az túl nagy befektetést jelentene számukra. Viszont, ha Belgrádot vagy a Duna-deltát veszik célba ezek a hajók, akkor lehet, hogy útközben megállnak a dél-magyarországi településeken is, és ezzel a térségben megnövekszik a turistaforgalom, és így az abból származó bevétel összege is. Mindehhez természetesen megfelelő kikötők és utak építése szükséges. Ezért is érdekünk, hogy Dél-Magyarországot is bekapcsoljuk ebbe az együttműködésbe. Több Duna-melletti város egy-egy nevezetességét ismerjük a magyar és a világtörténelemből, de nem mindet. A Lepenski Vir például egy fontos mezolitikus archeológiai lelőhely Szerbiában, a Duna jobb partján a Vaskapu-szorosban. A környező területen számos, ugyanahhoz a kultúrához tartozó kísérő település maradványait fedezték fel.

 Mennyire határozza meg a Dunai Kulturális Folyosó projekt sikerét az, hogy összefogjanak a szerbiai és a román szaktárcákkal?

 – Ez az együttműködés legtágabb köre, amit Medgyesy Balázs, az EU Duna Régió Stratégiával megbízott kormánybiztosa szervez. Mi ezen belül szerényebb feladatot vállalunk föl, de úgy, hogy együtt dolgozunk a Duna Stratégia Programirodával. Alapvetően a települési önkormányzatok együttműködését szorgalmazzuk, ezenkívül az értékek feltárását, a műemlékvédelem és régészet együttműködését a természetvédelemmel tartjuk lényegesnek. Az értékek bemutatása is feladatunk, ezért több kiállítást szervezünk. 2013-ban már egy kiállítás keretén belül bemutattuk a Dunával kapcsolatos régészeti feltárásokat. Nagyon érdekes tárgyak kerültek felszínre, és ezekkel együtt eddig kevésbé ismert történelmi tényeket mutattunk be. Sokan nem tudják, hogy az 1848–49-es szabadságharcban egy ágyúlövéssel Gönyű partjairól elsüllyesztettek egy fegyvert és puskaport szállító osztrák hajót. Mindez jelentősen befolyásolta a szabadságharc kimenetelét.

 Említette a kikötők fontosságát. A kikötők megépítése önkormányzati feladat?

 – Többszintű a kikötők tervezésének, építésének rendszere. Egyfelől a kormány erre vonatkozó terveit benyújtja a közlekedési stratégia részeként az EU-nak. Másfelől a hazai jogszabályokban is foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Így az országos területrendezési terv meghatározza az országos és nemzetközi jelentőségű kikötők helyét és szerepét. A nemzetközi kikötő működtetéséhez szükséges a határőrizet, a vámszolgáltatás. Ezen kikötők számáról a kormány és az országgyűlés döntött. A helyi vagy regionális jelentőségű kikötők vagy a megyei, vagy a települési területrendezési tervekben szerepelnek. Ezeket a kikötőket tehát vagy a megye, vagy az adott település tudja megvalósítani, amihez az infrastruktúrafejlesztési forrásokból lehet majd minderre támogatást igényelni. Az is lehetséges, hogy a kikötőket vállalkozókkal együttműködve építik ki, hiszen a projekthez üzleti érdek is fűződhet.

 Elképzelhető, hogy a dunai kulturális turisztikai hálózat tagjai közös uniós pályázatot nyújtanak be a projekt egyes elemeinek megvalósítására?

 – Egy kikötő esetében a közös pályázat benyújtása nem célravezető, hiszen külön-külön kell elszámolni az elnyert forrással. A rendszer igencsak bonyolult, s éppen ezért jó, ha közbeszerzéstől kezdve a műszaki ellenőrzésen át azokat külön valósítják meg az egyes települések. Viszont léteznek olyan projektek, melyeket közösen kell és lehet megvalósítani. A Dunai Kulturális Folyosó projekt a III. kerületi önkormányzat szervezésben működik, s mi ebben konzorciumi partnerek vagyunk az Argonauta Kutatócsoporttal együtt. De csatlakoztak a projekthez múzeumok, egyetemek és civil szervezetek is. S ennek a hálózatnak a kiterjesztése elképzelhető kulturális és egyéb események vonatkozásában is.

 Lényeges az, hogy a Duna menti magyar önkormányzatok tanulmányt készítsenek értékeikről, épített örökségükről, s ezeket a dokumentumokat külföldön is bemutassák?

 – Természetesen, amit említettem az nagyon fontos feladat. Korábban már született arra kezdeményezés az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről, hogy a Duna-parti limes maradványait nyilvánítsa az UNESCO a világörökség részévé. Mindez csak akkor valósulhat meg, ha megfelelő tanulmányok, dokumentumok mutatják be a limes történelmi múltját, jelenlegi állapotát, és gondoskodni is kell a terület nemzeti védelméről is. Már túlhaladott az a metódus, hogy előbb a világörökség listájára kerülnek föl az értékek, s azután kérik, hogy azok védelmére a nemzeti kormány is hozza meg az intézkedéseket. Először a nemzeti kormánynak kell védetté tennie a műemlékeket, régészeti lelőhelyeket, s csak azt követően lehet folyamodni a világörökség címért.  

A Dunai Kulturális Folyosó projekttel kapcsolatban születtek-e már rövid távú tervek?

 – Az egyik jelentős munkatervünk a kiállítássorozatra vonatkozik. Áprilisban Óbudán és Győrben tartunk konferenciát a program célrendszeréről; Kisapostagon rendezzük meg a Folyami Örökség Napját, majd Ráckevén és Visegrádon kamarakiállítást szervezünk, októberben pedig nagy rendezvénnyel zárjuk az óbudai Fő téren a sorozatot.

 Ez a bizonyára projekt nem csak a turisztikából származó bevételt növeli, hanem a helyi közösségek identitástudatát is erősíti.

 –Nagyon lényeges szempont a helyi identitástudat erősítése, hiszen sokszor nem ismerjük fel az értékeink jelentőségét. Hiszen tudjuk, hogy a kulturális identitás a mindennapok működőképességét és fejlesztését összetetten befolyásolja.