vissza a főoldalra

 2014.04.04. 

A választás tétje, hogy folytathatjuk-e nemzetépítő munkánkat

Ha annak idején a szocialista kormány nem kampányol a svájci frankos hitel felvétele mellett, nem csökkent volna a vásárlóerő

Lasztovicza Jenő országgyűlési képviselő, a Veszprém megyei közgyűlés elnöke 1998 óta képviseli a választókerületében élő polgárokat a parlamentben. A Veszprém Megyei Közgyűlés elnökeként átfogó képet kapott nemcsak szűkebb körzetéről, hanem az egész megyét érintő fejlesztési elképzelésekről. Az elmúlt időszakban az egyik legnagyobb kihívás számára a vörösiszap-katasztrófa elhárításának irányítása volt, amit munkatársaival sikeresen elvégeztek.

 Képviselő úr Veszprém megye 3. számú, Tapolca központú választókerületében indul a Fidesz–KDNP színeiben az országgyűlési választásokon. Amennyiben megnyeri a választók bizalmát, úgy le kell mondania a közgyűlési elnöki posztról. Nehéz volt választania, a két tisztség között?

 – Nem volt nehéz számomra dönteni, mert úgy határoztam, hogy az országgyűlési munkámat szeretném folytatni.

 Mennyi idő alatt gyűltek össze a jelöléshez szükséges aláírások?

 – Néhány óra alatt összegyűlt a szükséges 500 aláírás, és már másnap 1600-at adtunk le. Nem csak párttagok, hanem önkéntesek is gyűjtötték az aláírásokat. Mintegy 400-450 fő – kortól, szabadidejük függvényében változó intenzitással – nem csupán az aláírásgyűjtésben segített, hanem folyamatos kapcsolatot tart a lakossággal, és tájékoztatást ad eredményeinkről, választási programpontjainkról.

 Hozzávetőlegesen mennyi településsel bővült a hajdani 4. számú választókerület?

 – Az előző ciklusokban 55 település tartozott a választókerülethez, most pedig 60. Két település került át a balatonfüredi, várpalotai térségbe, ahol dr. Kontrát Károly államtitkár úr indul a kormánypártok jelöltjeként. Viszont hét település került a 4. számú választókerülethez, így Ajka városa is.

 A Veszprém megyei közgyűlés elnökeként bizonyára nem csak saját választókerületét ismeri.

 – Igaz, 1998 óta országgyűlési képviselőként tevékenykedem, de az sokat számít, hogy nyolc éve a közgyűlés elnöke vagyok, így az egész megyét érintő fejlesztési elképzelésekről, a lakók elvárásairól is átfogó képet kaptam. Ezért nagyon jól ismerem Ajka és térségének problematikáját is, hiszen korábban a megyei önkormányzatok intézményfenntartói feladatokat is elláttak. Megyei fenntartású intézményeink közül pedig számtalan Ajka városában működött. A vörösiszap-katasztrófa okozója is az ajkai MAL Zrt. tulajdonában lévő tározó volt, így annak idején a megyei védelmi bizottság elnökeként feleltem a mentési munkálatokért, az újjáépítésért. Szinte két-három hónapon át Devecser és Ajka térségében dolgoztam, tartózkodtam, s közben sikerült az egyéb problémákat is megismernem.

 Ajka és környéke mennyire került nehéz helyzetbe a MAL Zrt. által okozott katasztrófa miatt?

 – A vörösiszap-katasztrófát követően problémát jelentett a térség munkaerő piaci helyzetének kezelése. Ha akkor a kormány nem hozza meg azokat a döntéseket, melyek a MAL további működéséhez elengedhetetlenek, és a MAL-t nem nyilvánította volna stratégiailag kiemelt üzemmé, lényegesen megnőtt volna a munkanélküliek száma. A MAL bezárása 3-4 ezer embernek – a beszállítókat is beleértve – megélhetését veszélyeztette volna. A munkaerőpiac helyzetét az is befolyásolta, hogy az ajkai magyar, illetve külföldi tulajdonú közepes vállalkozások – főleg autóipari beszállítók – nagyon komoly fejlesztéseket indítottak el, ami nagyon sokat segített abban, hogy a város és környéke átvészelje a katasztrófa által okozott sokkot. Nemrég két autóiparba beszállító üzem adott át teljesen új csarnokot, illetve egy francia tulajdonú cég nagyon komoly projektet szeretne megvalósítani éppen a MAL szomszédságában; a létesülő gyárban alumínium gépalkatrészeket állítanának elő. A 7 milliárd forintos beruházás 100-150 embernek teremt új munkahelyet. Ez azt mutatja, hogy a térségben élénkül a gazdaság.

 Milyen jelentős fejlesztések történtek eddig a mostani választókerületében?

 – Nagyon sok fejlesztés történt a térségben, így csupán néhányat emelek ki. Szigligeten fejlesztették a kikötőt, és a várat közel 300 millió forintból rekonstruálták, s ez a munka folytatódik egy újabb, több mint 250 milliós projekttel. Badacsonyban kisebb szállodafejlesztés történt, s ezáltal a térség egyik gondját orvosoltuk. A badacsonytördemici strand felújítása folyamatban van, s reméljük a beruházás nyáron befejeződik. Tapolcán több mint 1 milliárd forintos városrehabilitációs beruházást fejeztek be, s ezáltal közterületek, középületek és magáncégek épületei is megújultak. Mindezzel sokkal esztétikusabb környezet alakult ki a városban, ami jobban vonzza a turistákat. Sümegen néhány évvel ezelőtt történt meg a vár közel 800 milliós rekonstrukciója, ami mind turisztikai, mint a történelmi örökségünk megőrzése szempontjából kiemelkedő. A sümegi belváros rehabilitációjának első ütemét is sikerült átadni. Ajka városában, a kórházban közel 3 milliárd forintos struktúraátalakítási fejlesztést végeztek. A beruházásnak köszönhetően történt meg a kórház épületrészeinek energiahatékonysági felújítása és modernizálása. A projekt megvalósításával hosszú időre megoldódott a kórház épületének homlokzati állagmegóvása, másrészt a korszerű épületszerkezeti követelmények kielégítése révén nagyságrendekkel csökkenthetők az energiafelhasználás költségei. Ez a felújítás az egész térség szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. A kisebb településeken általában infrastrukturális jellegű fejlesztések történtek, illetve művelődési házakat újítottak föl. Büszkén jelenthetem ki, hogy a térségben alig található olyan település, ahol ne végeztek volna az elmúlt 2-3 ciklusban fejlesztéseket.

 A Fidesznek mindig a család volt a legfontosabb érték. Már az első Orbán-kormány idején is fontos szerep jutott a családtámogatásoknak. Azzal, hogy egyre több pénz maradt a családoknál, nőtt-e a megyében, illetve a választókerületben a lakosság száma?

 – Az ön által említett intézkedések valódi hatását az állampolgárok most kezdik el érezni, így még lakosságszám növekedésről nem beszélhetünk. A lakosságnak hoszszú távon kell megtapasztalnia a támogatások hatását, és akkor bebizonyosodik számukra, hogy nem kampányfogásokról van szó, ahogy azt az ellenzék hangoztatja. Arról keveset beszélnek, hogy miért csökken a vásárlóerő. Az ok, hogy az emberek jelentős része devizában eladósodott. Először mindenki az adósságát próbálja meg törleszteni. Ha annak idején a szocialista kormány nem kampányol a svájci frankos hitel felvétele mellett, ami lakossági adósságcsapdához vezetett, akkor az az extra profit, ami a bankokhoz kerül a devizahitelek felvétele miatt, a vásárlóerő volumenét növelné.

 Az MSZP szerint a „FIDESZ, ha a munkavállalókat akarja képviselni, akkor lassan ezt Londonban és Ausztriában kell hogy megtegye, mivel ott több lesz a magyar munkavállaló, mint itthon!” Mi erről a véleménye?

 Elég sok csúsztatás van ebben a kijelentésben, amit a szocialisták mondanak, de ugyanezt hangoztatja a Jobbik is, így ez a két párt ezen a téren is együttesen támadja a kormányt. Nem hiszem, hogy a fiatalok azért mentek külföldre dolgozni, mert itthon alacsonyabbak lennének a jövedelmek. A jövedelem értékét az is meghatározza, hogy azért milyen szolgáltatásokat tudunk megvenni. Egyre több olyan riportot hallhatunk, olvashatunk, mely arról szól, hogy Nyugaton még többet és jobban kell dolgozni a magyaroknak, mint itthon, és a kapott jövedelmet bizony nagyon gondosan be kell osztani. Azt se felejtsük el, hogyha külföldről visszatérnek a fiatalok, kint megszerzett tudásukkal minket gyarapítanak. A magyarok kivándorlását nem tartom tragikusnak, mert korántsem éri el azt a mértéket, ami Romániára vagy Lengyelországra jellemző.

 A választókerületben és a megyében élők megértették-e azt, hogy mi is a választás valódi tétje?

 –Azt tapasztalom, hogy bár megpróbálták egyes politikusok, közéleti személyiségek Európában negatív módon beállítani a jelenlegi kormány és parlament működését, intézkedéseit, a választók többsége megértette azt, hogy szükséges volt ezeket a döntéseket meghozni. Sőt azt is látják, hogy egyre több EU-s tagállam követi a magyar példát, és hogy csökken a munkanélküliség, az infláció mértéke, és ha kis volumenben is, de növekedtek a bérek. A szocialisták kormányzása idején a duplájára nőtt, ma ezzel szemben csökken a munkanélküliség, a reálbérek pedig emelkednek. Csökken a rezsi, egyre több pénz marad a családok és a munkavállalók zsebében. Tudom, hogy mindenki több bért szeretne, de a gazdaság tűrőképességét is figyelembe kell venni. Ha a gazdaság úgy fejlődik a jövőben, ahogy azt a kormány eltervezte, akkor lehetőség lesz rá, hogy a fizetések tovább emelkedjenek.