vissza a főoldalra

 2014.04.04. 

A Várkert Bazár lesz Buda impozáns közösségi tere

Az Ybl-bicentenáriumra elkészül a műemléki épületrész

Április 3-án Orbán Viktor miniszterelnök úr adja át a Várkert Bazár beruházásának első ütemét. Ybl Miklós 200. születésnapja előtt három nappal megnyílik az épületegyüttesnek az a része, amely Ybl tervei alapján épült a XIX. század végén. Dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere elmondta: a főváros legnagyobb méterű kulturális rendezvényeknek helyet adó épületegyüttese kerül kialakításra.

 Április 3-ánünnepélyes keretek közt átadják a Várkert Bazárt, de azt követően mégis folytatódnak a helyszíni munkálatok. Nincs a kettő között ellentmondás?

 – Szó sincs ellentmondásról, hiszen az eredeti tervek is azt tartalmazták, hogy az Ybl-bicentenáriumra készüljön el a műemléki épületrész. Az, hogy ilyen rövid idő alatt – 14 hónappal a munkaterület átadását és az építkezés elkezdését követően – már üzemelő kulturális intézmények, vendéglátóhelyek legyenek a helyszínen, teljesen irreális lenne. A beruházás műszaki és adminisztratív részének megszervezése, a vendéglátó- és kiállítóhelyek megpályáztatása, és a mélygarázs teljes kiépítése több hónapot vesz igénybe. Az Ybl-féle épületen folyó nagy munkálatokat április elejéig befejezik, ezután azon csak apróbb munkákat végeznek el, és ezért április 3-án miniszterelnök úr ünnepélyesen átadhatja a beruházás első ütemét. Azon a hétvégén az érdeklődők is megtekinthetik az elkészült részeket, s majd mikor a bazár felújításához kapcsolódó Lánchíd utcai rekonstrukció, s az útpályaburkolatokra és a parkosításra vonatkozó munkák befejeződnek, akkor üzemel majd teljes egészében az épületegyüttes és a környezete. Ennek a határidejét a módosított kormányrendeletben nyár végére határozták meg.

 Mi az oka annak, hogy ez a területet évtizedek alatt egyre jobban lepusztult? Hiszen a Világörökség részét képező komplexum 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike.

 – Az 1990-es évek elején egy tulajdonilag és szerkezetileg igen csak széttagolt épületegyüttest örököltünk, amelyben tanácsi bérlakások, szobrászműtermek voltak. Eleinte azt is meg kellett vizsgálni, hogy az állami tulajdonban álló épületegyüttes felett kinek van rendelkezési joga. A ’90-es évek közepére rendeződtek ezek a kérdések, és akkor a Budavári Önkormányzat, éppen a kormányzati intézkedések meghozatala érdekében, kezdeményezte a New York-i székhelyű World Monuments Watch (Nemzetközi Műemlék Alap) szervezetnél azt, hogy nagyobb figyelmet kapjon a Várbazár sorsa. Ekkor a Várbazár – az UNESCO Világörökség-listáján lévő Budai Vár részeként – felkerült a leginkább veszélyeztetettnek ítélt műemlékek százas listájára. Ezen belül a döntnökök a 15 leginkább támogatásra szoruló műemlék közé választották a Várkert Bazárt, amely pénzügyi támogatást is jelentett: 15 ezer dolláros indító tőkét kapott az önkormányzat. Ebből az összegből nemzetközi konferenciát szerveztünk meg, ahol a világörökségi ügyekben járatos szakemberek ajánlásokat fogalmaztak meg, s kezdetét vette a tervezői munka. 1998 végétől az első Orbán-kormány meghatározta a Budai Vár fejlesztésének prioritásait, s akkor a legfontosabb feladat a Sándor-palota felújítása volt, míg a Várkert Bazár a hosszabb távú tervekben szerepelt. Mi úgy gondoltuk, hogy a Budai Várat érintő további rekonstrukciók a következő kormányzati ciklusban folytatódnak. Azután 2002-ben, a kormányváltást követően a Várkert Bazár vagyonkezelője, a Várgondnokság Kft. egy pályázaton kívül jelentkező magáncéggel előszerződést kötött a hasznosításra. Az előszerződésben foglaltakat viszont nem tudták teljesíteni, s az engedélyeket sem szerezték be teljes mértékben. A legnagyobb ellenállást az váltotta ki, hogy az üzleti befektető 90 évre kapta volna meg a területet szabad rendelkezésre, és egy plázát szeretett volna felépítetni. Akkor és most is azt gondolom, hogy nem ilyen funkciójú épületre van itt szükség. Ennek a tiltakozásnak hangot is adtunk, és a Budavári Önkormányzat hívószavára több civil szervezet, építészek, műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek, sőt neves értelmiségiek is csatlakoztak a tiltakozáshoz. 2005-ben közösen sikerült megakadályozni az üzleti célú hasznosítást és azt, hogy a végleges szerződést az akkori kormány ne írja alá. Majd évekig semmi sem történt a Várbazárral kapcsolatban, csak a 2010-es kormányváltást követően gyorsultak föl az események. Az Orbán-kormány 2011 novemberében határozatot fogadott el a Várkert Bazár felújításáról és megkezdődött a munka előkészítése, amelynek során az önkormányzatot partnerként kezelte a kormányzat. Mindazok az ajánlások, amelyeket mi már 2005-ben, 2006-ban, 2008-ban megfogalmaztunk, azaz hogy egységes koncepció mentén, lehetőleg uniós forrásból és állami felügyelet mellett történjen meg a Várkert felújítása, megvalósultak. Példás gyorsasággal sikerült elérnünk azt, hogy az ország egyik legszebb kirakatában, a Duna-parton ne egy szégyenfolt, elhanyagolt romos terület álljon, hanem egy XXI. századi tartalommal megtöltött építészeti remekmű fogadja az idelátogatókat.

 S konkrétan mely részek átadására kerül sor a későbbiekben?

 A Lánchíd utca díszburkolatot kap, és emelt útpályát alakítunk ki a korzóról a közlekedési sávba áthelyezett biciklisávokkal. Ezen az útvonalon szakaszoltan, vagy korlátozottan átengedhető az autóbusz- és a személygépkocsi forgalom is, ám nagy rendezvények esetén ez az útpálya le is zárható. Kihelyezzük a homlokzatoknak díszkivilágítást adó oszlopokat, s az egységes utcabútorzatot. Tehát ekkor kapja meg az egész környezet a végső formáját. Az Öntőház utca is új burkolatot kap, és sétálóutcává alakul. Az északi Lépcsőpavilontól a Budavári Palotát övező várfal koronájáig fut majd a lépcsők, liftek és mozgólépcső alkotta gyalogos közlekedési rendszer. Ezek a külső munkák, míg a belső munkálatokhoz tartozik a mélygarázs, az a fölött elhelyezkedő többfunkciós nagy rendezvényterem gépészetének, technikai felszerelésének kialakítása. S meg kell említeni azt is, hogy a királyi kert is megújul, ám előtte a Várhegy gyomrából kibányászott több tízezer tonna földet vissza kell hordani. Ezek a munkálatok megkezdődtek, de a kert valódi pompájában csak idén nyártól gyönyörködhetnek a látogatók.

 Miként oszlanak meg a Várkert Bazár esetében az állami és az önkormányzati feladatok és források?

 – Az alapvetően a turisztikai attrakciók számát növelő felújítást az úgynevezett Regionális Operatív Programból, annak is a Közép-Magyarországi Operatív Program eleméből finanszírozta kormánydöntéssel, de uniós forrásból a magyar állam. Ez az összköltségnek majdnem a felét teszi ki. S a másik programcsomagot, a szükséges forrás másik felét, a Közlekedési Operatív Programból finanszírozzák – ebbe a közlekedést érintő beruházások tartoznak –, aminek a Budavári Önkormányzat a kedvezményezettje. A Közlekedési Operatív Program elemei nem csupán a Várbazárhoz és a környékéhez kapcsolódnak, hanem ide tartozik a rendkívül korszerűtlen várbuszok cseréje – nulla emissziós kibocsátású elektromos buszokat szeretnék vásárolni –, a vár akadálymente-sítését szolgáló liftek üzembe helyezése, és a mélygarázsok kiépítése. Hiszen célunk, hogy korlátozzuk a felszíni parkolást a Budai Vár területén. A második ütemben kell majd megoldanunk a turistabuszok kérdését is, hiszen nem tartható fenn az az állapot, hogy a Hunyadi János utcán özönlenek föl ezek a járművek. Folytatódnak a saját forrásokból finanszírozott kerületi beruházások is. Az egyik legnagyobb volumenű feladat a Szentháromság tér és Szentháromság utca, valamint a Hess András tér korszerűsítése, és megkezdődik a Mátyás-templom és a Halászbástya előtti terület felújításának II. üteme is.

 Annak idején az Ifiparkban számtalan kulturális rendezvény tartottak. Terveznek nagyszabású kulturális programokat a Várbazárban?

 –Reményeink szerint a Várkert Bazár Buda impozáns közösségi terévé válik, valódi kulturális negyeddé, hiszen a főváros legnagyobb méretű, kulturális rendezvényeknek helyet adó épületegyüttese kerül kialakításra. Lesznek nagyszabású rendezvények a föld alatti többfunkciós rendezvényközpontban, és a királyi kertben is. Fő célunk, hogy ne csak a külföldiek, hanem a hazai turisták, a budapestiek számára is vonzó terület legyen a megújult Várbazár.