vissza a főoldalra

 2014.04.04. 

Az 5,1% a felvidéki magyarság jelenlegi állapotát tükrözi

A Most-Híd vonzáskörébe tartozó magyarok inkább távol maradtak a szavazástól, vagy szlovák jelöltre voksoltak

5,11% -ot ért el Bárdos Gyula a Magyar Közösség Pártjának (MKP) jelöltje a szlovákiai elnökválasztás első fordulóján. A felvidéki magyar sajtót olvasva látjuk, egyesek nagyon megdicsérik az MKP jelöltjének helytállását, míg vannak a fanyalgók, akik szerint fölösleges volt magyar jelöltnek elindulnia az elnökválasztáson. A második fordulóban pedig egy baloldali és egy, a szcientológiai egyház vonzáskörébe tartozó jelölt mérkőzik meg. Duray Miklós a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke elmondta: az MKP-nak nyitnia kell azon civil szervezetek felé, melyek képesek újraéleszteni a felvidéki magyar közösség társadalmi aktivitását.

 Hogyan értékeli Bárdos Gyula 5,1 %-os eredményét?

 – Bárdos Gyulának az elnökválasztás első fordulóján elért eredményét nehéz úgy értékelni, hogy azt az MKP korábbi választásokon való szerepléséhez viszonyítsuk, mert magyar köztársasági elnökjelölt a rendszerváltás óta először indult Szlovákiában. Önmagában véve ez egy jó eredmény, de ha ezt az MKP-nak az elmúlt négy évben elért két választási eredményéhez hasonlítjuk, és a választók aktivitását és a Bárdosra leadott szavazatok számát nézzük, akkor mégsem beszélhetünk nagy sikerről. Az viszont jó eredmény, hogy az MKP jelöltje a választáson részt vevők több mint öt százalékának elnyerte a támogatását. Ami elgondolkoztató, hogy miért volt ilyen alacsony a választói aktivitás. A legtöbben – 53%-nyian – Pozsony megyében járultak az urnákhoz, de volt olyan térség, ahol ez az arány nem érte el a 35%-ot sem. A legtisztábban magyarok által lakott városban, Gútán, 33%-os volt a részvétel. Ennek oka lehet az, hogy nagyon megosztott a felvidéki magyarság – viszont nem tudjuk pontosan megállapítani a megosztottság mértékét. Az is elképzelhető, hogy az MKP nem fejtett ki megfelelő politikai aktivitást a lehetséges választók körében. De az is véleményezhető, hogy valakik lebeszélték a választáson való részvételről, azokat, akik támogatták volna Bárdos Gyulát.

 Tapasztalható-e a felvidéki magyarság körében egyfajta kiábrándulás, s azt mondják-e: úgyis mindegy, hogy szavazunk-e, mert a többség dönt mindenről?

 – A kiábrándultságra vonatkozóan nem készültek sajátos fölmérések. Viszont a tapasztalat azt bizonyítja, hogy létezik kiábrándultság, de nem vagyok benne biztos, hogy amiatt, mert a többség a kisebbséget leszavazza, hiszen 20 évvel ezelőtt is tudtuk, hogy a nagyobb létszám felülkerekedik a kisebben. A választásoktól való távolmaradás egyik oka valószínűleg az lehet, hogy az elmúlt 25 évben a felvidéki magyar politizálás nem volt igazán eredményes. 1990 és 1998 között olyan politikai megosztottság jellemezte a felvidéki magyar politikumot, amit nagyon nehezen tudtunk csak áthidalni, és rendkívüli áldozatokat kellett hozni azért, hogy a magyar pártokat egyesíthessük 1998-ban. Ennek az egyesítésnek az volt a hátulütője, hogy különböző posztokat kaptak az egyesített pártban azok a személyek, akik egyéni, vagy csoportos gazdasági érdeket jelenítettek meg, vagy pedig beszervezettek voltak, s azt a megbízást teljesítették, hogy csökkentsék a magyar politikai erő érdekérvényesítési hajlandóságát. Ezt megérezte a felvidéki magyarság, és mindez nyomon követhető volt a Magyar Koalíció Pártjának szétesésig, tehát 2010-ig. Fokozatosan csökkent az akkori Magyar Koalíció Pártjának támogatottsága, és ezt a folyamatot a Magyar Közösség Pártja sem tudta egyelőre megfordítani. Tehát a felvidéki magyarok a felvidéki magyar politikumból ábrándultak ki, és mindehhez hozzájárult az, hogy a magyarországi politika miként viszonyul a határon túli magyarsághoz. A 2002 és 2008 közötti magyarországi kormányzás negatív hatásait mi is megéreztük, másrészt a magyar állampolgárság megszerzése könynyített eljárásának elfogadása nagyon megosztotta a felvidéki magyarokat.

 A Bárdos Gyulát támogató voksok száma a népesedési, migrációs folyamatokra is visszavezethetők?

 – Ezt nem hiszem, mert körülbelül 350 ezer választásra jogosult magyar él Szlovákiában, s közülük csak 97 ezer adta a szavazatát a Magyar Közösség Pártja jelöltjére. Tehát ezt nem lehet jó eredménynek tekinteni. Ha a szavazatok arányát nézzük, az kielégítő, de ha az abszolút számokat vizsgáljuk, akkor bizony siralmas a helyzet.

 A Most-Híd támogatói köréből történt-e átszavazás Bárdosra?

 – A választási eredményeket vizsgálva ezt nem tartom valószínűnek, de ez nem jelenti azt, hogy néhány korábbi Bugár-szimpatizáns ne szavazott volna Bárdosra. Nem állunk messze a valóságtól, ha kijelentjük, hogy a Most-Híd vonzáskörébe tartozó felvidéki magyarok inkább távol maradtak a szavazástól, vagy szlovák jelöltre adták le a voksukat.  

Akkor ez az oka annak, hogy Hrusovský Bárdostól majdnem két százalékpontnyival elmaradt, pedig őt támogatta a Most-Híd is?

 – Mindez arról tanúskodik, hogy bár hivatalosan támogatta a hibrid párt Pavol Hrusovký jelölését, a Most-Híd szimpatizánsai mégsem szavaztak rá, mert nem tartották megfelelő jelöltnek. A választásokat követően néhány nappal már érezni lehetett, hogy az úgynevezett Népi Platform, melyben egyaránt benne volt a Hrusovký által vezetett párt és a Most-Híd is, válságba került, aminek következményeként Bugárék kiléptek ebből a politikai formációból.

 A második fordulóba Fico és a magát függetlennek mondó Andrej Kiska került be. Fico jelenleg csupán négy százalékponttal vezet. Amennyiben Fico ellenfelei összefognak, akkor Kiska lehet az államfő. Bocsássa meg, ha naiv a kérdésem, de melyik politikus győzelme lehet a felvidéki magyarság számára a kevésbé rossz?

 – Már a politikai poézis körébe tartozik az erről való elmélkedés. Kiskáról nem tudunk semmi olyat, ami alapján meg lehetne ítélni, hogy államfőként hogyan viszonyulna a felvidéki magyarsághoz. Ficóról viszont tudjuk, hogy milyen okok miatt elfogadhatatlan a magyarok számára. De nem a magyar szavazók döntik el azt, hogy a második fordulóban melyikükből lesz köztársasági elnök, hanem azt kell tudatosítani, hogy eddig minden jelölt tábora elsősorban Fico ellen adta le a szavazatát. Ezért könnyen megtörténhet, hogy a miniszterelnök ellenfelei a második fordulóban összefognak, és elérik azt, hogy Kiska legyen az államfő. Mindez azt a lényegi kérdést veti föl, hogy ebben az esetben Fico milyen politikai háttérrel kormányoz majd 2016-ig. Tehát belpolitikai válságot idézhet elő Fico bukása. Ha pedig megválasztják őt köztársasági elnöknek, az a Smeren belül belső átalakuláshoz vezethet, hiszen az „erős emberük” már nem állhat a párt élén.

 Kiskát független jelöltnek mondják, de mégis kik azok a csoportok, akiknek érdekükben áll, hogy ő legyen Szlovákia államelnöke?

 – Kiska hosszú éveken keresztül a nem banki pénzintézmények „koronázatlan királya” volt, tehát a magas hitelek miatt rengeteg polgár szárad anyagi tönkremenetele az ő lelkén. Nem hiszem, hogy lelkiismeret-furdalása lenne emiatt, hiszen annak idején majdnem 2 milliárd koronás vagyonra tett szert. Tehát egyértelmű, hogy azok a pénzügyi érdekeltségek állnak mögötte, amelyek kiszorultak Fico gazdasági holdudvarából. Másrészt azok támogatják, akik semmilyen körülmények között sem szeretnék Fico államfővé való megválasztását.

Andrej Kiska, a szlovák államfőválasztás első fordulójából a második helyen továbbjutott független jelölt bizonyíthatóan „közel áll” a szcientológiai egyházhoz – állította Robert Fico szlovák kormányfő és államfőjelölt. Van ennek valóságalapja?

 – Az tény, hogy Kiska a szcientológiai egyház vonzáskörébe tartozik. Bár ő ezt próbálja tagadni, de mindez nyílt titok.

 Az MKP-nak, és a felvidéki magyarságnak milyen tanulságot kell levonni az államfőválasztás eredményéből, és az 5,1%-os szereplés bizakodásra adhat-e okot arra nézve, hogy a törvényhozásba visszakerülhet az egyetlen felvidéki magyar párt?

 – Az egyetlen ok a bizakodásra az, hogy csak 20 ezer szavazattal kapott kevesebbet Bárdos Gyula, mint amennyit az MKP az utolsó parlamenti választások idején. Általában az államfőválasztásokon kevesebben vesznek részt, mint az országgyűlési voksolásokon. Tehát ha beszorozzuk azzal az együtthatóval Bárdos eredményét, amenynyivel többen vesznek részt a parlamenti választáson, akkor bekerül az MKP a törvényhozásba. De nagy kérdés, hogy érvényes-e ebben az esetben ez az automatizmus. Az MKP-nak le kell vonnia azt a tanulságot, hogy nyitnia kell azon civil szervezetek felé, melyek képesek újraéleszteni a felvidéki magyar közösség társadalmi aktivitását, mert ezen múlik a siker. Nem is annyira a párt politikáján, hanem a felvidéki magyarok megszólításán kéne dolgozni. Ehhez nem elég a puszta meggyőzés, hanem föl kell mutatni valamilyen jövőképet, perspektívát, kitörési lehetőségeket is.

 A fiatalok megszólítása is lényeges?

 – Az MKP mellett áll a nagyon elkötelezett fiatalokból álló csoport, a VIA NOVA ICS. Kérdés, hogy az ő tevékenységük és hatásuk milyen körben terjed ki saját nemzedékükre. Ezt a társaságot kellene támogatni sajátos módon, hogy minél több fiatalt tudjon jó irányba befolyásolni . Sajnos a felvidéki magyar fiatalok is megosztottak: a VIA NOVA és a Diákhálózat képtelen összefogni. Mindkét szervezetet ugyanabból a forrásból segítik Magyarországról, de azt nem kötik ki, hogy a támogatás föltétele az együttműködés.

Medveczky Attila