vissza a főoldalra

 

 

 2014.04.11. 

Lezárult a jelöltállítás az ukrán elnökválasztásra

Március 31-én éjfélkor lejárt a május 25-i ukrán elnökválasztás jelöltállítási határideje – közölte hétfőn a központi választási bizottság (CVK). Az előrehozott választáson 46-an készülnek indulni az államfői székért, de közülük csak nyolcan pártok jelöltjei, 38-an magukat jelölték.

A CVK április 4-ig vizsgálja meg, hogy a jelöltek megfelelnek-e a választásokon való indulás feltételeinek. A bizottság weboldala szerint szerda reggelig huszonketten kapták meg hivatalosan a jelöltstátust.

Az elnöki tisztért indulók között van egyebek kötött Jurij Bojko és Szerhij Tihipko, Mikola Azarov leköszönt miniszterelnök első kormányának volt miniszterelnök-helyettesei, Renat Kuzmin volt helyettes főügyész és Mihajlo Dobkin, Harkiv megye exkormányzója, akit múlt szombati kongresszusán a Régiók Pártja (PR) választott jelöltjéül Szerhij Tihipkóval szemben.

Utóbbi mellesleg egy minap közzétett közvélemény-kutatás szerint népszerűbb a választók körében, mint a PR jelöltjévé választott harkivi kormányzó, aki a hatalomból februárban eltávolított, oroszbarát Viktor Janukovics elnök hű emberének számít. Dobkin jelenleg 4,2 százalékos támogatottságnak örvend, míg Tihipkót 7,3 százalék támogatná. Tihipko a kongresszusi szavazás után úgy nyilatkozott, hogy fontolóra veszi kilépését a Régiók Pártjából.

A jelöltállítás másik nagy meglepetése Vitalij Klicskónak, az Udar párt vezetőjének visszalépése volt a magát jelölő Petro Porosenko politikus-üzletember javára, így utóbbi lett az Udar jelöltje. Médiajelentések szerint megállapodtak arról, hogy az Udar és a Porosenko mögötti politikai erő, a Szolidaritás párt közösen jelöli majd Vitalij Klicskót a kijevi főpolgármesteri posztra.

A Nyugat-barát Porosenko, aki aktív szerepet játszott a 2004-es „narancsos forradalomban”, és a tavaly novemberben kirobbant kijevi hatalomellenes tüntetéssorozatban is, jelenleg biztos fölénnyel, 24,9 százalékkal vezeti a jelöltek népszerűségi listáját. Az üzletember – a Rochen csokoládégyár, az Ötös hírtelevíziós csatorna, valamint számos nagy- és középvállalkozás tulajdonosa – egyike Ukrajna leggazdagabb embereinek. Viktor Juscsenko elnöksége alatt a befolyásos nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője volt, rövid ideig külügyminiszteri, majd Janukovics elnöksége alatt néhány hónapig gazdasági miniszteri posztot töltött be Azarov első kormányában.

A többi parlamenti párt jelöltállítása nem hozott meglepetést: a Batykivscsina saját vezetőjét, Julija Timosenko volt kormányfőt, a Szvoboda Oleh Tyahnibok pártelnököt, és a kommunista párt is saját vezérét, Petro Szimonenkót jelölte az államfői posztra. Közülük Timosenko népszerűsége 8,2, Szimonenkóé 3,6, Tyahniboké pedig 1,7 százalékos.

Jelöltette magát Dmitro Jaros, a múlt novemberben kezdődött kijevi hatalomellenes tüntetéseken létrejött radikális Jobboldali Szektor vezetője is, támogatottsága jelenleg 0,9 százalékon áll. A jelöltlista legbizarrabb tagja minden kétséget kizáróan Darth Olekszijovics Vader (címlapunkon), aki Ukrajna Internet Pártjának jelöltjeként kérte bejegyzését a CVK-tól. (Lapzártánkig a testületnek a jelölt személyét érintő határozata még nem jelent meg a hivatalos weboldalon.)

Viktor Janukovics elnöksége idején egyik akkori ellenzéki parlamenti párt vezetője sem szívesen beszélt nyíltan arról, hogy a Batykivscsina, az Udar és a Szvoboda esetleg ne közös jelöltet támogatva indulna az elnökválasztáson, vagy legalábbis ne ugyanazt a személyt támogatnák a második fordulóban a regnáló elnökkel szemben. Az államfő szökése és menesztése óta azonban ez a téma látszólag elveszítette aktualitását. A jelenlegi kormány mögött álló parlamenti többség gerincét képező pártok a számukra nem éppen kedvező közvélemény-kutatási adatok ellenére természetesnek tartották, hogy saját jelöltet indítsanak a megmérettetésen.

Ezért okozott némi meglepetést Vitalij Klicsko váratlan visszalépése a megmérettetéstől, aki ráadásul, miután maga lemondott az indulásról, ugyanerre buzdította Julija Timosenkót is. A Julija Timosenkónak nem kellene indulnia! címmel a németországi Bild napilapban hétfőn megjelent írásában a politikus úgy fogalmaz, hogy „Julija Timosenko jól tenné, ha ugyancsak vállalná a felelősséget, és támogatná Porosenkót”. Véleménye szerint ugyanis „minden demokratikus erőnek egy jelölttel kell nekivágnia az elnökválasztásnak, hogy ne fokozzák az ország megosztottságát”.

„Nem szeretném, hogy ez a forradalom ugyanúgy érjen véget, mint a 2004. évi forradalom” – indokolta a májusi elnökválasztástól való visszalépését az Udar vezetője.

Ugyanakkor megfigyelők szerint elenyésző az esélye annak, hogy Julija Timosenko visszalépjen a jelöltségtől, bár indításával és győzelmi esélyeivel kapcsolatban állítólag még pártján belül is komoly kétségek merültek fel. Esetleges veresége nemcsak a saját politikai karrierjének végére tenne pontot, hanem jelentős kárt okozna a Batykivscsinának is, amely ebben az esetben – amint a pravda.com.ua írja – „kénytelen lesz átorientálódni az új elnökre”.

Az ukrán parlament február 22-i ülésén határozott arról, hogy Janukovics nem képes ellátni feladatait, s ezért elmozdította tisztségéből az államfőt. A törvényhozás egyben előrehozott elnökválasztást írt ki május 25-re.

 

(pravda.com.ua/MTI/zn.ua/Kárpátalja)