vissza a főoldalra

 

 

 2014.04.11. 

Idén 25 éve város Balatonalmádi

Költségvetésünk továbbra is stabil működést biztosít a város számára

1989-ben kapta meg a városi rangot Balatonalmádi. A mai város négy településrész: Vörösberény, Almádi, Káptalanfüred és Budatava összefonódásából fejlődött ki.

Vörösberény falu már a honfoglalás körüli években létezett. Szent István király adományozta a veszprémvölgyi görög apácáknak az első, magyar helyneveket is tartalmazó, görög nyelvű oklevél szerint. Almádi területe önálló települési rangot 1869-ben kapott, majd 1908-tól lett hivatalos neve Balatonalmádi. Káptalanfüred Balatonalmádi nyugati településrésze, üdülőterület. A mai Balatonalmádi területéhez tartozik az úgynevezett Budatava is. Általában a Szabadság út melletti dombvonulat lábánál elterülő sík területet nevezik így, illetve az 1930-as években Balatongyöngyének is. Ez a területrész ősidők óta Vörösberény része volt és az előbb említett út volt a határ Szentkirályszabadja felől, miután Almádi csak 1869 után lett önálló község. A négy településrész mára egybeforrott és a Balaton északi partjának egyik kedvelt üdülőhelyévé vált.

 Hogyan készülnek a jubileumi ünnepségre? – kérdezem Keszey Jánost, Balatonalmádi polgármesterét.

 –Április 11. és 13. között szervezzük jubileumi rendezvénysorozatunkat. Több helyszínen tartjuk azokat a programokat, melyek a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár intézménye köré szerveződnek. Árpilis 11-én reggel az óvodások számára kosárlabda-palánk avatót tartunk. A parkolóban lévő rendezvénysátorban állítjuk föl a színpadot, amely köré csoportosulnak majd a kézművesek, a vendéglátóegységek. A színpadon április 11-én, péntek délelőtt vidám, bohóc-műsort szervezünk a gyerekeknek, majd egész nap a könyvtárban városismereti-vetélkedőt tartunk. A kulturális központban rendhagyó költészetnapi rendezvényre kerül sor; Litkey Farkasnak, Európa legrangosabb tókerülő versenyének, a balatoni Kékszalag tizenegyszeres győztesének Amerre a szél fúj című könyvét mutatjuk be. Este pedig a rendezvénysátorban a Csík Zenekar lesz a főszereplő, amit táncház követ, s azután a Silverado Zenekar lép föl. Másnap 10 órakor a Pannónia Kulturális Központ művésztermében tartjuk a hivatalos ünnepséget, ahol köszöntők, beszédek hangzanak el, és Érdi Tamás zongoraművész játékát hallhatják az érdeklődők. Átadjuk a díszpolgári címet és a Balatonalmádi Városért-díjakat. A legelső köszöntőbeszédet a terv szerint Pozsgay Imre mondja, hiszen ő annak idején a várossá avatási ünnepségén is jelen volt. Sőt a 10, és a 20 éves évfordulón is megtisztelt minket jelenlétével. Az ünnepség keretén belül köszöntjük azokat is, akik idén töltik be 25. életévüket. A kulturális központban délután könyvbemutatót tartunk; az Almádi anno II. album fényképekkel mutatja be a település fejlődését 1945-1990-ig. 17 órakor pedig megnyitjuk a jubileumi Almádi-tárlatot. Közben a rendezvénysátorban a gyerekeket bohócok, majd az Alma Együttes szórakoztatja. Délután főleg a helyi és környékbeli néptánc együttesek, balett csoportotok lépnek föl, s este a Ladánybene 27 tart koncertet. A szombati programot utcabál zárja. Árpilis 13-án délelőtt ünnepi szentmisét celebrálnak, s a liturgián részt vesznek a testvérvárosaink képviselői is. A misét követően a templomban a Szent Ignác Kórus hangversenyét hallgathatják meg az érdeklődők. A kulturális központban Almádi-dalostalálkozót tartunk, és a sátorban helyi és környékbeli művészeti csoportok mutatkoznak be műsoraikkal.

 A művészeti programokról térjünk át a városfejlesztésiekre. Balatonalmádi képviselőtestülete milyen fő összegekkel fogadta el a 2014-es költségvetést?

 –Nullszaldósra kell tervezni a költségvetést, így mind a bevételi, mind a kiadási oldal főösszege mintegy 2,6 milliárd forint. Ez körülbelül 30%-kal magasabb, mint a 2013-as költségvetés főösszege. Annak köszönhetjük ezt a nagymértékű növekedését, hogy az állami támogatások hozzávetőlegesen 130 millió forinttal emelkedtek, és jelentős a pénzmaradványunk is. Ezen kívül olyan tételek is beépültek normatívaként a költségvetésbe, amelyeket tavaly a szerkezetátalakítás kapcsán kaptunk. Ráadásul 137 millió forintos működési bevételtöbbletünk keletkezett, melyet felhasználásra és beruházásra fordítunk. Így működési kiadásaink körülbelül 1,5 milliárd forintot tesznek ki, és 720 milliót  költhetünk fejlesztésekre, beruházásokra.

 Sok település számára „életmentő” volt a kormány adósságkonszolidációja. Balatonalmádi eladósodott-e 2002 és 2010 között?

 –Balatonalmádi nem vett fel hiteleket, ezért minket is érint az a közelmúltban hozott kormányzati döntés, miszerint azok a települések juthatnak most pluszpénzhez, amelyeknek nem volt adósságuk, így esetükben nem volt szükség állami konszolidációra. Egy igénylési lapon kell jelezniük az önkormányzatoknak, milyen célra szeretnék felhasználni a támogatást, és ennek alapján kötnek velük szerződést. Mi településünk nagyságát tekintve 181 millió forintra pályáztunk. A kistelepüléseket érintően már megszületett a döntés, s ezt követően bírálják el a városok pályázatait. Amennyiben megkapjuk ezt az összeget, akkor azt fejlesztésekre használjuk föl.

 A kormánytól kapott 150 millió forintot is kaptak. Azt milyen beruházásokra, fejlesztésekre szeretnék fordítani?

 –December 6-án kaptuk az értesítést arról, hogy a 150 millió forinttal a településünk biztonságos működtetéséhez járult hozzá a magyar kormány. Rövid időn belül meg kellett határoznunk azt, hogy mire fordítjuk ezt az összeget, mellyel el kell számolnunk az év végéig.

 Idén milyen beruházások folytatódnak, és új fejlesztéseket is elindítanak?

 –Településkép-javító pályázaton nyertünk egy bizonyos összeget, s az abból létesülendő beruházásokat még a nyári szezon előtt befejezzük. A posta épülete melletti parkoló is megszépül a szezonra, új lámpatestek, térburkolat, racionalizált parkoló várja az autósokat. Emellett a Wesselényi strandon a szezonra elkészül a két egységes büfé; jelenleg az építkezés és a bérbeadási eljárás folyik. Tervezzük a móló melletti játszótér bővítését szabadtéri fitness eszközökkel és  Káptalanfüreden egy új játszótér építését is. Vis maior –pályázatból nyertünk  tavaly 80 millió forintot, mert a 2013-as csapadékos időjárás miatt Káptalanfüreden megcsúszott a partfal, egymástól nem messze, két helyszínen is. Ennek a helyreállítási munkának az előkészítése folyik. Jelenleg a tervezési fázisban tartunk, majd közbeszerzési eljárás keretében választjuk ki a kivitelezőt. Folytatjuk az önerős útépítéseket. LEADER-pályázaton nyert 38 millió forintos forrásból Vörösberényben kialakítjuk a Hagyományőrző Kultúrközpontot, ami terveink szerint otthont ad majd a hagyományos, régi mesterségeknek, s amely később közösségi helyként is szolgálhat.

 Milyen idegenforgalomra számítanak a nyáron, és tervezik-e a szezon meghosszabbítását?

 –Szinte nincs olyan Balaton-parti településvezető, aki ne beszélne a szezon meghosszabbításáról, de eddig ezt nagyon keveseknek sikerült megvalósítaniuk. Bizakodom abban, hogy jó szezonunk lesz, de a Balatonnál előre jósolni felelőtlenség, mert ki vagyunk téve az időjárás viszontagságainak.

 Tudják-e támogatni a turizmussal foglalkozó vállalkozásokat?

 –Balatonalmádiban országos szinten az elsők között alakult meg a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) helyi szervezete, mely több pályázaton is nyert, sőt már benne vagyunk a Balaton Best térségi TDM szervezetben is. Az önkormányzat turizmussal kapcsolatos feladatait, anyagi támogatásokkal együtt átadta a helyi TDM szervezetnek.

 Elindították az „Ismerd meg Almádit és környékét” tavaszi honismereti túrasorozatot. Ezekkel a túrákkal főleg Almádi lakosságát kívánják megszólítani?  

–Ezeket a túrákat főleg önkéntesek végzik, ők találták ki a programsorozatot, és maguk sem gondolták azt, hogy ez mennyire sikeres lesz. Templomi körtúrát is szerveznek, mert Almádi nagyon gazdag szakrális látogatóhelyekben, sikerült elintézni, hogy a túra kapcsán az érdeklődők megtekinthessék a templomokat, sekrestyéket.

 Amikor legutóbb beszélgettünk, még bizonytalan volt, hogy Balatonalmádi megkapja-e a járási székhely rangot. Milyen lobbival sikerült Balatonalmádinak elérnie a célt?

 –Nagyon sokan segítettek minket ebben a lobbi tevékenységben. Sikerült összegyűjtenünk azokat az ismérveket, ami által bátran kijelenthettük azt, hogy városunk is joggal aspirálhat a járási központ rangra. A környékbeli települések polgármestereinek, és a térség országgyűlési képviselőinek – személy szerint dr. Bóka István, Szedlák Attila és dr. Kontrát Károly államtitkár úrnak– is hálás vagyok, amiért kiálltak Almádi mellett.

 

Medveczky Attila